Az 577 fős képviselőházban 131-en támogatták a kormány megbuktatását, de ahhoz 288 szavazatra lett volna szükség. A szöveget a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nyújtotta be a centristák és a hagyományos jobboldal által alkotott kisebbségi kormány ellen.
A bizalmatlansági indítványt a kommunisták és a zöldek is támogatták, de az ellenzéki Új Népfront baloldali pártszövetséghez tartozó Szocialista Párt elnöksége viharos viták után úgy döntött, hogy a szocialista frakció nem szavazza meg, hasonlóan a másik nagy ellenzéki csoporthoz, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléshez.
A szocialisták azonban a vitában nem zárták ki, hogy a következő bizalmatlansági indítványt a költségvetés kapcsán megszavazzák. A Szocialista Párt továbbra is "ellenzékben marad", de "nyitott a kompromisszumra" - mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője.
François Bayrou a Nemzetgyűlésben kedden elmondott programbeszédében jelezte, hogy
nyitott a 2023-ban elfogadott és azóta is vitatott nyugdíjreform újratárgyalására, valamint visszavonta a közoktatásban korábban tervezett négyezer fős létszámleépítést.
A kormányfő ezzel egyértelműen a szocialisták felé tett gesztust annak érdekében, hogy megelőzzön egy olyan bizalmatlansági indítványt, amilyennel az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés két hónappal ezelőtt megbuktatta az előző, Michel Barnier által vezetett kormányt.
A bizalmatlansági indítvány csütörtöki szavazása előtt François Bayrou további engedményeket tett a baloldalnak, egyebek mellett a magas jövedelmek megadóztatását illetően.
A kormányfő a vitában azzal vádolta meg a radikális baloldalt, hogy "a zsigeri háborút választotta" az ország számára, és azt akarja, hogy "a konfrontáció legyen a törvény". "Az előttünk álló választás az ország súlyos helyzetében az állandó belső konfrontáció és a párbeszéd, a mérlegelés, a kompromisszum és a tárgyalás útjának megtalálása között áll annak érdekében, hogy a dolgok előrehaladhassanak" - mondta a kormányfő, közvetlenül a bizalmatlansági indítvány tárgyalása előtt.
Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország országos koordinátora a bizalmatlansági indítványt beterjesztő beszédében François Bayrou "szerencsétlen kormányának" és Emmanuel Macron államfőnek a bukását jósolta.
Az új kormány számára mostantól a legnagyobb kihívás a 2025-ös költségvetés elfogadása lesz, az ellenzék és a pénzpiacok nyomása mellett. A kormány 2025-ben a GDP 5,4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg, szemben a 2024-es 6,1 százalékkal. Az Európai Unióban Franciaország a legrosszabban teljesítő tagországok közé tartozik, messze elmaradva az uniós szabályok által engedélyezett 3 százalékos felső határtól.
Bayrou a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben kezdődött elnöksége alatt, és a negyedik azóta, hogy Macront 2022-ben újraválasztották. A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
Címlapkép forrása: Benjamin Girette/Bloomberg via Getty Images
