Berki Krisztián tornász és Knoch Viktor gyorskorcsolyázó személyében olimpiai bajnok előadói is lesznek az 56. Közgazdász-vándorgyűlés sportközgazdasági szekciójának, de a meghívottak között megtaláljuk például Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjának és Liam Benhamnek, az IBM európai alelnökének nevét is.
Az eddigi 137 milliárd forint helyett mai árfolyamon mintegy 154 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást ad a Kohéziós alapból az Európai Bizottság - jelentették be a mai déli sajtótájékoztatón Brüsszelben. A közlemény egyelőre csak angolul ismerteti a projektet és magának a hármas metró felújításának jelentőségét ezen a linken.
Újabb, többmilliárdos keretösszegű pályázat jelent meg a Pest megyének szóló 80 milliárd forintos fejlesztési keretből, ezúttal a Pest megyei önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztéseit támogatják 4,5 milliárd forintos kerettel. A pályázat majd szeptemberben nyílik meg.
A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által minap javasolt két megoldás az Akadémia finanszírozási és tevékenységi modelljére nem elfogadható a kormány számára, így amint a parlament elfogadja a 2019-es költségvetést, megkezdik az Akadémiával egyeztetve az új keretrendszer és a kutatási célrendszer kialakítását - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere elárulta, hogy új nevet fog kapni a Pálinkás József elnök menesztése után a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, rövidesen kinevezik majd az új elnököt is, illetve bizonyos kutatási-innovációs pályázatoknál az eredmények kihirdetésének felfüggesztése is csak rövid ideig tart majd.
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.
Megszerezte az egy hónappal ezelőtt közzétett éves OLAF-jelentés egyik kirívó uniós támogatás-visszaélési ügyének zárójelentését a 24.hu, amely szerint Budapestről irányítottak egy olyan céghálót, amely 31 uniós kutatás-fejlesztési pályázaton sokféle csalást követett el. Emiatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 28,3 millió eurónyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak, illetve nyomozás elrendelését is javasolta a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Utóbbi azt el is rendelte idén január elején a NAV-on keresztül, de a NAV egyelőre még senkit sem hallgatott ki gyanúsítottként.
Egy hónappal ezelőtti hatályú személycserék jelentek meg a tegnapi, július 2-i, Magyar Közlönyben, amelyek értelmében Orbán Viktor kormányfő leváltotta a 2014-2020 programozási időszak négy operatív programjának monitoring bizottsági elnökét és helyükre az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai kerültek. Közben az is kiderült, hogy pontosan mely tárcákhoz tartozik az egyes uniós programok szakmai, illetve irányító hatósági felügyelete. A friss Közlöny szerint egyébként a kormány jóváhagyta a 2014-2020. évekre szóló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program újabb módosítását, igaz az, hogy pontosan mi változott, nincs benne a határozatban. A legutóbbi jelentős módosítás akkor családok tízezreit érintette, erről múlt héten írtunk bővebben:
Az Európai Űrügynökség (ESA) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve hétfőn nyitotta meg Budapesten a Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, a ESA BIC (Business Incubation Centre) Hungaryt. Az inkubátorházban azokat a startupokat fogják támogatni, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni.
Terminálkiürítési gyakorlatot tartottak hétfőn Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren - közölte a rendőrség a honlapján. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.
Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa Magyarország látványos fejlődése miatt indokoltnak és igazságosnak tartja azt, hogy hazánk kohéziós politikai kifizetései csökkenjenek a következő évtizedben. Oettinger az állam- és kormányfők támogatására számít a hét második felében esedékes csúcson, amelyen a következő pénzügyi keretre vonatkozó javaslat is napirenden lesz.
Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.
Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.
Mostanában egyre fontosabb az életminőség szempontjából a környezetvédelmi, a szociális infrastruktúrával és a kormányzás minőségével összefüggő beruházások intenzitása és ha ilyen szempontokat vizsgálunk, akkor Magyarország egészen élhető helynek tűnik a JPMorgan befektetési bank által követett 13 feltörekvő piac között. Ebben egyébként az Európai Uniónak, az általa megkövetelt sztenderdeknek és az uniós forrásfelhasználás szabályrendszerének is lényeges szerepe van a bank minapi összefoglalója szerint.
A jelek szerint a projektek aktuális támogatási igényéhez igazították az egyik régebbi, de nagy keretösszegű uniós K+F+I-pályázat támogatási keretösszegét, mert egy csütörtöki hivatalos közlemény szerint az eddigi 102,9 milliárdról 96,1 milliárd forintra csökkentették a "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című, GINOP-2.2.1-15 kódszámú pályázat keretét.
Jövő héten csütörtökön, június 28-án délben, bezárták volna a csak június elején újranyitott 52,5 milliárd forintos megújuló energiás EU-pályázatot, de egy minapi hivatalos közlemény szerint a dátumot október elsején délre kitolták.
A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.
Csütörtöktől igényelhetnek kedvező feltételekkel hitelt a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 70 milliárd forintra bővült, pénzügyi vállalkozásokon keresztül elérhető refinanszírozási konstrukciójából - tájékoztatta az MFB az MTI-t.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az... 
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
