Egy közelmúltban elindult másik gazdaságfejlesztési pályázat tapasztalataira hivatkozva úgy döntött az Irányító Hatóság, hogy átdolgozza a GINOP-1.2.7-17 kódszámú Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása című felhívást és emiatt a támogatási kérelmek február 15-re tervezett második beadási körének kezdetét későbbre halasztja.
Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
Több mint ezer jelentkező közül egy magyar testvérpár által alapított start-up vállalkozást is beválogattak azon tíz európai start-up közé, amelyek részt vehetnek az előremutató válsághelyzet-kezelési módszerek és technológiák összegyűjtését és kifejlesztését célzó páneurópai projektben - hívja fel a figyelmet a sikerre a Bruxinfo. A CrisisTech-program keretében a sürgősségi eseményekre szakosodott start-up-ok első ízben dolgozhatnak együtt a tanácsadó mentorokkal és a szponzorokkal, köztük olyan IT-mammutokkal, mint a Google és a Facebook.
Közel 125,5 millió eurót (38,9 milliárd forintot) fordít az EU a kohéziós alapokból az Esztergomot és Budapestet összekötő vasútvonal korszerűsítésével és villamosenergia-ellátásával kapcsolatos munkákra - közölte az Európai Bizottság.
Az EU állam- és kormányfői tanácsa elnökének körei arra számítanak, hogy nagyjából 22-23 tagállam a mostani 1%-nál nagyobb EU-s közös költségvetést szeretne 2020 után, míg az erről szóló egyeztetések február 23-i körében az osztrákok, hollandok, dánok, svédek és esetleg a finnek ennek elutasítására készülnek - írja a helyzetet összefoglaló cikkében a Bruxinfo. Lényeges, hogy a Magyarországnak is kényes kérdés, az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése, elvileg nem kerül elő a vitán, de később még ez a feltétel is előjöhet, igaz nem a büntetés az igazi cél vele.
A napokban több olyan közlemény is megjelent a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, amely pénzügyi elszámolási szabályrendszerek megjelenésére, illetve a csekély összegű támogatási szabályrendszer frissített összesítőjére hívja fel a figyelmet, így ezeket egy csokorba gyűjtve mi is felhívjuk a figyelmet.
Ma reggel 8 órakor megnyílt a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásait támogató pályázati felhívás 4,5 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatási igényeket a www.allamkincstar.gov.hu oldalon lehet benyújtani, mivel ez nem uniós, hanem magyar költségvetési finanszírozási pályázat.
A tavaly rekordot döntő itthoni uniós támogatás-kifizetésnek csak mintegy 30%-a mögött volt már teljesítésalapú számla, azaz a kifizetések döntő része előlegalapú kiutalást jelentett - tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökségtől kikért adatokból.
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.
Heteken belül a tavaly tervezett keretekkel kiírják a munkahelyi képzési EU-pályázatokat a kkv-knak és a nagyvállalatoknak, így összesen 40,5 milliárd forintos forrásról lesz szó és a feltételek úgy lesznek kitalálva, hogy meg lehessen előzni a visszaélési kísérleteket - jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak.
Miután az Európai Bizottság egy vitaanyagában felvetette, hogy az uniós közvetlen agrártámogatásoknál 2020 után vezessék be a tagállami kiegészítést, azaz a nemzeti társfinanszírozás lehetőségét, egy ezt erősen ellenző nyilatkozatot tett ma Fazekas Sándor az uniós agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
Már értékelik azokat a pályázatokat, amelyeket közbeszerzések során nyújtottak be a mintegy 75 milliárd forintnyi uniós hátterű kockázati tőkeforrásra és belőlük összesen 8 kockázati tőkealapot állítanak majd fel - jelezte a Magyar Fejlesztési Bank a Portfolio érdeklődésére.
A nem támogatható pályázók szabályrendszerét érdemben átírták a több mint kétszeresen túligényelt közép-magyarországi uniós K+F+I pályázaton, a VEKOP-2.1.1-15 kódszámú felhívásnál - derült ki a hivatalos pályázati oldal friss közleményéből.
Két hónap alatt duplájára, 9 milliárd forintra ugrott a 0%-os lakossági energiahatékonysági hitel országosan igényelt összege, így már a január eleji jelentős lazítások előtt is kezdett felpörögni az érdeklődés, azután pedig ez még inkább várható. Jelzálog bejegyzése nélkül ugyanis már akár 5 millió forintnyi hitelt is kérhetünk úgy, hogy az eddigi harmadát sem éri el a papírmunka, sőt a napelemre, szigetelésre és ablakcserére is felhasználható program finanszírozásában is nagy, a lakosságnak kedvező változás lépett hatályba. Kapkodni még nem kell az igénylések benyújtásával, hiszen bőven van még keret, de azért hosszú hónapokra sem érdemes félre tenni a már most kigondolt projektet.
Az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötését nehéz megcsinálni az uniós alapszerződés keretein belül, a különböző egyéb feltételekhez kötés pedig szintén elég ingoványos talaj - ismerte el az Európai Bizottság költségvetési biztosának szenior tanácsadója az EurActive-nak nyilatkozva.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
A Modern Várások Program 3500 milliárd forintos eredeti fejlesztési keretösszeg a kivitelezések drágulása miatt 150 milliárd forinttal emelkedhet - többek között ezt is mondta Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a keddi sajtótájékoztatóján.
"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Az Európai Unió Bírósága az általános forgalmi adóval kapcsolatban már számos alkalommal hozott kedvező döntést... 
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
A várakozásoknak megfelelően alakult, viszont enyhe növekedést mutat a német inflációs adat. Az ECB kommunikációjában...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
