Az államkincstári befektetések megváltozó kamatozásával összefüggésben az Adótanácsadók Egyesülete kiemeli, hogy a lejáró, vagy visszaváltott kötvényekből felszabaduló összegek újrabefektetése során érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egyes befektetési eszközök adózására is.
Rég volt ilyen, mostanság viszont egyre gyakrabban: úgy tűnik, lanyhul a befektetési kedv a lakossági állampapíroknál, ezt mutatja, hogy a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát, és sokan kivárnak a befektetési döntésekkel most, hogy hamarosan beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: novemberig már több mint 2250 milliárd forinttal nőtt az állományuk, amellyel új mérföldkőhöz is érkeztek.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Az amerikai bankok azt fontolgatják, hogy tömegesen csökkentik vállalati betéteik kamatát, hogy megvédjék profitjukat a Federal Reserve kamatcsökkentése után. A bankok 2022 óta a korábbinál magasabb kamatokat kínáltak a megtakarítóknak, de most változtatni kényszerülnek stratégiájukon. A vállalati ügyfelek voltak eddig a legnagyobb haszonélvezői a kamatemeléseknek, de most ők lehetnek az elsők, akiket érint a csökkenési hullám - írta meg a Financial Times.
Rekord összegű pénzeket kezelnek az amerikai pénzpiaci alapok, a folyamatos tőkebeáramlásoknak köszönhetően az alapok által kezelt vagyon már 6470 milliárd dolláros új rekordra emelkedett – írja a Bloomberg.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Sikeresen lezárult a Magyar Cetelem Bank, a BNP Paribas Personal Finance Csoport magyarországi leányvállalatának felvásárlása - közölte a Cofidis. A Cofidis SA még 2023. május 24-én írta alá a megállapodást a BNPP PF Group magyarországi leányvállalatának megvásárlásáról.
A háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes növekedést mutattak tavaly, a 7,6%-os bővüléssel a teljes bruttó pénzügyi vagyon 239 000 milliárd eurót tett ki -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten folytatódott a friss megtakarítások visszaesése, Magyarországon éppen fordított trend következett be: az új megtakarítások 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 28. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Közzétette a pénzügyi szektor egyes szereplőinek tavalyi éves adatait bemutató Aranykönyvét a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó jegybanki statisztikából csemegézve ebben a cikkünkben elsőként a hitelintézetek 2023-es sorrendjét állítottuk fel néhány szempont szerint. A bankszektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio keddi Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
A kamateredmény 8 milliárddal, a működési költség 11 milliárddal romlott az MBH Banknál a második negyedévben a Fundamenta időközben lezajlott felvásárlása mellett. A másik oldalon viszont a jutalékeredményen 4 milliárdot, a kockázati költségeken pedig 31 milliárdot javított az egy évvel korábbihoz képest, így összességében 8 milliárdos (korrigált) eredményjavulással 60 milliárdos adózott eredményt ért el három hónap alatt a bankcsoport. Egészen magas, 26%-os tőkearányos megtérüléssel zárta a csoport az első félévet, és jelezték: szintet lépne tőzsdei jelenlétében a pénzintézet.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.
Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
Az ehhez szükséges megállapodásokat már részben meg is kötötte a kormány.
A következő két hétben újabb egyeztetés jöhet a háború lezárásáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankara szerepvállalásáról nyilatkozott.
A magyar közlekedéstörténet legnagyobb szállítmánya 750 tonnát nyom.
Tíz év alatt az internetes oldalak 40 százaléka tűnt el.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
