• Megjelenítés

Bruxinfo

100 milliárd eurót szán K+F+I-re Brüsszel - Mit kell tudni az új programról?

Kiadott ma egy összefoglalót a csütörtökön közzétett 2020 utáni nagy uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramról, a 100 milliárd euróra tervezett Horizont Európáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az anyagban egyrészt visszautal a Hivatal a mostani ciklus Horizont 2020 programjának főbb elemeire, az abban elért magyar eredményekre és a főbb változásokra is. Az alábbiakban ezek egy részét foglaljuk össze cikkünkben.

Már 850 milliárdot kifizettek Magyarország történetének legnagyobb fejlesztési programjára

A Modern Városok Program "nem merev, fix, hanem folyamatosan pulzál" és tekintetbe kell vennie az építőipari áremelkedéseket is, így a 3500 milliárd forint feletti teljes keretösszege akár tovább is emelkedhet, eddig pedig már 850 milliárdot kifizettek rá, kétharmad részben a magyar költségvetésből - többek között ezeket mondta el a program koordinálásával újonnan megbízott Gyopáros Alpár. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt is jelezte, hogy év végéig széles társadalmi egyeztetés mentén kidolgozza a Modern Falvak Programot is, amelyre először a 2020-as költségvetésben lehet majd forrás, de a nagyobb összegek csak a 2021-es büdzsében várhatók.

Új fogyasztóvédelmi programot jelentett be Brüsszel

Az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés keretében új, 4 milliárd eurós célzott programot javasol a fogyasztók védelmére és helyzetük megerősítésére, illetve arra, hogy az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel - jelentette be Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

A mostani ciklus közel 80 milliárd eurós keretösszegéről kerek 100 milliárd euróra javasolja emelni a 2020 utáni kutatás-fejlesztési keretprogram, a Horizont Európa, keretét az Európai Bizottság - közölte ma a testület. Ez a közösség valaha volt legambiciózusabb kutatási és innovációs programja és azt célozza, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

Takács Szabolcs: Európa nagyon komoly problémákkal néz szembe

Európa olyan komoly problémákkal néz szembe, mint a migráció, a gazdaságfejlesztés és az Európai Unió (EU) bővítése, az Európai Bizottság (EB) pedig olyan forrásokat vonna meg az uniós politikától, amelynek megvannak a szerződéses céljai - nyilatkozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán Zágrábban.

Rengeteg EU-pénz lesz 2020 után hálózati infrastruktúra-fejlesztésekre

Közel 50%-kal 42,3 milliárd euróra javasolja megemelni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretösszegét a mostani ciklusról 2021-2027 közöttre az Európai Bizottság és a szerkezetét is jelentősen átalakítja majd - derült ki a mai bejelentésekből. Három fő cél mentén írják majd ki közvetlenül Brüsszelben ezeket a pályázatokat: európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pénzt szerezni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság ma egy másik, 9,2 milliárd eurós keretösszegű Digitális Európa programra is javaslatot tett a 2021-2027-es költségvetésben.

Mindezeken felül a testület ma 15,2 milliárd eurós kerettel az InvestEU program létrehozását is bejelentette, amely "egy fedél alá hozza" majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást és egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, valamint kibővíti az európai beruházási terv modelljét is. A Bizottság 16 milliárd eurós keretösszeggel egy új űrprogramot is bejelentett, hogy az EU vezető szerepét meg lehessen erősíteni.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:

Kiakadt az Agrárminisztérium a 2020 utáni EU-források megvágása miatt

Közleményt adott ki ma reggel a Földművelésügyiről Agrárminisztériumra átkeresztelt tárca egyrészt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság által múlt héten megjelent részletszabályok alapján a 2020 utáni agrár- és vidékfejlesztési támogatások megvágását (számításaink szerint reál értelemben 24%-kal), másrészt arról, hogy a tárca államtitkára milyen üzeneteket mondott el az uniós mezőgazdasági miniszterek szófiai tanácskozása keretében. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára többek között amellett érvel, hogy a Közös Agrárpolitikára vonatkozó új terv lényegesen tovább bonyolítaná a már most is bonyolult agrártámogatási rendszert, így több adminisztratív terhet is róna a gazdákra.

