Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.
Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.
Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.
Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent.
Az összes uniós pályázat kiírása 2017 júniusáig olyan versenyelőnyt nyújt a hazai szereplőknek, amelyre nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem volt még példa - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.
A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak hamarosan induló, új pályázataira tekintettel központi szerepet kap a szeptember 3. és 5. között a Miskolci Egyetemen megrendezendő, 53. Közgazdász-vándorgyűlés programjában az EU-források felhasználása. Szeptember 4-én, pénteken például két külön szekció is kiemelten foglalkozik majd a témával - az előadók soraiban államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal, a fejlesztéspolitika jelenlegi és korábbi döntéshozóival, szakembereivel. Másnap, szombaton, a konferencia záró plenáris ülésén pedig Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője és az EU-források koordinálásáért felelős miniszter tart előadást.
Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.
Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.
Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.
Magyarország csütörtökön 8 millió eurós gyorssegélyt kért Magyarország a bevándorlással összefüggő befogadó kapacitásának kiterjesztésére - jelezte egy mai brüsszeli sajtótájékoztatón Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos.
A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.
Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.
A pénzügyi szektor átalakulásai az RFH cégcsoportot sem hagyták érintetlenül, így a jelenlegi formában nem működünk tovább - jelezte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. égisze alá tartozó Regionális Fejlesztési Holding leányvállalati hálózatának vezérigazgatója. A téma kapcsán az MFB menedzsment felől a Portfolio további információkat is kapott.
A 2014-es adatok szerint az összes árutömeg 18%-át vasúton szállították Magyarországon, és látva a közúti rendszerre bevezetett EKÁER számait, "nem tartanám meglepőnek, ha a jövő évben bevezetésre kerülne a vasúti áruforgalmi ellenőrző rendszer, rövid nevén az EVÁER" - fejtette ki meglátásait Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a KKVHÁZ-nak.
Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.
Tegnap kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
Négy hónap visszaesés után októberben javult az Ifo-index Annak, aki az egyértelműen borúlátó kamarai felmérésnél...
Az előző cikkben a pénzügyek alapjait igyekeztem összefoglalni egy-egy rövid pontban. Időgép: Pénzügyi alapok 22...
Egy ábra hétvégére a Vakmajom tolmácsolásában. Átlagos éves fizetések az EU-ban. Ez a valóság a fejlettségről... 
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot október 29-én nyújtották be... 
A hét elején zárult a GINOP Plusz-1.2.4-24 pályázati program társadalmasítása, amely a hátrányos helyzetű régiókban... 
Milyen ballasztok lassítják a gazdaságot?
A hatásokat elemezzük.
Lehet izgulni.
