A Sydney-i Egyetem tudósai öt hónapon keresztül vizsgálták a Nagy-korallzátony One Tree Island nevű szigeténél található 462 koralltelepet. A Limnology and Oceanography Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint
májusra 370 kolónia kifehéredett, júliusra pedig a kifehéredett korallok 52%-a teljesen elpusztult.
A kutatók egyes korallfajok esetében akár 95%-os pusztulást is megfigyeltek.
Ahogy korábbi elemzésünkben is rámutattunk, az emelkedő hőmérséklet nagy környezeti stresszhatást jelent a korallok számára, mivel a képződmények változatos színét adó, mivel hőhatásokra igen érzékeny, mikroszkopikus algák pusztulni kezdenek tőle. Ez a folyamat vezet a gyakran emlegetett korall-fehéredéshez (coral bleaching), amely során egyes korallokban az összes zooxanthella alga elhal, így az élőlény élettelen fehér, mészkő alapú „csontváza” marad csak fent. Ezután a tengeri erózió fokozatosan törmelékké őrli a mészkő-képződményeket, ezzel teljes "összeomlást" okozva a korall-kolóniákban.
A kutatók szerint 2024 az egyik valaha rögzített legrosszabb év volt a csendes-óceáni korallok számára, miután a nyár folyamán 400 éve nem látott szintre emelkedett a Nagy-Korallzátony környéki vizek hőmérséklete.
Maria Byrne, az egyetem Élettani és Környezettudományi Karának vezető kutatója hangsúlyozta a friss kutatási eredmények kapcsán, a sürgős cselekvést követelő korallpusztulás
nem csak a biológiai sokféleség miatt, hanem az élelmezésbiztonság és a partvidék védelme szempontjából is kulcsfontosságúak.
A vizsgált terület a zátony egy védett részén található, távol a parttól, így mentes a közvetlen emberi tevékenység okozta negatív hatásoknak, mint például a bányászattól és a turizmustól. Byrne szerint viszont "ennek ellenére sem volt immunis a szélsőséges hőstresszel szemben, amely ezt a katasztrofális kifehéredést kiváltotta"
A Nagy-korallzátony, amely közel 345 000 négyzetkilométer kiterjedésű, a világ legnagyobb korallzátonya. Több mint 1500 halfajnak és 411 korallfajnak ad otthont és a turisztikai értéke révén évente több milliárd dollárral járul hozzá az ausztrál gazdasághoz.
A Nagy-korallzátonynál korábban 1998-ban, 2002-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és 2022-ben figyeltek meg súlyos tömeges kifehéredést. A 2022-es kifehéredés volt az első, amely a mindig hidegebb átlaghőmérsékleteket hozó La Niña időjárási esemény alatt következett be, ami komoly aggodalmakat vetett fel a zátony jövőjével kapcsolatban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
