Bruxinfo

Szivárognak a kellemetlen OLAF-jelentések - Mire készülhet Magyarország?

Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.

Májusi EU-s pénzesővel számol a kormány

Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.

Rendkívüli sürgősséggel a fél országot szabad vállalkozási zónává tette a kormány (2.)

Ritkán látni olyan kormányrendeletet a Magyar Közlönyben, amely már a kihirdetése napján az esti óráktól hatályba lép, de a legutóbbi Közlönyben megjelent egyik jogszabálynál ilyet vettünk észre. Ez a fél országot azonnali hatállyal szabad vállalkozási zónává tette, igaz valójában a települések tényleges köre nem változott meg az eddigi állapothoz képest.

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért

Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.

Segítő kezet nyújt Brüsszel, hogy hogyan használjuk fel az EU-s forrásokat

Új iránymutatást tett ma közzé az Európai Bizottság, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó, tagállami, regionális és helyi hatóságoknál dolgozó szakemberek könnyebben tudják az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások hatékonyságát és átláthatóságát biztosítani.

Megkezdték a kísérleteket az első külföldi kutatócsoportok a szegedi lézeres kutatóintézetben

Elkezdték az első külföldi (svájci és görög) kutatócsoportok is használni a szegedi lézerközpont különböző berendezéseit és így nemcsak különböző tudományos kutatási eredmények jöhetnek majd ebből a folyamatból, hanem közben anyagilag is hozzájárulnak a 85%-ban EU-pénzből létrehozott hatalmas kutatási infrastruktúra fenntartásához.

Bezárnak két EU-s pályázatot, hogy egy harmadiknak adjanak több pénzt

Két, korlátozott érdeklődést kiváltó uniós pályázatot "bezárnak" a következő két hét során, nagy valószínűséggel azért, hogy egy harmadik, már túligényelt pályázatra (is) átcsoportosítsanak forrásokat - derül ki azokból a közleményekből, amelyek hétfőn jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.

Ne temessük még az EU-t, és a Brexit is visszafordulhat!

Bár az EU világgazdasági súlya csökken Ázsia felemelkedésével, de kulcsfontosságú uniós döntések készülődnek, így hiba lenne most temetni az uniót, ráadásul még a Brexit is visszafordulhat - többek között ezeket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia délutáni panelbeszélgetésének előadói. Ezekkel az üzenetekkel lényegében a délelőtti panel fő üzeneteit igyekeztek kiegyensúlyozni, bár záró gondolataiban Matolcsy György MNB-elnök újra ráerősített "az Európa süllyed" narratívára.

Visszavontak egy többmilliárdos munkaerőpiaci EU-s pályázatot

Szűkszavú közlemény jelent meg a minap a hivatalos uniós pályázati oldalon, amely arról tájékoztatott, hogy visszavonták a "Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjának segítése helyi eszközökkel" című felhívást. Az EFOP-1.1.7-17 kódszámú pályázatot tavaly márciusban hirdették meg 6 milliárd forintos kerettel és azt tervezték, hogy 60-200 darab projektet támogatnak majd belőle 30-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatással.

EU-s hitelt, vagy kombinált hitelt kértél? - Sok szabályt átírnak

Számos helyen átírták az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok eljárásrendi szabályait, amelyről egy tájékoztató közleményt is kiadtak a hivatalos uniós pályázati oldalon. A módosított eljárásrend jövő csütörtökön, azaz február 15-én lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az alábbi kifejtett keretek mentén.

Milliárdos EU-pénzből segítik a magyar kkv-k tőzsdére lépését

Aláírta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) azt az 1 milliárd forintos uniós pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződést, amelyből a magyarországi kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz szükséges tudás megszerzését és a tőzsdei megjelenés költségeit tudja finanszírozni a BÉT. A tőzsdére készülő cégek vissza nem térintendő támogatást vehetnek igénybe a BÉT-től és a támogatási konstrukció két fázisból áll.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért

"Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük" és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség - hangsúlyozták az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői a Portfolio-nak. Egy éves működésük alatt egyébként már több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket, közülük 130-at ki is választottak befektetésre és mintegy 100 céggel le is szerződtek már. Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes jelzése szerint az összesen 57 milliárd forintos keretből 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek és már idén jöhet sikeres exit is. A legelső fázisban elérhető 9 milliós, illetve a későbbi fázisokbeli akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is bemutatták és elárulták: fordított helyzetben ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amiket most ők tesznek a pénzt kérő cégek vezetői elé.

