A német államkötvények hozamai csütörtökön újabb többéves csúcsra emelkedtek, miután az amerikai állampapírok árfolyama esett. A befektetők már az Európai Központi Bank jövő heti ülésén hozott esetleges új szigorító intézkedések hatását is lekereskedhették.
Pierre Wunsch, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint a kormányok energiaválság enyhítésére tett erőfeszítései azzal a kockázattal járnak, hogy az Európai Központi Bankot a rekordszintű infláció elleni küzdelemben agresszívebb kamatemelésre kényszerítik.
Az Európai Központi Bank szeptember 7-8-i ülésén a jegybankárok kifejezték aggodalmukat arról, hogy a magas infláció állandósulhat, és szükségessé tették a további agresszív monetáris szigorítást akár a reálgazdasági lassulás ellenére - áll az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvében.
A jelek szerint az infláció Európában sokkal tartósabb lehet, illetve a recessziós kockázatok is erősebbek, mint az Egyesült Államokban – írja a Bloomberg. Az ok pedig elsősorban az energiaválság.
Arra kéri az eurózóna bankjait az EKB, hogy készüljenek fel arra, hogy nehéz tél elé nézünk – számol be a hírről a Reuters.
A gazdasági megszorítások csökkenthetnénk a lakásárakat, a Covid azonban ebbe is beleszól. Változó fogyasztói igényekre és ellentétes piaci hatásokra hívta fel a figyelmet Niccolo Battistini, Johannes Gareis és Moreno Roma, az EKB kutatói a Bloomberg cikkében.
Az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, és lefelé módosította növekedési előrejelzéseit, inflációs előrejelzését pedig jócskán felhúzta. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elárulta, hogy az EKB ülésről ülésre dönt majd a beérkező inflációs adatok fényében, és amennyiben szükséges, a maihoz hasonlóan nagy kamatemelések is jöhetnek még. Lagarde elárulta, hogy az EKB-t zavarja a gyenge euró, árfolyamcél ugyanakkor továbbra sincs. A jegybankelnök szerint az elemzői alapforgatókönyv nem mutat recessziót, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont 2023-ban visszaeshet a gazdaság.
Az UniCredit Group közlése szerint az Európai Központi Bank engedélyezte második, 1 milliárd eurós részvény-visszavásárlásának végrehajtását, így a teljes részvény-visszavásárlás összegét a megcélzott 2,58 milliárd euróra növelte a bank – számolt be a Reuters.
Júliusról augusztusra tovább nőtt az eurózóna éves inflációja, amely kis mértékben meghaladta az elemzői várakozásokat is - derül ki az Eurostat friss közléséből.
Ismét a paritásig erősödött a dollár az euróval szemben, júliussal ellentétben viszont most úgy tűnik, hogy ott is tud maradni. A szakemberek nagy része szerint hosszútávon is az amerikai devizának „áll a zászló”, van olyan elemző, aki a 0,75-0,8-as jegyzést is elképzelhetőnek tartja. A következő időszak kulcskérdése az lehet, meddig emelheti a kamatot az EKB az eurózóna inflációs kockázatai miatt. Ennek esélyét azonban egyre inkább mérsékli, hogy az európai energiaválság miatt a recessziós félelmek egyre erősebbek, ami akár véget is vethet a frankfurti szigornak.
Az Európai Központi Banknak folytatnia kellene a kamatemelést Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szerint, aki arra figyelmeztetett, hogy Németországot recesszió fenyegeti, ha az energiahelyzet eszkalálódik – számol be a hírről a Bloomberg.
Véget ért a negatív kamatlábak korszaka az eurózónában, ezért is érdekesek a napokban megjelent banki gyorsjelentések. Nem állnak rosszul a pénzintézetek: negyedéves profitjuk összességében 50%-kal nőtt, felülmúlva az elemzői várakozásokat is. A kilátások már borúsabbak.
Fennáll a recesszió kockázata – mondta a Bloomberg tudósítása szerint csütörtökön Ignazio Visco, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja. Az olasz jegybank elnöke arról is beszélt, mit léphet erre az EKB.
Ma 14:15-kor tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a kamatdöntést, amelyből kiderült, hogy a jegybank 50 bázisponttal emelte meg mindhárom kamatszintet. A lépés nagyon határozott, amelynek hatására az euró jelentős erősödésbe kezdett. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tervezett kamatpálya teteje nem változott, ez a kijelentése pedig véget is vetett az euró erősödésének. A jegybankelnök szerint a reálgazdasági kilátások egyre borúsabbak, de egyelőre nem számítanak recesszióra.
Fontos nap a mai: 11 év után az Európai Központi Bank kamatot fog emelni. Nem is biztos, hogy óvatos lesz a kezdés, a jegybank korábbi előretekintő iránymutatásával szemben ma már az 50 bázispontos emelés is reális. Az ilyen határozott emelés erőt adhatna az eurónak, hiszen már az ezzel kapcsolatos várakozások megjelenése is erősödést váltott ki. A 25 bázispontos emelés viszont csalódást okozhat, és Fed jövő heti ülése után még távolabb kerülne a két jegybank monetáris politikai pozíciója. Logikus lépés lenne a határozott emelés ma az EKB-tól, Frankfurtban azonban több tényezőt is figyelembe vesznek a döntés során.
Már a csütörtöki ülésén mérlegeli az 50 bázispontos kamatemelés lehetőségét is az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – írja a Reuters. A hírre jelentősen erősödött az euró, hiszen meglepő lenne, ha rögtön 50 bázispontos lépéssel kezdene a jegybank.
Az Európai Központi Banknak korlátoznia kellene az általa kibocsátani tervezett digitális jegybankpénz mennyiségét, hogy ne fosszák meg a bankokat a betéteiktől, és ne befektetési eszköz, hanem fizetési eszköz legyen a digitális euró - nyilatkozta Francois Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke kedden.
Hackertámadás áldozatává vált Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke - közölte kedden az uniós jegybank Frankfurtban.
Az eurózóna egyes kamatdöntő testületi tagjai szerint az Európai Központi Banknak a tervezettnél agresszívabb kamatemelésre lehet szüksége – ez derül ki a múlt havi kamatdöntő ülésről szóló beszámolóból.
Jól halad az EKB digitális euró fejlesztési projektje, de bevezetésére 2026 második fele előtt még nem kell számítani - közölte szerdán Burkhard Balz, a német Bundesbank igazgatótanácsának a tagja, aki egyúttal tagja az EKB digitális euró projektjét felügyelő munkacsoportnak is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
