• Megjelenítés

Bruxinfo

Egy évvel a választások előtt lekorlátozza magát az állam

A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán

Még idén "ellövi" a hatalmas EU-keret bő felét a kormány

Úgy tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumra nem lehet panasz, ha a 2016-os gazdaságélénkítő lépések és a minél magasabb uniós kifizetések alapján vizsgáljuk a tárca lépéseit: a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ugyanis még idén meghirdetik a 7 évre szánt 1200 milliárd forintnyi területfejlesztési (TOP) pályázati keret több mint felét, 662 milliárd forintnyi keretet. Ez összhangban van a kormány azon nyáron született döntésével, hogy még 2017 nyaráig az összes uniós pályázatot meg kell hirdetni, illetve nagyjából azzal is, hogy szeptember végén 650 milliárd forintos keret meghirdetését vetítette előre a tárca. Igaz akkor azt is jelezték, hogy az első pályázatok szeptember vége-október eleje körül megjelenhetnek és a most közzétett pályázati menetrendben is minden felhíváshoz októberi meghirdetési dátumot rendelnek, noha már novembert írunk.

A mutyizás melegágya a hozzánk ömlő EU-támogatás

A 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer uniós finanszírozású projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás, azaz ez "teljesen általános jellemzője a rendszernek" - mondta el a Transparency International Magyarország (TI) által ma ismertetett tanulmány kapcsán Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A TI külső szakértője a fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amelyeknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni. Érdemes emlékeztetni, hogy a Portfolión ma megjelent interjúban az Európai Bizottság illetékes szóvivője is külön hangsúlyozta a közbeszerzési szabályok betartásának fontosságát, amely a tartós felzárkózás egyik alapját jelentheti. Közben Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a magyar gazdasági növekedés alapját jelenti az uniós pénz, hiszen évente mintegy 1000 milliárd forintnyi támogatás áramlik az országba.

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

Meglepő eredmény: négyest adtak az emberek a magyar államnak

A napokban készült el egy közvélemény-kutatás, amely meglepően kedvező eredményeket hozott azokról az elektronikus közigazgatási fejlesztésekről, amelyeket a magyar állam 2007-2013 között uniós pénzből fejlesztett ki - hangzott el egy csütörtöki balatonfüredi konferencián. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezett csaknem összes állampolgár, illetve vállalat meg tudott jelölni egy konkrét elektronikus fejlesztést, és az 1-5 közötti érdemjegyek alapján 4,1-4,2-es átlagos osztályzatot adtak az államnak. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezt úgy foglalta össze, hogy "ismerik és négyes feletti értékkel jónak is találják" az emberek ezeket az EKOP, illetve ÁROP projektekből létrejött szolgáltatásokat. Egyúttal azt is vázolta, hogy milyen értékelési szabályrendszerre kell számítani az új uniós ciklusban, amikor mintegy 100 milliárd forinttal több pénz lesz a közszolgáltatások további fejlesztésére.

2017 lesz a magyar gazdasági modell tesztje

Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.

Idén még nem fizetett ki ennyi pénzt a magyar állam

A szeptemberi 225 milliárd forintról októberben 236 milliárd forintra gyorsult tovább a 2007-2013-as EU-támogatások havi kifizetési üteme - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. A friss szám egyúttal idei rekordot is jelent és a tavalyi "halvány gyenge" októberi szám alapján jó előjel az év végi hajrához. Utóbbira szükség is lesz, hiszen számításaink szerint 8 Operatív Programban (ebből 7 ROP) még mindig csak 88-91% körüli a kifizetés aránya a becsült rendelkezésre álló kerethez képest. Márpedig összesen 2 hónap van arra, hogy az unós projektek szállítói leadják számláikat a magyar hatóságoknak, különben a később érkező számlákra már nem lehet kifizetéseket teljesíteni. Az eddigi teljesítmény és az idén év végére várható kifizetési hajrá összességében továbbra is abba az irányba mutat, hogy csak minimális lesz a forrásvesztés, ha egyáltalán lesz, ugyanis vannak a rugalmas pénzfelhasználást segítő technikák.

