Kismértékben 83,3 milliárd forintra nőtt tavaly 2016-hoz képest a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatások összege - jelentette be az alapot irányító Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Eddig felhasználatlan összegek átcsoportosításával hatalmas, 35 milliárd forintos új energiahatékonyság-növelési célú uniós pályázatot hirdet a Miniszterelnökség januárban, amelyre majd február második felétől lehet pályázni - jelezte a tárca agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Előbb a nagyvállalatok által régóta várt, de csak 9 milliárd forintos keretösszegű képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg még az óév végén, ma pedig elindult ugyanez a folyamat a Digitális Jólét programhoz kapcsolódó hitelprogramnál is. Előbbi pályázat tervéhez január 8-án 11 óráig, utóbbihoz január 13-án éjfélig lehet hozzászólni az erre a célra kialakított partnerségi felületen.
2017-ben 44%-kal esett a zártabbnak mondható, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma, és mivel ezeknél is nyilvános volt a beszerzési iratanyag, "téves állítás intézményesített korrupciót emlegetni" Magyarországon - hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Rigó Csaba. A Közbeszerzési Hatóság elnöke azt is elárulta, tavaly a közbeszerzések bő 80%-át a kkv-k nyerték, de ez a tavalyi éves közbeszerzési volumennek kevesebb, mint a felét teszi ki.
Az óév végén törölt vidékfejlesztési EU-pályázat kapcsán a Miniszterelnökség már vizsgálja annak módját, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához - jelezte a tárca a témát boncolgató 444.hu-nak.
A Varsóval szemben indított uniós eljárás jogtalan, Magyarország ebben az ügyben kiáll Lengyelország mellett - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TVP lengyel közszolgálati televízióban szerda este sugárzott interjúban. Tegnap Budapesten járt az új lengyel kormányfő, annak apropóján születhetett az interjú.
Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.
December 11-én délben nyílt meg a céges eszköz- és szoftverbeszerzési EU-pályázat, de január 5-én délben már be is fogják zárni keretkimerülés miatt - hívták fel a figyelmet a hivatalos pályázati oldal friss közleményében.
Még a nyári szezon kezdete előtt, márciusban, átadhatják a várpalotai elkerülőt a 8-as úton, ami jelentős járműforgalmat vihet majd el az M7-es Székesfehérvár és Siófok közötti szakaszáról a zsúfolt nyári hétvégéken. A Magyar Idők a fejlesztési tárca államtitkára alapján azt is írja, hogy az M7-es háromsávúsítása a fővárostól Siófok irányában egyelőre nincs a kormány napirendjén.
Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.
Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.
Megjelent pénteken a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) eszközberuházásait támogató pályázati felhívás 4,5 milliárd forintos keretösszeggel, a támogatási kérelmeket január 31-től lehet beadni - közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az év utolsó munkanapján az MTI-vel.
Eddig az volt a szabály a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című gazdaságfejlesztési kombinált hiteles EU-pályázatnál, hogy legalább annyi hitelt kell kérni, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást, ma viszont úgy módosult ez, hogy "a kölcsön mértékének el kell érnie a vissza nem térítendő támogatás minimum 75%-át." Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól akár már több ingyenpénzt is lehet kérni a hitelnél, de ezen felül is számos helyen módosult a pályázat szabályrendszere.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési uniós pályázat módosítását hajtotta végre. Az érintett pályázatokról a módosítási közlemények december 21-én sorozatban jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.
Összesen 26 milliárd forint oktatási és képzési célú támogatást nyert 54 szervezet - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI tájékoztatása szerint.
Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.
Rövid távon várhatóan nem lesz érdemi hatása a gazdasági növekedésre és az közpénzügyi folyamatokra annak a tegnapi fejleménynek, hogy az Európai Bizottság a hetes cikkely szerinti eljárás megindításáról döntött Lengyelországgal szemben - fejti ki álláspontját mai közleményében a Fitch Ratings. Azt is hozzáteszi azonban a hitelminősítő, hogy a fejlemény nagyon rossz abból a szempontból, hogy éppen most kezdődnek a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló egyeztetések.
Eredetileg 19,68 milliárd forintos pályázati keret állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban a kisméretű terménytárolók, -szárítók és -tisztítók építésére, korszerűsítésére, de a Miniszterelnökség ma közzétett döntése szerint a nagyszámú igények miatt ezt megemelték és a mai eredményhirdetés szerint 38 milliárd forintnyi támogatást osztanak ki 838 pályázó között. Fontos, hogy ezek a számok a közlemény szerint még növekedni fognak, azaz az eredményhirdetés tovább zajlik.
A 2016-os 78 milliárd forint után idén 90,2 milliárd forintra emelkedett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves pályázati keretösszege, amely jövőre 81,85 milliárd forintra visszaemelkedik a 2018-as programstratégia szerint - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent 1962/2017-es kormányhatározatból. Az Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) 30,19 milliárd forintért vállalhat új kötelezettségeket jövőre.
Az Európai Unió Bírósága az általános forgalmi adóval kapcsolatban már számos alkalommal hozott kedvező döntést... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
A várakozásoknak megfelelően alakult, viszont enyhe növekedést mutat a német inflációs adat. Az ECB kommunikációjában...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
