Tavaly a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett a Nemzeti Választási Bizottságnál annak érdekében, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap. A Bizottság jóváhagyta a népszavazást, azonban több magánszemély megtámadta azt a Kúrián.
A Jobbik szombaton közzétett tájékoztatása szerint
a Kúria döntést hozott és megtagadta a népszavazás kiírását.
Az ellenzéki párt azt is közölte: ebben az évben is kezdeményezni fogja a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását.
A párt tavaly már próbálkozott is ezzel a kezdeményezésével az Országgyűlésben:
A Kúria február 6-án kelt határozatában valóban az szerepel, hogy "a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” kérdés hitelesítését megtagadja".
A KASZ nemrégiben rámutatott arra, hogy miközben itthon népszavazáson próbálják elérni, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap legyen, addig Lengyelországban jogalkotói akaratból, törvénymódosítással mondták ki, hogy 2025-ben már munkaszüneti napként számolhatnak a családok ezzel a nappal is. Magyarországon jelen állapot szerint 2025-ben 11 általános munkaszüneti nap lesz. Lengyelországban 2024-ben 13, míg 2025-től december 24-ével együtt 14 munkaszüneti napot találunk a naptárban - emlékeztet a szakszervezet. A KASZ szerint ezzel megdől a terv ellenzőinek érve, hogy már így is túl sok a magyar munkaszüneti nap és többet nem bírna el a gazdaság.
A jogi részletek - elszántabbaknak
Akik megtámadták az NVB határozatát
A Kúria a döntésében 2 rendű kérelmezőről és az ő esetükről is ír.
Az I. rendű kérelmező az érintettsége körében előadta, hogy természetes személy, akit köztisztviselőként, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztat … Önkormányzata, a jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) vonatkozik. A Ksztv. 93. § (1) bekezdése alapján „Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26., míg a (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 232/A. §-ban foglaltak szerint egy további munkaszüneti napot állapíthat meg. E felhatalmazás alapján a közszolgálati jogviszonyára kiterjedően … Önkormányzata Képviselő-testületének … önkormányzati rendelete július 1. napját is munkaszünetté nyilvánította. A munkaszüneti napok esetleges változása, emiatt a Határozattal hitelesített kérdésről való népszavazás kimenetele, az, hogy 2025-től eggyel több munkaszüneti nappal számolhat-e, kihatással van a munkaterhére és családi életére is. Ugyanakkor a kérdésben a munkaszüneti napok zártkörű feltüntetése miatt - amelyben nem került rögzítésre július 1., mint munkaszüneti nap - nem tudja megítélni, hogy a népszavazás kezdeményezése vonatkozik-e az ő jogviszonyára.
A II. rendű kérelmező az érintettsége igazolására kifejtette, hogy jogi személy, több (a kérelem benyújtásakor 3) munkavállalót foglalkoztat, kkv-ként számára különös jelentőségű, hogy munkavállalóit miként, mely napokon tudja foglalkoztatni, s ez bolti kiskereskedelem főtevékenység esetén - különösen a decemberi ünnepi időszakban - meghatározó kérdés. Rámutatott, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26., amelynek esetleges változása érinti a munkaszervezését és kihat a versenyhelyzetére is.
Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt - idézi a Kúria határozata.
Így értékel a Kúria
Arra jutott a Kúria, hogy az I. rendű és a II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.
"A Kúria a népszavazásra javasolt kérdés lényegi tartalmára figyelemmel mind a természetes személy I. rendű kérelmező, mind pedig a jogi személy II. rendű kérelmező érintettségét megállapította és a felülvizsgálati kérelmeket érdemben vizsgálta. Ennek során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az NVB a Szervező által népszavazásra javasolt kérdést, a tiltott tárgykör fennállása vagy a kérdésegyértelműség - felülvizsgálati kérelmekben állított - valamely hiánya folytán, jogsértő módon hitelesítette-e" - írták. Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének második mondata szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
A Kúria úgy értékelte, hogy a népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggésben burkolt Alaptörvény-módosítást magában hordozó tartalom vagy a vonatkozó szabályozás koherens egységének jogállamiság sérelmét eredményező megbomlása nem áll fenn. A népszavazásra javasolt kérdés tárgyából nem következik, hogy az közvetlenül az Alaptörvény módosítására irányulna, ezáltal az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint népszavazásból kizárt tárgykör lenne. A Kúria rámutat arra, hogy az Alaptörvény a munkafeltételek körében, továbbá a napi és heti pihenőidőhöz, valamint fizetett szabadsághoz kapcsolódóan határoz meg jogosultságokat, azonban nem érinti a munkaszüneti napok kérdését. Ennélfogva a népszavazásra javasolt kérdés tárgya közvetlenül nem az Alaptörvény módosítására irányul, továbbá egy új munkaszüneti nap megállapítása nem eredményezné, hogy alaptörvényi tárgykör törvényi szinten kerülne szabályozásra. A jogalkotási eljárás menete, annak időigénye nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja körébe. A kérelmezők érvelése nem igazolja, hogy egy esetleges eredményes népszavazás folytán a javaslat megvalósítására az Alaptörvény módosítása nélkül ne kerülhetne sor.
A Kúria a fentiekkel összefüggésben úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára.
A népszavazásra javasolt kérdést megelőző magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, amellyel összefüggésben a kérelmezők cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel. A magyarázatban fennálló hiányosság akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése. A Kúria mindemellett megjegyzi, hogy a foglalkoztatottak egyes kategóriáihoz hozzárendelt munkaszüneti napokat a bírósági felülvizsgálati kérelmek sem rögzítik kellő pontossággal, a munkaszüneti napok felsorolásánál több esetben kimaradt a nagypéntek, ez a hiányosság azonban nem változtat annak megítélésén, hogy jelen ügyben a kérdésegyértelműség nem áll fenn.
A teljes indoklás a Kúria határozatában megtalálható.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
