Az amerikai választások sima Trump-győzelmet hoztak: mennyire árazták már be ezt a piacok, és milyen hosszútávú hatása lehet ennek? Hogy érinti a folyamat a tengerentúli és európai piacokat és a közép-európai régiót?
Halas Zoltán: A piacok már a választások előtt számoltak Trump győzelmével, úgyhogy mondhatjuk, hogy ez részben már beárazódott. Az Amerikában tapasztalható fellendülés az eredmény közzététele után tovább erősödött, különösen az AI és tech szektorban. Az úgynevezett Trump-trade papírok - vagyis a Donald Trump megválasztásából profitálni képes részvények - esetében látunk egy természetes korrekciót, de az csak középtávon fog kiderülni, hogy az árfolyamuk hogyan alakul. A Trump-féle gazdaságpolitika inflációs nyomást generálhat, ami előnyös lehet a helyi vállalkozások számára.
Mi a közepes és kis kapitalizációjú vállalatokkal, az AI szoftver cégekkel, a pénzügyi és fintech szektorral, valamint a diszkrecionális fogyasztási szektorral – mint például a lakásfelújítás és a szórakozás – kapcsolatban vagyunk igazán optimisták.
Kovács-Kvotidián Máté: Azt érdemes hozzátenni, hogy Európában az amerikai politika hatása nem egyértelmű.
A DAX index néhány vezető papírja profitál az amerikai kitettségből, ugyanakkor Trump vámpolitikája okozhat nehézségeket. Hosszú távon a kamatcsökkentési ciklusok és az olcsó értékeltség miatt Európa továbbra is vonzó lehetőséget jelent.
Persze Magyarország nem vonhatja ki magát az Európai Unió hatásai alól. Ha a német gazdaságban problémák adódnak, az biztosan kihat ránk is. Bár a magyar-amerikai kapcsolatok javulása előnyös lehet, a magyar gazdaság önálló növekedése nem képzelhető el az európai gazdaság teljesítménye nélkül. A régión belül most is Lengyelország lehet a kivétel, hiszen erős belső fogyasztásával és EU-s támogatásokkal kedvezőbb helyzetben van.
Az OTP Alapkezelő júliusban indított egy amerikai részvényekbe fektető alapot. Az elmondottak fényében milyen várakozásokkal és befektetési tervekkel vágnak neki a jövő évnek?
H.Z.: A jövőre nézve a piacok szélesedésére és a technológia további erősödésére számítunk. Az AI-vezérelt innovációk és a "Magnificent Seven" tech cégek, azaz a Tesla, a Meta, az Nvidia, az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Microsoft dominanciája folytatódhat – mi pedig ebből szeretnénk profitálni.
Fontos látni, hogy az amerikai piac uralma a globális részvénypiacokon töretlen, különösen a Big Tech és az AI szektor teljesít kiemelkedően. Az alap portfóliója diverzifikált, a technológiai szektor mellett a fintech és szoftvercégek is jó eredményekkel szerepelnek benne.
Hogyan befolyásolja az infláció az amerikai piacot, és milyen kilátások vannak ezen a téren? Mik lesznek a 2025-ös év legmeghatározóbb kockázati tényezői?
H.Z.: Amerikában és a fejlett piacokon a jelenleg alacsony szinten lévő volatilitás növekedésére számítunk. Trump megválasztaása után a tőke elkezdett visszaáramlnani az USA-ba. Ezt tükrözi az erős dollár, a kriptoeszközök emelkedése, az amerikai piacok robusztus teljesítménye, valamint a gyengébben teljesítő feltörekvő piacok. A legfontosabb kérdés persze az, hogy ez a trend folytatódik-e.
Hosszabb távon a Trump-féle politikai irányvonalnak lehetnek pozitívumai, például a dereguláció, de megvan az esélye egy deglobalizációs és inflációs környezet kialakulásának, amely kedvezőtlen hatással lehet a magas értékeltségű és exportorientált vállalatok részvényeire. Addig, amíg az eredménynövekedés fennmarad, a piacok emelkedhetnek, de bármilyen kisebb megingás jelentős eséseket válthat ki, különösen a magas értékelésű vállalatoknál.
Világszinten számos ponton látunk jelentős geopolitikai feszültségeket, Ukrajnától a Közel-Keletig: ez hogyan alakítja a piaci trendeket, mi várható 2025-ben?
H.Z.: Úgy tűnik, hogy a piacok jelentős része már alkalmazkodott ezekhez a geopolitikai feszültségekhez. Például az izraeli konfliktus alatt az izraeli tőzsde alig mutatott reakciót, sőt a légiközlekedésben vannak olyan cégek, amelyeknek emelkedtek a papírjai. Az orosz-ukrán válság kapcsán a régió megemelkedett kockázati prémiuma fennmaradt, viszont az olyan egyszeri eseményekre, mint a német vagy a francia választások, kevésbé reagál a piac.
A világ túlsó felén pedig két folyamatra érdemes figyelni: a Kína-Tajvan és a Kína-USA konfliktus komoly kockázatokat hordozhatnak magukban, főként a globális tech-ellátóláncokra gyakorolt hatásaikkal. Hosszú távon a konfliktusok rendezése pozitív löketet adhat a piacoknak, az a visszaesés pedig, amit a feszültségek generálnak, jó vételi alkalom lehet.
