Bruxinfo

Tényleg a szegényebb magyar régiókban számoltak fel több céget?

A felszámolások számának szintje és változásai területi egységeken belül is nagyon heterogének, valamint nem állapítható meg egyértelmű kapcsolat a gazdasági fejlettség és a felszámolások számának válság alatti alakulása között - emeli ki az MKIK GVI friss tanulmánya, amely a magyarországi vállalati felszámolások 2008 és 2014 közötti alakulásának dinamikáját vizsgálta a hivatalos közleményekből épített saját adatbázis alapján. A havi alapú adatbázis további megállapítása, hogy a felszámolások száma csak késve reagált a gazdasági változásokra, a "finomított", azaz megyei, sem járási szintű adatokban pedig szintén nem találtak egyértelmű kapcsolatot a felszámolások számának alakulása és a gazdasági fejlettség mutatói között. Emiatt a kérdés precízebb vizsgálatához további információkat tart szükségesnek a vállalatokról.

Orbán után Némethné is megszólalt a volt amerikai nagykövet könyvéről

Miután a hétvégén és hétfőn sokan felkapták a fejüket a volt amerikai nagykövet friss könyvében megjelent, a magyarországi uniós fejlesztésekkel kapcsolatos utalások miatt és Orbán Viktor kormányfő is kétszer nyilatkozott a témában, ma reggel a TV2 reggeli műsorában a könyvben említett Németh Lászlóné akkori nemzeti fejlesztési miniszter is megszólalt. Ő azt hangsúlyozta, hogy a kormány fejlesztési kabinetjében nem az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések kivitelezőiről, hanem a különböző projektek prioritásáról döntöttek.

Nem elszólás volt Orbán kijelentése

Sokan felkapták a fejüket annak kapcsán, hogy a volt budapesti amerikai nagykövet minap megjelent könyvében azt írta: az akkori magyar fejlesztési miniszter minden héten összeült a kormányfővel, hogy egyeztessenek és döntsenek a nagyobb uniós fejlesztésekről. Ezt a Normafáról szóló vasárnapi helyi népszavazás kapcsán nyilatkozva már elismerte a kormányfő, amelyet sokan elszólásnak, beismerésnek értékeltek, emiatt feljelentés is született már. Hétfőn aztán egy debreceni programon újra megerősítette Orbán, hogy "nincs mit fölfedezni és nincs mit leleplezni", mert ez a törvényeknek megfelelően így zajlik. Ez valóban így van egy 2012-ben hozott kormányrendelet alapján, igaz ettől még az is igaz, hogy az 1 milliárd forintos volumen feletti, ilyen magas szintű politikai kontroll többek között az Európai Bizottságot is zavarhatja.

Az MTA elnöke is győzködte Junckert a beruházási terv módosításáról

Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.

Beruházásokra megy majd az EU-s agrárpénzek egyharmada

A beruházások jelentik a legfőbb prioritást a Vidékfejlesztési Operatív Programban, mintegy 400 milliárd forintot szánnak a csaknem 1200 milliárd forintos programból erre a célra ebben az uniós költségvetési ciklusban. Erről a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán beszélt.

Húszezer magyar cég kap váratlan adózási segítséget

Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy körülbelül húszezer cég juthat nem várt anyagi támogatáshoz a következő évi adócsomag egyik új megoldásával, a növekedési adóhitel nyomán - írja a Napi Gazdaság. A lap megszólaltatta a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkárát, Pankucsi Zoltánt, aki a gyors növekedésű cégek ilyen formában való megsegítésének főbb jellemzőit emelte ki. Lényeges, hogy a növekedési adóhitelt már az idei év után fizetendő közteher kapcsán is igényelhetik a cégek, ha az Országgyűlés a következő hetekben megszavazza az erről szóló szabályrendszert.

Agrárgazdák figyelem! - Holnaptól lehet pályázni a kertészeti kisgépekre

Május 18-tól kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a pályázatokat a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítása érdekében környezetbarát és energiahatékony gépek és berendezések beszerzésére. Az alábbiakban a legfontosabb információkat és a lényeges linkeket foglaljuk össze.

Legalább 200 milliárd forintnyi EU-pénz érkezhet a Balatonhoz

A turisztikai célokat szolgáló összes forrás közel egynegyede jöjjön a Balatonra - amennyivel az üdülőrégió hozzájárul az ország turisztikai bevételéhez -, ez egy megcélozható és reális cél - mondta a balatoni fejlesztéseket érintő tervezetről Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon.

Megszólalt a Miniszterelnökség a felcsúti kisvasút ügyében

A sajtóban megjelent hírekre reagálva másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amely az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban", ami feltehetően a sajtóban megjelent brüsszeli vizsgálatra utal.

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

A 2016-os magyar költségvetési törvénytervezet szerint 1401 milliárd forintnyi EU-támogatás, a GDP kereken 4 százaléka juthat a magyar gazdaságba jövőre, amelyből 862 milliárd forint ténylegesen Brüsszelből érkezhet, a többit a magyar büdzsének kell állnia - többek között ez derül ki a tegnap közzétett büdzsétervezetből. Ez jókora lassulást vetít előre az idei törvénytervezetben szereplő különlegesen magas, 2562 milliárd forintos EU-támogatási összeghez képest, és alacsonyabb, mint a Portfolio minapi durva becslésében megfogalmazott szám.

"Két végén égették a húszezreseket" - Brutális állami büntetés lehet a vége

Lesújtó megállapításokat tartalmaz összesen 30 egyetem és főiskola gazdálkodásáról egy friss állami számvevőszéki jelentés, amelynek következménye az is lehet, hogy 100 milliárd forintnyi, szabálytalanul felhasznált EU-támogatást kell visszafizetnie a magyar államnak - többek között erről beszélt a Heti Válasznak adott interjúban Domokos László.

Bukhat Brüsszelben a felcsúti kisvasút

Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

Elkaszált uniós projektek - Mi az igazság?

Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.

Valaki ügyeskedik a közbeszerzéssel? - Mostantól tisztábban láthatunk!

Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

Napelemes EU-támogatást nyert? - Többet kell fizetnie

Április 29-én egyszerre három olyan pályázati közlemény is megjelent a hivatalos kormányzati oldalon, amely a már futó napelemes fejlesztések kapcsán jelentős, a pályázók önrészének menetközbeni megemelkedését is kiváltó változásra hívta fel a figyelmet. A fejlemény lényege, hogy a beruházási igény nettó 500 000 Ft/kW fajlagos mértéket meghaladó részének finanszírozását a támogatást igénylőknek kell biztosítaniuk. A változások okának jártunk utána a Miniszterelnökség segítségével.

Tízmilliárdos EU-pénzt vitathatnak meg a magyar halgazdálkodók

Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.

Csepreghy: triplázódik az EU-s kutatás-fejlesztési források mérete

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez a halál csókja a magyar egészségügyben
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.