Óriási fordulat látszik a forint piacán csütörtökön, hiszen teljesen ledolgozta azt az esést, amelyet az amerikai elnökválasztás miatt a napokban elszenvedett, és a többi régió deviza is határozott emelkedést mutat. Az euró árfolyama a tegnap reggeli 412 felettről 405 alá, a dollár 385-ről 375-ig bukott, miközben továbbra is nagyon kedvező a nemzetközi kockázati étvágy, szárnyalnak a részvénypiacok. A jelek szerint a megelőző napok régiós devizaeladási hullámának korrekciója, profitrealizálás zajlik, ami egyre erősebb szintekre tolja a forintot, és közben készülhetnek a befektetők a ma esti Fed kamatdöntésre is.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Hétfőn csak minimális és átmeneti fellélegzést eredményezett a forint számára az, hogy a hétvégi amerikai elnökválasztási felmérések közül néhány Kamala Harris győzelmét hozta ki esélyesebb forgatókönyvként, ami a dollárnál esést okozott. Hétfő este azonban újra 408 fölé visszagyengült a forint az euróval szemben, és a dollár árfolyama is 375 közelébe visszaemelkedett. A szerda hajnalban érkető első amerikai elnökválasztási tényadatok mellett a Fed kamatdöntése is nagy hullámokat generálhat a piacokon, amelyek természetesen a forintot is megmozgathatják.
A vártnál jobb euróövezeti GDP-adatok hatására hosszú hetek után ismét erősödésnek indult az euró, de nagy kérdés, hogy eljött-e az euró ideje, amikor ilyen erős az amerikai gazdaság és magas az amerikai költségvetési hiány. Ennek ellenére semmilyen apró jelet nem érdemes figyelmen kívül hagyni, ezért érdemes végiggondolni egy új trend kialakulásának esélyét. Különösen amiatt is, mert egy dollárral szemben erősödő euró a forintnak is támaszt jelenthet.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ezekben a percekben ismerteti a mai kamatdöntés hátterét. A jegybank a mai ülésén nem csökkentette a kamatokat, és az MNB alelnöke a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy akár huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat a kamat, ezzel biztosítva a forintkamatok relatív felárának növekedését. A jegybank Monetáris Tanácsa egységes volt a mai döntés során, a külső tényezők miatt a kockézati megítélés romlott. Az MNB szerint a mai döntés és előretekintő iránymutatás elegendő lehet, egyelőre nem látják szükségét további beavatkozásnak. A jegybank decembertől hosszabb futamidejű eszközökkel is igyekszik simítani a pénzpiaci folyamatokat. Az eseményről élőben tudósítunk.
Egy új tanulmány szerint a vagyonkezelők nyereségessége az elmúlt két évben csökkent, és 2028-ig valószínűleg tovább fog csökkenni, mivel a befektetők egyre inkább az alacsonyabb díjakkal rendelkező termékeket, például a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) választják – írja a Reuters.
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. A jegybank alelnökének szavai arra utalnak, hogy az MNB óvatos monetáris politikát fog folytatni a következő időszakban. Virág Barnabás beszélt a forint árfolyamáról is, mint az inflációra ható fontos tényező, amire a monetáris politikának is figyelnie kell. Szavai után jelentősen erősödött a forint árfolyama.
Fix kamatozás, előre látható törlesztőrészletek, gyors és egyszerű ügyintézés, fedezet nélküli hitelfelvétel: 10-20 éve még csak ez utóbbi jellemezte a személyi kölcsönöket, ma már a felsorolt előnyök mindegyikét kínálja a legtöbb ilyen banki hitellehetőség. A digitalizáció óriási lökést adott a személyi kölcsönök piacának, és soha nem vettünk fel annyit belőle, mint az elmúlt egy évben. Megnéztük, milyen kondíciókkal kínálják most őket a bankok. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum személyikölcsön-kalkulátorát ajánljuk.
A termelői infláció és maginfláció is meghaladta a várakozásokat. Ez pedig az erős reálgazdasági adatokkal karöltve a vártnál óvatosabb kamatpálya irányába mutathat.
Rekord összegű pénzeket kezelnek az amerikai pénzpiaci alapok, a folyamatos tőkebeáramlásoknak köszönhetően az alapok által kezelt vagyon már 6470 milliárd dolláros új rekordra emelkedett – írja a Bloomberg.
Az elmúlt időszakban mindenki biztosra vette, hogy az inflációt legyőztük és már csak a növekedés miatt kell aggódni. Azonban a kínai lazítás, globális kamatcsökkentések és a vártnál jobb amerikai gazdasági teljesítmény miatt elképzelhető, hogy az eddig fennálló narratíva már nem életképes. Vagy mégis? Elképzelhető, hogy a következő időszak a narratívák harcáról fog szólni a tőzsdéken és amíg nincs egyértelmű győztes, addig az irányt sem lehet majd megmondani.
Korábban már írtunk arról, hogy az osztrákok is elindították saját lakossági állampapír-palettájukat, de akkor még számos korlátozó feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy külföldiként ottani állampapírt vásárolhassunk. Az osztrák államkincstár azóta könnyített a feltételeken: az eddigi szigorúbb online opció mellett már postai úton is lehet számlát nyitni külföldiként, így mostani cikkünkben gyakorlati szempontból mutatjuk be ennek a folyamatát.
2025-ben elérhető lehet az a kamatszint, amely a gazdaságot se nem lassítja, se nem fékezi. Ehhez a maginfláció további csökkenése szükséges. Az elmúlt időszakban egyre több döntéshozó érvel amellett, hogy az EKB-nak folytatnia kell a kamatcsökkentéseket.
A német ipari megrendelések augusztusban jelentősen csökkentek, ami újabb jele annak, hogy Európa legnagyobb gazdaságának feldolgozóipara továbbra is gyengélkedik. A vártnál nagyobb mértékű visszaesés arra utal, hogy a szektor a következő hónapokban sem fog talpra állni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Több probléma is felmerült.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