Megváltozott az EU-pályázatok magyarországi oldala

Egy rövid, pirossal az oldal tetejére írt szöveg jelent meg hétfőn az uniós pályázatok hivatalos magyarországi oldalán, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy "A palyazat.gov.hu új verziója elkészült. Kérjük segítse munkánkat tesztelési észrevételeivel! Az új verzió elérhető itt". És aztán a link átvezet az uj.palyazat.gov.hu weboldalra, amely az eddig megszokott funkciókat, linkeket továbbra is tartalmazza, de szerkezetében áttekinthetőbb és így korszerűbbnek mondható.

Juncker üzent az olaszoknak és nekünk is - Két nagy kihívást lát az EU-ban

"Olaszország Európa közepe, megérdemli a bizalmat és a tiszteletet. Az ország nagyon sokat tett Európa egységének megteremtéséért" - ezekkel az elismerő szavakkal kezdte a Brussels Economic Forum mai nyitóelőadását Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ezzel a minap felállt új olasz kormánynak és a 60 millió olasznak is üzent, akiket egyébként éppen az egyik uniós biztos sértett meg múlt héten egy üzenetével, majd rögtön bocsánatot is kért. Az uniós gazdasági és pénzügyi szabályok radikális átalakítását is céljául tűző új olasz kormánynak szóló üzeneteken felül Juncker az eurózóna és az Európai Unió integrációja mélyítésével kapcsolatban is megosztotta gondolatait, majd volt uniós biztosként Kristalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója adott helyzetértékelést a világ legnagyobb konvergenciatámogató rendszeréről, az Európai Unióról. Az eseményről szóló további beszámolóink:

Máris újranyílt az átírt 52 milliárdos megújuló energiás EU-pályázat

Rövid közlemény jelent meg a hivatalos uniós pályázati oldalon hétfőn, 2018. június 4-én, arról, hogy 13 órától újra benyújthatóak a támogatási kérelmek a "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" című (GINOP-4.1.2-18 kódszámú) felhívásra.

24 vagy 10%? - Mennyi uniós támogatást bukik Magyarország?

Az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban Magyarország a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat - írta keddi számában a Magyar Idők.

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Egy tavaly őszi ellenőrzés alapján arra a következtetésre jutott az Európai Bizottság, hogy súlyos hibákkal működik a magyarországi uniós támogatások közbeszerzési ellenőrzése és ezért 10%-os átalánykorrekciót javasol a testület, ami 100-150 milliárd forintnyi EU-pénz megvonását jelentené - írja a 24.hu brüsszeli információkra hivatkozva. A Portfolio információi ettől árnyaltabb képre utalnak és más területen is lehet probléma, de valóban benne van a levegőben ekkora mértékű uniós forrásvesztésünk a 2014-2020-as ciklusra.

Azt hiszed, hogy az EU-források felvirágoztatták a vidéket? Akkor nézd meg ezt az ábrát!

Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.

Ez durva: a magyar agrárkasszát is negyedével vágná Brüsszel!

A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.

Tíz úttörő kutatás indul Magyarországon, bejelentették az ötmilliárd forint nyerteseit

Tíz úttörő kutatás indul Magyarországon, bejelentették az ötmilliárd forint nyerteseit

Új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a lézertechnológiát érintő kutatások indulnak 10 új projekt keretében, miután a projektek összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán - derül ki a Hivatal mai közleményéből.

Eldőlt: nem kapott igazi cukorkát Magyarország az euró bevezetéséhez

A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiveszed a pénzt az állampapírokból, de nem tudod, hová tedd? Mutatjuk a lehetőségeket!
Portfolio Blogger
Holdblog

A nagy PMÁP-döntés

A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility