Az elmúlt években a bankbetétek nem hoztak érdemi hozamot, ezért jobbára ki is kerültek a tudatos megtakarítók eszköztárából. Az utóbbi idők kamatemelései viszont csak lassan szivárogtak át a banki ajánlatokba.
Bőséges likviditás
Ennek fő oka Bodor József, a MagNet Bank treasury vezetője szerint legfőképpen a több mint egy évtizede jellemző és egyre növekvő likviditásbőségben keresendő. „A 2008-as nagy pénzügyi válság folyományaként, a kilábalást támogatandó ultralaza monetáris politikát folytatott a világ kisebb és nagyobb jegybankjainak többsége. Itthon a rendszerváltást követően sokáig a 6 százalék bizonyult a legalacsonyabb irányadó kamatszintnek, egészen 2012-ig, amikor végül áttörte ezt a szintet, és a történelminek mondható, 0,60 százalékig masírozott a kamat a járvány évében, 2020 őszéig. Onnan rugaszkodott neki a mostani 13 százaléknak, amely egyébként nem annyira irányadó, inkább tájékoztató jellegű kamatláb. Ráadásul az MNB kamatcsökkentését intenzív hitelezési programok kísérték, jól ismert a Növekedési Hitel Program, majd a Növekedési Kötvény Program.
Ezen programokban az MNB több ezer milliárd forint értékben pumpált likviditást a pénzügyi rendszerbe, melynek eredményeképp temérdek fölös likviditással telítődött a hazai bankrendszer. Ennek a mértéke hozzávetőleg 10 ezer milliárd forintra tehető.
Lassan, de változik
A hazai bankok tehát jelentős forrás-felesleggel rendelkeznek, kevésbé vannak ráutalva a lakossági és vállalati betét-gyűjtésre. Ez tehát az oka annak, hogy lassabban emelnek a betéti kamataikon. Ezt némileg ellensúlyozza az ügyfelek szempontjából az, hogy a hitelek esetében sem történt meg azonnal és teljes mértékben az egyébként piaci oldalról indokolható átárazás.
A kialakult helyzetben elsősorban a kisebb hitelintézetek igyekeznek aktívabbnak lenni a lekötött betétek piacán, és érdemi betéti kamatokat kínálnak, míg a nagyobb hitelintézeteknél ez még nem jellemző.
Bodor József szerint a folyamat részben idő kérdése is. „Az MNB 15 hónap alatt emelte 0,6%-ról 13%-ra az alapkamatot. Ez irtózatosan gyors, szélsőséges tempó. A lakossági, vállalati pénzpiac működése ennél sokkal lassabb, idő kell, míg feldolgozza ezt a hirtelen változást.”
Mindent ural a készpénz
A hazai piacra ráadásul az is jellemző, hogy a tudatos megtakarítók aránya viszonylag alacsony más országokéhoz képest. Az elmúlt évtizedek felmérései rendre azt hozzák ki, hogy a nyugati országok gyakorlatával ellentétben a magyarok nem csupán kevesebbet tesznek félre, hanem lényegesen egyszerűbb pénzügyi konstrukciókba is fektetnek. A hazai lakosságra nem jellemző az, hogy részvényportfóliója lenne, ennél már népszerűbb az állampapír, ám a többségnek legfeljebb bankbetétje van, vagy még az sem:
Magyarországon általánosan uralkodó a készpénz és a folyószámla-pénz, mint a megtakarítás legfőbb formája.
Az utóbbi években a készpénz, illetve a számlapénz még erőteljesebben jelent meg a magyarok megtakarításaiban, éppen azért, mert a bankbetétek sokáig nem kínáltak érdemi kamatot. Ezek közül Bodor József szerint a számlapénz alakulhat át nagyobb eséllyel lekötött betétté. „
Egyértelműen növekszik és továbbra is nőni fog a lekötött betét állománya a bankoknál. Elsősorban a folyószámlákról indul meg a pénz, hiszen az már ott van a bankban, érdemes lekötni.
A 0-1% közötti kamatkörnyezetben sokak ingerküszöbét nem érte el a megszerezhető kamat, ez ma már a 10 százalékhoz közeledve érezhetően változik, a napi tapasztalatunk is ez. Ugyanakkor a készpénz nehezebb dió, látható, hogy nálunk nagyobb erők sem bírják a bankrendszerbe vonni a köznyelven szólva párnacihában heverő összegeket. Ha nő az infláció és nőnek a kamatok, jellemzően inkább a készpénz forgási sebessége nő meg, és csak kisebb része fog bankbetétben kikötni.”
Rövidtávon jobb az állampapírnál
Ha már a tudatosabb ügyfelek valamilyen megtakarítási formát választanak maguknak, kétségkívül adódik az állampapírok köre, amelyek az elmúlt években viszonylag népszerűek voltak a lakosság körében, és ma is érdemi kamatokat kínálnak. A treasury vezető szerint ez kétségkívül létező opció ma is, azonban egy valóban tudatos megtakarító igyekszik majd diverzifikálni eszközeit.
Főképp azért, mert mind az állampapírnak, mind pedig a bankbetétnek megvannak a maga erősségei.
„A magyar állampapír vonzó hozamokat kínál, különféle, például fix, vagy változó kamatozási profilokkal, nem beszélve a speciális, csak a lakosságnak értékesített papírokról, melyek olykor kiugró hozamokkal bírnak. Ugyanakkor ezek az eszközök sok esetben rugalmatlanok, nem elég likvidek és számolni kell a kötvény árváltozásának kockázatával is, amely a lejárat előtti visszaváltásnál lehet kellemetlen az ügyfélnek.
Tehát van helye a bankbetétnek, mely egyszerűen, gyorsan leköthető, banki tanácsadóval megkonzultálható, és szükség esetén tőkevesztés nélkül lejárat előtt felmondható.
Rövid, néhány hónapos, esetleg 1 éves lekötésnél a bankbetét látszik előnyösebbnek, az állampapír viszont jobb megoldás lehet közép- és hosszútávon.”
Új betét, új ügyfél
Összességében tehát az egyre vonzóbb kamatok, a diverzifikációra törekvés, és a lassan, de biztosan növekvő pénzügyileg tudatos réteg együttesen ismét kedvezhet a bankbetétek elterjedésének.
Ennek motorját főképp a kisebb bankok jelentik, amelyek a betétgyűjtés és az ügyfélszerzés okán is igyekeznek vonzó ajánlatokkal megjelenni a piacon.
Nem véletlen tehát, hogy a MagNet Bank is kifejezetten rövid távra szóló, a hazai piacon jónak számító konstrukcióval jelent meg a lakossági szegmensben a közelmúltban. „Szeretnénk minél több betétet gyűjteni, és azt hitel formájában elsősorban fenntartható növekedési célokra fordítani. Egy jól árazott betét eszköz arra, hogy új kapcsolatokat építsünk, de nem ez a végső cél, hanem ügyfeleink elérése, magunk jobb pozicionálása” – fogalmazott Bodor József.
10 százalék felett
Elsősorban éppen a rövid táv gondolata érvényesül a pénzintézet által újabban kínált konstrukcióban, amelynek 3 havi kamatperiódusa van, és a kamatfizetési periódusok fordulónapjain kamatveszteség nélkül felmondható a betét, így rövid távon gondolkodó megtakarítóknak kedvezhet.
Mindez ráadásul nem csupán a pénzügyi tudatosságot célozza meg, hanem a közösségi jelleget is, amelyet a MagNet Bank létrejötte óta képvisel, és amellyel a társadalmilag is tudatos ügyfélkört igyekszik megszólítani. Így a pénzintézet által kínált konstrukció már 11 százalékos kamatot fizet az első kamatperiódusban, míg a közösségi jelleg a következő időszakban jelentkezik: a második kamatfizetési időszaktól ugyanis egyedülálló módon a bank hitelfelvevőinek hitelterheit is csökkenthetik az ügyfelek. Ennek révén a bank közösségi hiteldíj kedvezményt nyújt a betétes által választott hitelfelvevőnek vagy hitelfelvevők csoportjának, az úgynevezett Szférának. Vagyis az ügyfél által elhelyezett új pénzre nem csupán 10 százalék feletti kamatot kap, hanem áttételesen támogathat például egy civil szervezetet vagy egy adott tevékenységi körben működő csoportot is.
A cikk megjelenését a MagNet Bank támogatta.
Fotó: Getty Images
