A közép- és kelet-európai bankrendszerekben a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabil maradt, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
A kamatstop újabb féléves meghosszabbításával 20 milliárd forint marad a jelzáloghiteleseknél 291 ezer szerződés esetében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az egy évvel korábbitól 20%-kal elmaradó, 189 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredménnyel zárta az év első három negyedévét az MBH Bank, miután nettó kamatbevételei 9%-kal, vagyis 40 milliárd forinttal csökkentek az alacsonyabb kamatkörnyezet következtében. A bank hitelállományának a növekedése viszont messze meghaladta a piaci átlagot, a harmadik negyedévben már ötszöröse volt a lakáshitelek új kihelyezése az egy évvel korábbinak.
Amilyen könnyű volt bevezetni a kamatstopot három évvel ezelőtt, olyan nehéz most eltörölni: mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten fordult meg néhány hete a bankközi kamatok régóta tartó csökkenése, mint ahol az intézkedést bevezették. Hiába jártak jobban a hosszú távon fix kamatozást választóknál, politikailag még mindig érzékeny tömegről van szó: 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletéről kellene dönteni. A bankoknak már több mint 400 milliárdjába került az intézkedés, mi lesz ezután a kamatstoppal?
Pozitívan tekint a jövő évre a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az OTP, a bank szerint jövőre a gazdasági növekedés helyreáll, sokkal pozitívabb növekedési pályára áll a gazdaság, mint amit idén láttunk. A lakossági hitelkereslet erős, itt nem lát problémát az OTP, a mostani kamatszinten is egészséges növekedés van. A vállalati hitelpiacon azonban más a helyzet, de jövőre itt élénkülésre számít az OTP. A gyorsjelentés közzétételét követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese beszélt a bank eredményeiről és a kilátásokról.
Az idei harmadik negyedévben is nagyot nőtt az OTP bevétele és profitja, a bankcsoport minden fontosabb eredménysoron felülteljesítette az elemzői várakozásokat.
Az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érte el azoknak az amerikai hitelfelvevőknek a száma, akiknél fennáll a veszély, hogy másodszor sem tudják kifizetni a kereskedelmiingatlan-hiteleiket. Ami probléma, hogy a bankok ezeket a hiteleket maguk előtt görgetik, ami növekvő rendszerszintű kockázatot rejt – írja a Financial Times.
Minden idők második legnagyobb, 886 millió eurós nyereségét érte el a harmadik negyedévben az osztrák Erste bankcsoport, és további jó hírt közölt a részvényesekkel: az eddigi „legalább 15%” helyett "több mint 16%-os” tőkearányos megtérülést vár idén (szerdán ezzel szemben a Raffeisen rontotta saját várakozását). Fokozatosan éledezik a hitelkereslet szerte a régióban, a magyar operáció pedig a tavalyi 211-ről 252 millió euróra javította első három negyedéves eredményét az Ersténél.
A Raiffeisen Bank International mintegy negyedével csökkentette oroszországi hitel- és betétállományát, miután az Európai Központi Bank felszólította a bankot, hogy csökkentse az országban fennálló kitettségét – írja a Bloomberg. Mindeközben 10%-ról 7,5%-ra csökkentette a főbb piacai konszolidált saját tőke megtérülésére vonatkozó 2024-es célját.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Kínában a jüanban jegyzett új banki hitelek összértéke 1590 milliárd jüanra (1 jüan=51,84 forint) emelkedett szeptemberben az egy hónappal korábbi 900 milliárd jüanról, elmaradva az elemzők által várt 1865 milliárd jüantól.
Potenciális csődvédelem feltételeiről tárgyal egy amerikai fapados légitársaság, a Spirit Airlines – tudta meg a The Wall Street Journal. A hírre közel 40 százalékot zuhant a részvények árfolyama csütörtökön a zárás utáni kereskedésben.
Az eurózónában a banki hitelezés májusban továbbra is többéves mélypontja közelében volt, a rekordmagas kamatlábak ugyanis továbbra is visszatartották a keresletet, bár az Európai Központi Bank már kamatcsökkentésre készült.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mégis mi lehet Emmanuel Macron francia elnök célja az előrehozott választással. Vendégünk volt Robák Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense, volt nagykövet, aki korábban magyar diplomataként Franciaországban is szolgált. A második részben azt jártuk körbe, hogy miért maradt el a tömeges hitelbedőlés Magyarországon, amire két éve még sokan fogadtak volna. Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével emellett beszéltünk a CSOK Plusszal és a Falusi CSOK-kal kapcsolatos mai kormányzati bejelentésről is.
Gazdasági elemző-műsorvezetőt keres podcast területre a Portfolio. Részletek ezen a linken!
Maradt a 4,25-4,5%-os sávban az alapkamat.
Állítólag szigorítana a kínai exporton az amerikai kormányzat.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
Tanultunk egyáltalán valamit 2008-ból?