Nyolcpontos csomaggal készül 2016-ra a kormány

Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő - hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a "2000 milliárdot közelíteni lehessen" és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.

Kitolhatjuk a sok EU-pályázatot, de erre érdemes figyelni

Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott.

Megjelent az MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési hirdetmény

Megjelent a napokban az Európai Unió elektronikus közbeszerzési adatbázisában (TED) az a közbeszerzés megvalósítására irányuló hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik. Az ajánlattételeket november 30-ig kell benyújtani, majd december 11-ig megküldik az ajánlattételi felhívást a jelentkezők részére. Ezt követően az eredményhirdetés után a szerződés jövő februártól indul és a vállalt indikátorokat 2018 végéig kell tartani. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek - ahogy az a múlt heti MFB-közleményből már kiderült.

Újra hosszabb a rendkívül fontos magyar feketelista

A szeptember végi 823-ról október végére 962-re nyúlt a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek ún. feketelistája - derül ki a Miniszterelnökség által készített összesítésből, ami összefügghet az eltérő viszonyítási időponttal, illetve a menetközben átgyúrt támogatási szerződések tartalmával is. A késedelmes projekteket bemutató listán a szeptember 30-i forráslehívási referenciadátumhoz képest kereken 150 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg. Jó hír, hogy a fővárosi tömegközlekedők életét hónapok óta megkeserítő budai fonódó villamos projekt kapcsán az egy hónapja látott ijesztő folyamat megfordult és drasztikusan csökkent a késedelemmel érintett összeg.

EU-pályázatok: ki kellene mondani az igazságot

A cégek közel egyharmada tervezi indulását valamely uniós pályázaton a 2014-2020-as időszakban, és ugyanilyen arányban új gépet, vagy eszközt szeretnének majd beszerezni, de a választ adók 12%-a ingatlanépítésre és felújításra szolgáló pályázatokra vár - ismertette egy friss felmérés eredményeit a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Váczi Dávid. A Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője utóbbi adat kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a tájékozatlanságból adódhat, mert ilyen források nem lesznek az új ciklusban. Szintén a tájékozatlanságra, illetve egyfajta csodavárásra vezette vissza az EU-szakértő azt, hogy sok pályázó alaptalanul abban reménykedik: a kombinált termékeknél máshogy alakulnak majd a támogathatósági szabályok, mint a vissza nem térítendő forrásoknál. Ezek alapján azt hangsúlyozta Váczi, hogy a fejlesztéspolitikában világosan kommunikálni kellene az új szabályokat, illetve azt, hogy mely területeken nem lesznek pályázati források, mert így a felesleges reménykedést is ki lehetne küszöbölni.

MNB: ezért segítjük 600 milliárdos programmal a kkv-kat

Az eddigi 10 milliárdról 1 milliárd forintra csökken a Növekedési Hitelprogram harmadik pillérében, 2016-ban elérhető egyes hitelek maximális volumene, és ez is mutatja a program még erőteljes kkv-fókuszát - emelte ki a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánk keretében tartott előadásában Fábián Gergely. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója rámutatott: azért a kkv-kra fókuszál (még inkább) az NHP kivezetési szakasza, mert kimutatásaik szerint ebben a szegmensben történtek olyan hitelfelvételek, amelyek NHP nélkül nem történtek volna meg. Fábián elismerte, hogy a gyenge (vállalati) hitelkeresleti oldal is hozzájárult a vállalati hitelállomány zsugorodásához, nemcsak a bankok korlátozott hitelkínálati aktivitása.

Ez kell ahhoz, hogy ne folyjon el haszontalanul a rengeteg EU-pénz

Ha a fiatal kutatót hagyjuk, hogy kedvére kutatgasson, akkor 30 év múlva is nagyjából ugyanabban a struktúrában végzi majd ezt - vetette fel az egyik fontos, a gazdasági igényekre nem feltétlenül reagáló kutatás-fejlesztési keretrendszer problémáját mai előadásában Friedler Ferenc. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese a Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon azokat a területeket és pontokat mutatta be, amelyeken a Hivatal gyökeres változásokat alakít ki, mert a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a háromszorosára, 750 milliárd forintra növekvő KFI-forrásokat valóban hatékonyan kell felhasználni.

