Az amerikai bankfelügyelet legfrissebb jelentése szerint a bankszektor továbbra is stabil, annak ellenére, hogy két újabb pénzintézet került fel a "problémás bankok" listájára. A harmadik negyedévben az iparág teljes profitja 8,6%-kal csökkent, azonban a nettó kamatbevételek és a betétállomány növekedést mutattak - írja a Reuters.
A közép- és kelet-európai bankrendszerekben a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabil maradt, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
A kínai Politikai Bizottsága jövőre lazább fiskális és monetáris politikát ígért a gazdaság élénkítése érdekében. A kínai gazdaság továbbra is a defláció szélén táncol és egyelőre a reálgazdasági adatok sem mutatnak érdemi fellendülést, miközben Trump elnökké választásával a kereskedelmi háború veszélye is egyre nagyobb.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Az eddigi 85%-ról 90%-ra emeli a maximális hitelfedezeti arányt a jelzáloghiteleknél a norvég kormány. Az elmúlt hetekben Svédországban is terítékre került a téma, Magyarország pedig már enyhített is az önerőszabályokon a zöld lakáshitelek esetében.
Év elején még sokan számítottak arra, hogy idén tovább csökken a kamatkörnyezet a lakáshitel-felvevők számára. Némi hullámzást leszámítva ez elmaradt, így jottányit sem javult január óta a helyzet a várható törlesztőrészletek szempontjából. Nagy átlagban ugyanúgy 6,7%-os átlagkamattal zárják az évet a bankok piaci kamatozású lakáshitel-ajánlatai, mint ahogy megkezdték, és ez még kifejezetten hízelgő szint a tőkepiaci környezet által indokolthoz képest. Csak egy szűk hitelfelvevői réteg számára csillant fel a remény az utóbbi hetekben, hogy jövő év április 1-je és október 31-e között olcsóbban fog piaci lakáshitelhez jutni. Bemutatjuk a jelenlegi banki ajánlatokat.
Megjelent a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának újabb meghosszabbításáról szóló rendelet, amely alapján 2025. június 30-áig, vagyis immár három és fél éve lesz velünk az intézkedés.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
Az UniCredit elvesztette az Európai Központi Bankkal szembeni perét az oroszországi jelenlét csökkentésével kapcsolatban - írja a Reuters.
A Revolut bejelentette ambiciózus terveit a 2025-ös évre vonatkozóan. Az idén már több mint 10 millió új ügyfelet szerző, és ezzel az 50 milliós határt átlépő fintech most új termékek és szolgáltatások bevezetésének felgyorsítására összpontosít - derült ki a Revolut közleményéből.
Jelentősen élénkült 2024-ben a hazai lakáspiac, ami a makrogazdasági tényezőknek köszönhető. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a reáljövedelmek is 7-8 százalékkel bővültek 2024 első félévében, ami pozitívan hatott a fogyasztói bizalomra és a lakásberuházásokra. Előretekintve pedig a kereslet további élénkülése várható - ismertette az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésének megállapításait Winkler Sándor, az MNB Ingatlanpiaci elemzések osztályának osztályvezetője és Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója, akik azt is kifejtették, mi okozta azt, hogy csökkenés látszik a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségében.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség képviselőivel tárgyalt - közölte az NGM.
A lakossági hitelezésben már látszik a növekedés, a vállalati hitelekben viszont csak jövőre számíthatunk javulásra – mondta Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a BÉT50 konferencián. Szabó Levente ismertette az egyes szektorok kilátásait is.
Hétfőn este megjelent az MNB-rendelet, amely kimondja, hogy január 1-jétől a forgalmi érték 90%-áig lehet lakáshitelt felvenni energiahatékony lakásokra, a törlesztőrészlet pedig a jövedelem 60%-áig is felmehet, jövedelemtől függetlenül. A változásra szeptember közepe óta számítani lehetett, a bejelentést október végén tette róla az MNB.
Erre kell számítani karácsonykor.
Az amerikai adósságplafon-vita mozgatja a piacokat.
Jelentősen egyszerűsítik az adminisztrációt is, ami eddig hátráltatta az igénybevételt.
A vállalat vezetője szerint az együttműködés kulcsfontosságú lesz a világgazdaság stabilizálásához.
Fele ennyiről volt információ.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
