Minden idők legmagasabb nyereségével zárta 2024-et a magyar bankszektor, hiszen a konszolidált nyereség 2007 milliárd, a nem konszolidált 1632 milliárd forint volt – derült ki az MNB szerdán közzétett éves adataiból. Bár abszolút értelemben növekedést látunk, tőkearányosan már romlott a szektor belföldi teljesítménye az előző évhez képest mind a nyers, mind az általunk az átmeneti tételekkel korrigált számok alapján. A kamateredmény csökkenése és a kockázati költségek emelkedése egyaránt 100 milliárd forint körüli összeggel rontotta az összképet.
Kína 500 milliárd jüan (69 milliárd dollár) értékű speciális szuverén kötvényt bocsát ki, hogy tőkét biztosítson nagy állami bankjai számára, ezzel erősítve a bankrendszert és támogatva a gazdasági fellendülést – írja a Bloomberg.
Tavaly a K&H Bank 129 milliárd forintos adózott eredményre tett szert, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos profittal zárta a 2024-es évet, miközben a kormányzati intézkedések kisebb kiadást jelentettek a megelőző évhez képest. A társaság sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint mind a lakossági, mind a nem pénzügyi vállalati hitelszegmensben gyorsabb ütemben növekedett a bank a magyar piacnál. A bank egy folyamatban lévő vitás ügy kapcsán 28 millió euró (kb. 11 milliárd forint) céltartalékot képzett, de ennek részleteiről többet nem árult el.
Látványossá vált az átlagosnál magasabb jövedelmű hitelfelvőkért folytatott banki verseny a személyi kölcsönök piacán, miután négy hitelintézet is visszahozta a 10% alatti hitelkamatot. Egymás után dönti a rekordokat a piac: az új kihelyezések az évi 800 milliárd forintot, a teljes állomány az 1500 milliárdot lépte át 2024 végére. Évente már több mint 300 ezren vesznek fel ilyen kölcsönt a bankoknál, amelyek így már majdnem 900 ezer szerződést kezelnek. Jól digitalizált, de még mindig nem teljesen „átjárható” a piac: újabb lendületet adna a meglévő és az új ügyfelek kezelésének egységesítése.
Be kell avatkozni a vállalati hitelezés területén, mert a 3% körül éves hitelállomány-növekedés nem elégséges – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. Mint mondta, elindult a kereskedelmi bankokkal a tárgyalás arról, miként tudják fölpörgetni a hitelezést, főleg a vállalati forinthitelezés esetén. A miniszter reméli, ennek a hétnek a végén már be tudnak számolni megegyezésről.
Az alapkamatok nagy valószínűséggel nem fognak 5 százalék alá csökkenni, aminek következtében nehezen kigazdálkodható hitelek alakulnak ki, ezért fontosak a kamattámogatott programok - mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián. A szakember szerint egy nagyon jó, de intenzív időszak következik, viszont fontos, hogy a KAP stratégia tervben lévő kamattámogatási programmal minél többen éljenek, hiszen a következő időszakban is magasan marad az általános kamatszint.
Az Európai Központi Bank csütörtökön közzétett adatai szerint az euróövezet vállalatainak és háztartásainak nyújtott hitelállomány novemberben is csak szerény ütemben nőtt. Ez újabb jele annak, hogy a blokk gazdasága nem zárta jól az évet - számolt be a Reuters.
A közép- és kelet-európai bankrendszerekben a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabil maradt, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
A kamatstop újabb féléves meghosszabbításával 20 milliárd forint marad a jelzáloghiteleseknél 291 ezer szerződés esetében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az egy évvel korábbitól 20%-kal elmaradó, 189 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredménnyel zárta az év első három negyedévét az MBH Bank, miután nettó kamatbevételei 9%-kal, vagyis 40 milliárd forinttal csökkentek az alacsonyabb kamatkörnyezet következtében. A bank hitelállományának a növekedése viszont messze meghaladta a piaci átlagot, a harmadik negyedévben már ötszöröse volt a lakáshitelek új kihelyezése az egy évvel korábbinak.
Amilyen könnyű volt bevezetni a kamatstopot három évvel ezelőtt, olyan nehéz most eltörölni: mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten fordult meg néhány hete a bankközi kamatok régóta tartó csökkenése, mint ahol az intézkedést bevezették. Hiába jártak jobban a hosszú távon fix kamatozást választóknál, politikailag még mindig érzékeny tömegről van szó: 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletéről kellene dönteni. A bankoknak már több mint 400 milliárdjába került az intézkedés, mi lesz ezután a kamatstoppal?
Pozitívan tekint a jövő évre a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az OTP, a bank szerint jövőre a gazdasági növekedés helyreáll, sokkal pozitívabb növekedési pályára áll a gazdaság, mint amit idén láttunk. A lakossági hitelkereslet erős, itt nem lát problémát az OTP, a mostani kamatszinten is egészséges növekedés van. A vállalati hitelpiacon azonban más a helyzet, de jövőre itt élénkülésre számít az OTP. A gyorsjelentés közzétételét követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese beszélt a bank eredményeiről és a kilátásokról.
Az idei harmadik negyedévben is nagyot nőtt az OTP bevétele és profitja, a bankcsoport minden fontosabb eredménysoron felülteljesítette az elemzői várakozásokat.
Az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érte el azoknak az amerikai hitelfelvevőknek a száma, akiknél fennáll a veszély, hogy másodszor sem tudják kifizetni a kereskedelmiingatlan-hiteleiket. Ami probléma, hogy a bankok ezeket a hiteleket maguk előtt görgetik, ami növekvő rendszerszintű kockázatot rejt – írja a Financial Times.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Zajlik a kereskedelem átrendeződése.
A középkategóriás fogyasztókat célzó márkák nagyobb bajban vannak.
Donald Trump kormánya több mint egy tucat hazai szabályozással is indokolja az uniós vámok kivetését.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