Felfedte Brüsszel, hogy mi vár a britekre a Brexit átmeneti időszakában

Az Európai Bizottság szerdán közzétette az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabálytervezetet, amely az EU-ból való kilépésről rendelkező megállapodás részét képezi majd és amely a 2019. március 30. és a 2020. december 31. közötti ún. átmeneti időszak kereteit fekteti le.

Kiszivárgott az OLAF-jelentés az Elios-ügyről

A 24.hu megszerezte az EU Csalás Elleni Hivatala által készített Elios-jelentést, ami a magyar közvilágítási piacon tapasztalt uniós pályázati visszaélések vizsgálata során költségvetési csalás, sőt szervezett bűnözés esetét gyanítja és ezért kéri a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet. Az Origo az Elios tényleges tulajdonosi viszonyaira hívja fel a figyelmet a vizsgálatokkal érintett időszakban, maga a cég pedig azt hangsúlyozta a jelentést kiszivárogtató portálnak, hogy a cég "mindig szabályosan járt el".

A Richter nyerte eddig a legtöbb KFI-pénzt - Nagy változások jönnek idén!

A kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati rendszerben 2015 óta összesen 1981 vállalkozás együtt 297 milliárd forintnyi EU-s és magyar költségvetési forrást nyert el, és köztük a legtöbbet, 4,2 milliárd forintot 4 pályázattal a Richter Gedeon Nyrt. nyerte - mutatta be az elmúlt 3 évi folyamatokat összegző mai előadásában Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a pályázati értékelések alapján rámutatott, hogy nagyon sokan próbálkoztak be túlárazott költségvetéssel, illetve túlzott kockázatokat jelentő projektekkel és sokan játszottak a hiánypótlásokra is. Ezek miatt az idén januárban közzétett, összesen 61 milliárd forintos keretösszegű versenypályázati kiírásoknál jelentős változásokat léptetnek életbe, köztük egy olyan 10 milliárdos pályázatnál is, amely direkt a mikro- és kisvállalkozásoknak szól.

70%-kal ugrott tavaly a kiírt közbeszerzések száma, minden EU-s programot vizsgál Brüsszel

A 2016-os mintegy 2000 milliárdról 2017-ben 3457 milliárd forintra ugrott a kiírt közbeszerzések volumene és míg egy tenderre tavalyelőtt átlagosan 6 ajánlat érkezett, addig ez tavalyra nyolcra ugrott - többek között ezeket mondta el Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán. Közben a Miniszterelnökség azt jelezte a Portfolio kérdésére egy múlt heti európai parlamenti jelentéstervezettel kapcsolatban, hogy lényegében mindegyik uniós Operatív Program pályázataihoz kapcsolódóan vizsgál közbeszerzéseket az Európai Bizottság.

Kiszivárgott egy meredek terv: Brüsszel elvenné az EU-pénzeket Budapesttől

Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.

Belekötött Brüsszel két drága magyar útépítésbe

Több tucat ponton további magyarázatot vár, illetve új számításokat kér az Európai Bizottság két olyan közlekedésfejlesztési projektnél, amelyhez a magyar kormány együtt 160 milliárd forintnyi támogatási igényt küldött ki Brüsszelbe év végén és összességében drágának találja a két projektet - írja a 24.hu. A lap kormányközeli informátora szerint a sietség miatt nem teljeskörűen kidolgozott támogatási igényeket küldtek ki Brüsszelbe, hogy minél hamarabb kik lehessen itthon fizetni a két projektre az előlegeket, és ezért lehet az, hogy beleköthettek odakint az anyagokba.

50 százalékkal több ingyenpénzt kérhetnek a fiatal magyar vállalkozók

50 százalékkal több ingyenpénzt kérhetnek a fiatal magyar vállalkozók

A minimálisan igényelhető vissza nem térítendő támogatás összegét 2-ről 3 millióra, a maximálisan igényelhetőét pedig 3-ról 5 millió forintra növelték abban az uniós pályázatban, amelyet tavaly nyáron még a megnyitás előtt átdolgozás miatt visszavontak, és egészen mostanáig nem volt róla hír. A hivatalos oldalon megjelent átdolgozott pályázatból végül kiderült, hogy idén március 30-án nyílik meg a támogatási kérelmek beadása, így tehát van idő felkészülni az új feltételrendszerre.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ursula von der Leyen kiforgatja az EU-t mind a négy sarkából
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.