Melyik cégekre lőjön a magyar kormány?

Az erősebb, a külpiacokon rendszeresen megjelenő mintegy 1000 magyar céget kellene erősebben támogatni - értett egyet a Vállalati Növekedés konferenciánk első panelbeszélgetés keretében Horváth Miklós, a Magyar Export Szövetség elnöke és Chikán Attila, a BCE Versenyképességi Kutató Központ igazgatója. Ducsai-Oláh Zsanet, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója szintén megemlítette a kerek ezres számot úgy, hogy ilyen volumenben érkeztek a világ minden tájáról megkeresések ületi befektetési tervvel kapcsolatban. Sass Magdolna, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa egy 5+1 szempontrendszerű keretet hangsúlyozott arra, hogy melyek a közös jellemzők a sikeres, felemelkedő országokra, Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője a kedvező és kedvezőtlen friss német vállalati hangokat és véleményeket tolmácsolta.

Chikán: négy tényező miatt csúszott vissza Magyarország

A 2006-os 38. helyről mostanra a 63. helyre csúsztunk vissza a WEF globális versenyképességi indexe alapján, ami a volt szocialista országok körében is szomorú tendencia és leginkább négy tényezővel magyarázható - mutatott rá bevallottan kritikus hangvételű előadásában Chikán Attila a Vállalati Növekedés 2015 című mai konferenciákon. A BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója leszögezte: "az az intézményrendszer, azok az eszközök, amelyeket alkalmazunk, nem segítik eléggé hatékonyan a gazdaságnak a fejlődését". Chikán különösen gyengének látja a WEF adatai alapján is azt, hogy a cégek hogyan állnak az üzleti felkészültségben, maga az állam pedig a kialakított intézményrendszeri jellemzőkben.

Ezt ne felejtsük el, ha már uniós forrást kérünk

"Tipikus buktatók, fontos újdonságok a gazdaságfejlesztési pályázatoknál" címmel tartotta meg előadását a Vállalati Növekedés 2015 konferenciánkon Gedei Gábor, a GINOP projektmenedzsere, és rögtön azzal a sokak számára meglepő kijelentéssel kezdte, hogy EU-s kérésre nem szabad már a pályázat kifejezést használni. A tipikus buktatók között említette a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságának szakértője azt, hogy ha valaki elektronikusan benyújtotta a támogatási igényét, akkor 3 napon belül postán is erősítse meg azt, hogy az adatok stimmelnek és valóban ő adta be azt az adott kérelmet. Természetesen elektronikus aláírással rendelkező cégvezetőknek már ezzel a papírmunkával sem kell foglalkoznia.

Felfedte terveit a kormány: csalódás érheti a cégeket

A napokban megjelent a közép-magyarországi régió még idén megjelentetni tervezett uniós pályázatainak menetrendje, amely összesen 70,3 milliárd forintnyi forráshoz rendel dátumot. Ebből azonban mindössze 16 milliárd forintot tesznek ki azok a pályázatok, amelyekben a mikro-, kis és középvállalkozások elindulhatnak, azaz sokak számára ez csalódással felérő hír lehet . Ráadásul a táblázatban jelzett menetrend sok esetben biztosan nem tartható, hiszen már túl vagyunk a leírt hónapokon. A VEKOP Éves Fejlesztési Kerete egyúttal azokat a forrásokat is bemutatja, amelyek más, sokkal nagyobb keretösszegű EU-s Operatív Programok forrásaihoz adódva együtt alkotják egy-egy országos kihatású pályázat forráskeretét. Ezeknek a "betársuló" VEKOP-forrásoknak az összege számításaink szerint 81,3 milliárd forint, amelyeknek töredéke, mindössze néhány milliárd forint érhető majd el a vállalkozói réteg számára, már kiírt, vagy később kiírandó pályázatok formájában.

Forradalmi újítást hoz az új magyar törvény

"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják
Portfolio Blogger
Holdblog

Jön a Trump-recesszió?

Donald Trump sokat ígért, a világ most azt találgatja, hogy ezekből mit fog konkrétan megvalósítani. A leendő elnök...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility