Írtunk már arról korábban is, hogy az állampapír-portfólió diverzifikálása érdekében nem ördögtől való dolog azon gondolkodni, hogy vajon magyarként lehet-e szomszédos országokban eurós vagy egyéb devizás állampapírt vásárolni. Jó hír, hogy többek között az osztrákok mellett a románok is kínálnak lakossági papírokat, méghozzá igen vonzó, 8% körüli lejes és közel 6%-os eurós kamatozás mellett. A Portfolio kérdésére a román pénzügyminisztérium azt is elárulta, hogy magyarként miképpen juthatunk ezekhez hozzá.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
Össze-vissza rángatták ma a forintot a külpiaci hangulat kilengései és hazai kamatdöntés üzenete, továbbá egy fontos technikai trendvonal miatt, a jegyzés az euróval szemben 408 fölé került estére. A dollár gyengülése miatt vele szemben a forint 385 körül hullámzott.
Ellenvetés nélkül üdvözölte Nagy Márton minisztériuma a Magyar Bankszövetség által hétfőn délelőtt bejelentett 5 százalékos önkéntes kamatplafont és annak feltételeit.
Új Bónusz Magyar Állampapír érkezik a héten, a friss tájékoztató szerint a 3 éves konstrukció kamata továbbra is a DKJ-hozamokat fogja lekövetni, és ezen felül kínál majd 1,5 százalékpontos kamatprémiumot. Van itt azért egy érdekesség.
Óriási fordulat látszik a forint piacán csütörtökön, hiszen teljesen ledolgozta azt az esést, amelyet az amerikai elnökválasztás miatt a napokban elszenvedett, és a többi régió deviza is határozott emelkedést mutat. Az euró árfolyama a tegnap reggeli 412 felettről 405 alá, a dollár 385-ről 375-ig bukott, miközben továbbra is nagyon kedvező a nemzetközi kockázati étvágy, szárnyalnak a részvénypiacok. A jelek szerint a megelőző napok régiós devizaeladási hullámának korrekciója, profitrealizálás zajlik, ami egyre erősebb szintekre tolja a forintot, és közben készülhetnek a befektetők a ma esti Fed kamatdöntésre is.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Hétfőn csak minimális és átmeneti fellélegzést eredményezett a forint számára az, hogy a hétvégi amerikai elnökválasztási felmérések közül néhány Kamala Harris győzelmét hozta ki esélyesebb forgatókönyvként, ami a dollárnál esést okozott. Hétfő este azonban újra 408 fölé visszagyengült a forint az euróval szemben, és a dollár árfolyama is 375 közelébe visszaemelkedett. A szerda hajnalban érkető első amerikai elnökválasztási tényadatok mellett a Fed kamatdöntése is nagy hullámokat generálhat a piacokon, amelyek természetesen a forintot is megmozgathatják.
A vártnál jobb euróövezeti GDP-adatok hatására hosszú hetek után ismét erősödésnek indult az euró, de nagy kérdés, hogy eljött-e az euró ideje, amikor ilyen erős az amerikai gazdaság és magas az amerikai költségvetési hiány. Ennek ellenére semmilyen apró jelet nem érdemes figyelmen kívül hagyni, ezért érdemes végiggondolni egy új trend kialakulásának esélyét. Különösen amiatt is, mert egy dollárral szemben erősödő euró a forintnak is támaszt jelenthet.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ezekben a percekben ismerteti a mai kamatdöntés hátterét. A jegybank a mai ülésén nem csökkentette a kamatokat, és az MNB alelnöke a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy akár huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat a kamat, ezzel biztosítva a forintkamatok relatív felárának növekedését. A jegybank Monetáris Tanácsa egységes volt a mai döntés során, a külső tényezők miatt a kockézati megítélés romlott. Az MNB szerint a mai döntés és előretekintő iránymutatás elegendő lehet, egyelőre nem látják szükségét további beavatkozásnak. A jegybank decembertől hosszabb futamidejű eszközökkel is igyekszik simítani a pénzpiaci folyamatokat. Az eseményről élőben tudósítunk.
Egy új tanulmány szerint a vagyonkezelők nyereségessége az elmúlt két évben csökkent, és 2028-ig valószínűleg tovább fog csökkenni, mivel a befektetők egyre inkább az alacsonyabb díjakkal rendelkező termékeket, például a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) választják – írja a Reuters.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
