Bruxinfo

Négy nappal elhalasztják a fiatal vállalkozóknak szóló EU-pályázat megnyitását

A nagypénteki munkaszüneti nap állhat annak hátterében, hogy március 30-ról április 3-ra módosították a "Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.2.7-17 kódszámú), illetve az "Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.1.10-17 kódszámú) felhívásra a támogatások benyújtásának kezdetét.

Vigyázz, ha szerda, vagy péntek reggel akarsz EU-pályázatot beadni!

Mától módosult az elektronikus uniós pályázati felületet (EPTK) érintő karbantartás rendje, azaz minden héten szerdán reggel és kéthetente pénteken reggel egy-egy órán keresztül nem lesz elérhető a felület - olvasható a hivatalos uniós pályázati közlemények között.

Még pár hónapig nem jön újabb nagy brüsszeli átutalás

Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.

Nyugi, nem kell annyira félnie Magyarországnak a durva német tervtől

Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:

Össztűz a magyar kormányra? - Újabb kemény német figyelmeztetés érkezett

A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.

Mindenki levelet kap, aki K+F-projektet hajt végre Magyarországon

Közös levelet ír a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke minden olyan vállalkozásnak, illetve szervezetnek, amely uniós, vagy költségvetési forrásból kutatásfejlesztési és innovációs projektet valósító meg, hogy szakszerű és hiteles adatszolgáltatást végezzen a március közepéig esedékes adatszolgáltatás során.

Merkel bemondta! Valóra válhat a magyar kormány rémálma

Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:

EU-pénzek: nem úgy kell érteni a durvának tűnő német tervet

A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:

Új jobbkeze lesz Junckernek és Navracsicsnak

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy döntött, hogy a március 1-jén nyugdíjba vonuló bizottsági főtitkár helyére eddigi saját német kabinetfőnökét, a bulldózerként is ismert Martin Selmayrt nevezi ki. Selmayr helyére pedig első alkalommal kerül majd nő, a spanyol Clara Martínez Alberola személyében. Juncker emellett ma öt új főigazgatót (köztük két nőt) és öt új főigazgató-helyettest (köztük négy nőt) nevezett ki. Navracsics Tibor magyar uniós biztos mellett is változik a főigazgató személye: a ciprusi származású Themis Christophidou lesz az oktátásért, kulturáért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos "jobbkeze".

Reagált Szijjártó a durva német tervre: nem engedünk a zsarolásnak

Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter a Financial Times mai cikkére reagálva az MTI-nek. Amint megírtuk: a német kormány elég durva tervet szellőztetett meg a minap, hiszen a jogállamiság lenne az alapfeltétel, hogy kifizethetők legyenek az EU-s strukturális és beruházási támogatások és azon országok régióinak adnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.

Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen

A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.

Nagy döntések készülnek Brüsszelben, most még bárki beleszólhat

"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.

Az összes EU-pénzt ki akarja utalni idén a kormány?

A 7 évre szóló 8900 milliárd forintos uniós támogatási keret 47,7%-át, 4247 milliárd forintot fizettek ki eddig a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, és még közel egy év van arra, hogy a 100%-ot elérjék - írja mai összefoglalójában a Világgazdaság. Ez afelé mutat, hogy év végéig még 4650 milliárd forintot szeretne "kitolni" a nyerteseknek a kormány, ami a tavalyi tényleges eredmény közel duplája lenne és éppen ezért egyelőre erős kételyeink vannak a terv teljesíthetőségét illetően.

Hatalmas romániai EU-s vasútfejlesztésről döntöttek, ami Magyarországot is érinti

Mintegy 1,3 milliárd eurót (405 milliárd forintot) biztosít az Európai Unió a Romániát Magyarországgal összekötő vasútvonal korszerűsítésére, konkrétan a magyar-román határon lévő Curtici (Kürtös) települést a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca várossal összekötő vasútvonal korszerűsítésére - jelentette be hétfőn az Európai Bizottság.

Tényleg nem akar nagyobb EU-s kasszát négy nagy tagállam

A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ursula von der Leyen kiforgatja az EU-t mind a négy sarkából
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.