K.-K.M.: A geopolitikai kockázatok hatása – a hadiköltekezés, az ellátási láncok újraszervezése, az iparágak hazahozatala, energiaár-problémák – mind inflatórikus, ami ellenszelet jelenthet az infláció felett győzelmet hirdető jegybankok számára. A magas kamatok pedig fékezik a növekedést. Ezen túlmenően a bizonytalanságnak van egy fogyasztási áldozata is, amit Európában, vagy a szűkebb kelet-közép-európai régióban is tapasztalhatunk. Ezeknek a kockázatoknak az oldódása, segítheti a növekedést, amiből az érintett vállalatok nem csak a profitnövekedésen keresztül, de az értékeltségek normalizálódásából is jelentősen tudnának profitálni.
Ha már szó esett Európáról: tavasszal új indexkövető közép-európai részvényalapot hoztak létre. Az OTP CETOP ETF-ben három vezető hazai részvény mellett (Mol, OTP, Richter) a cseh, a horvát, a lengyel, a román, a szlovák és a szlovén tőzsdén jegyzett blue chipek kaphatnak helyet. Ez az alap hogyan teljesített 2024-ben, és milyen várakozásaik vannak az idei évre?
K.-K.M.: Az OTP CETOP ETF 2024-es indulása óta szép eredményeket ért el: a kezdeti vagyonbeáramlás alapján jól látszik, hogy meg tudta szólítani azokat a befektetőket, akik euró alapú részvénybefektetést szeretnének, a régiót azonban eddig nem érték el hatékonyan.
Az érdeklődés nem meglepő, a közép-európai piacok ugyanis növekvő potenciált mutatnak. Az egy főre jutó GDP alapján folyamatos a gazdasági felzárkózás az EU átlagához, reálbér-emelkedés volt, alacsony a munkanélküliség. A háború közelsége miatt magas a kockázati prémium is, de a részvények alacsony ára miatt ez inkább pozitívum lehet közép- és hosszú távon.
A régió jegybankjai már a nagy nemzetközi jegybankok előtt megkezdték a kamatcsökkentési ciklusukat, és van tér a további vágásokra is, ami szintén jó hátszelet jelenthet. Lengyelország gazdasága –, az EU-s források által támogatva – továbbra is meghatározó lesz a régió teljesítményében, itt elsősorban a fogyasztáskapcsolat cégekben látunk potenciált.
A 2025-ös kilátásokat az orosz-ukrán konfliktus oldódása javíthatja. Úgy látjuk, hogy a régió értékeltségében még mindig alulárazott, ami egy türelmes befektető számára érdekes befektetési célpont lehet.
Vannak most más olyan feltörekvő piacok, amelyekben érdemes befektetni? Milyen befektetési stratégiákat javasolnak a következő hónapokra?
H.Z.: A diverzifikáció alapvető fontosságú, és persze fontos az is, hogy ne csak különböző eszközosztályokba fektessünk, hanem különböző devizákba is. Egy vegyes portfólió jó választás lehet, ha tartalmaz részvénykitettséget is. Jelenleg elég jó a hozamkörnyezet, így a kockázat porlasztása diverzifikációval viszonylag kis hozamáldozattal megoldható. Úgy gondoljuk, hogy érdemes a portfóliók egy részét kemény devizában tartania.
Ezzel együtt jelentős forinterősödésre nem számítunk. A forint valós értéke akár 370-380 forint/euró körül is lehetne, de a jelenlegi helyzetben ez nem reális.
K.-K.M.: A már említett KKE régió mellett Görögország válhat érdekes célponttá: alig látszik már a nyoma a korábbi gazdaságpolitikai problémáknak, jelentős költségvetési fordulat ment végbe az országban. Az államadósságot sikeresen rendezték, hosszú távra fixálták, és nincsenek közeli lejáratok, a gazdaságot körülbelül 2%-os elsődleges többlet és 1-1,5%-os hiány jellemzi. A görög piac értékeltsége nem túl magas, és az osztalékadózás is kedvező, úgyhogy a görög bankpapírok vagy ipari cégek kimondottan vonzó befektetések lehetnek.
Milyen szerepet fognak játszani 2025-ben az alternatív energiaforrásokba történő befektetések a portfóliókban? Mennyire jelenik meg a zöld átállás, vagy annak nehézségei a befektetéseknél?
K.-K.M.: Az alternatív energia, mint befektetés izgalmas, de komoly kihívásokat is jelent. A Covid-időszak során felfutott a tematika, de a gyengébb visszatekintő hozamokkal az ESG-alapoknál globális szinten alábbhagyott a befektetői érdeklődés.
Ettől függetlenül a megújuló energiaforrások (elsősorban szél-, nap- és atomenergia) felé töretlen a tőkeallokáció, amit az energiafüggetlenség, klímacélok vagy az AI energiaéhsége is támogat. Ugyanakkor a kamatkörnyezet enyhülésével az olyan alternatív technológiák iránt is új lendületet kaphat az érdeklődés, mint a hidrogén vagy a karbon-megkötés. Magyarországon a befektetők döntéseiben még mindig a hozamhatás dominál, de a hosszú távú trendek és a zöld átállás egyre nagyobb szerephez juthat a portfóliókban. Az értékeltségek kedvező szintre estek vissza, ami könnyen hozhat az egy új felfutást.
A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
