Az átláthatóságot növeli tovább a már ötezer felhasználóval rendelkező Napi közbeszerzés elnevezésű mobilapplikáció funkcióinak bővítése - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke háttérbeszélgetésen Budapesten csütörtökön.
A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.
A 2021-2027 közötti új uniós költségvetés kapcsán újra azt rögzítette ma az Európai Parlament, hogy a közös mezőgazdaság - és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani, nem szabad tehát azt csökkenteni - derül ki a nem jogalkotási állásfoglalásból.
Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:
A mostani uniós ciklusra jóváhagyott 14,7 milliárd euróról duplázná, azaz 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben. A Bizottság ma az Európai Szociális Alap forráselosztási részleteit is bemutatta, illetve a csalás elleni küzdelemre szánt források tervét is nyilvánosságra hozta. Tegnap a kohéziós politikai terület terveit jelentették be, ma pedig az illetékes uniós biztos írt a Portfolióra véleménycikket erről:
374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.
Az Európai Bizottság 181 millió euró (mintegy 56 milliárd forint) összeggel javasolja támogatni a 2021-2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket - közölte az uniós bizottság szerdán.
Rövid közlemény jelent meg a kormány hivatalos pályázati oldalán arról, hogy több helyen átírták 52,5 milliárd forintos keretösszegű "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" című (GINOP 4.1.2-18 kódszámú) felhívást és amíg ezeket nem vezetik át a kitöltőprogramon, addig a támogatási kérelmek benyújthatósága tegnaptól szünetel.
Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.
Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a 25. debreceni jubileumi búzatanácskozáson. Ez a megállapítás teljesen ellent mond azoknak a korábbi kormányzati nyilatkozatoknak, amelyek szerint a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is megáll a lábán és agrárország vagyunk.
Két ponton lényegesen módosult a 2016-os év nagy slágerének, a 0%-os uniós hitelterméknek, a dokumentációja t - derült ki a hivatalos pályázat oldalon közzétett rövid közleményből.
Az uniós kohéziós támogatási forrásaik 23-24%-os visszaesésével számolhatnak a következő költségvetési ciklusban a kelet-közép-európai országok - írja a Financial Times egy ma megjelenő bizottsági javaslat alapján. A pénz egy részét a déli tagországok felé csoportosítaná át az EU, másrészt maga a kassza mérete is szűkülne.
Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.
A visegrádi négyek közül a magyar lakosságon belül a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország a Nyugathoz tartozik és így az emberek háromegyede az EU-tagság megtartása mellett voksolna egy népszavazáson - derült ki a Globsec biztonságpolitikai cég minap közzétett kutatásából. Az adatokból kitűnik, hogy míg Magyarországon egy év alatt kissé csökkent az uniós orientációval kapcsolatos elkötelezettség, addig Csehországban drasztikusan javult.
Csaknem háromszorosan túligényelték azt a magyar forrásból kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatására kiírt pályázatot, amely május 15-én zárult le és a jelentkező cégek többsége kisvállalkozás volt - jelentette be a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Az Európai Bizottság ma előterjesztette azokat a javaslatokat, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában megrendezésre kerülő informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A találkozón az EU-országok vezetői áttekintik majd a kutatás és az innováció aktuális kérdéseit, és megvitatják, hogyan tudja Európa megőrizni globális versenyképességét és ezekhez egy javaslatcsomagot is letett az asztalra a Bizottság - derül ki a mai közleményből.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
A kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, ezét havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést az új kormány - jelezte ma az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség leendő vezetője.
Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.
Összesen 4,268 milliárd forint "bónuszt" kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások tavalyi felpörgetéséért, az összeg mintegy 2100 fő között oszlott meg, így fejenként 2 millió forintos juttatásról beszélhetünk, amelynek nagyobbik részét az áprilisi választások előtt fizették ki - írja a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében megkapott adatokra hivatkozva.
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az... 
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
