Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Sikeresen lezárult a Magyar Cetelem Bank, a BNP Paribas Personal Finance Csoport magyarországi leányvállalatának felvásárlása - közölte a Cofidis. A Cofidis SA még 2023. május 24-én írta alá a megállapodást a BNPP PF Group magyarországi leányvállalatának megvásárlásáról.
A háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes növekedést mutattak tavaly, a 7,6%-os bővüléssel a teljes bruttó pénzügyi vagyon 239 000 milliárd eurót tett ki -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten folytatódott a friss megtakarítások visszaesése, Magyarországon éppen fordított trend következett be: az új megtakarítások 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 28. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Közzétette a pénzügyi szektor egyes szereplőinek tavalyi éves adatait bemutató Aranykönyvét a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó jegybanki statisztikából csemegézve ebben a cikkünkben elsőként a hitelintézetek 2023-es sorrendjét állítottuk fel néhány szempont szerint. A bankszektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio keddi Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
A kamateredmény 8 milliárddal, a működési költség 11 milliárddal romlott az MBH Banknál a második negyedévben a Fundamenta időközben lezajlott felvásárlása mellett. A másik oldalon viszont a jutalékeredményen 4 milliárdot, a kockázati költségeken pedig 31 milliárdot javított az egy évvel korábbihoz képest, így összességében 8 milliárdos (korrigált) eredményjavulással 60 milliárdos adózott eredményt ért el három hónap alatt a bankcsoport. Egészen magas, 26%-os tőkearányos megtérüléssel zárta a csoport az első félévet, és jelezték: szintet lépne tőzsdei jelenlétében a pénzintézet.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.
Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hetekben: az MNB statisztikáiban utólag 970 milliárd forinttal felfelé módosították a háztartások külföldi megtakarításainak összegét 2023 végére vonatkozóan. Megkérdeztük a jegybankot, mi áll a háttérben, és mint kiderült, olyan adatrevíziók zajlanak, amelyek alapjaiban írhatják át azt, amit a külföldi megtakarítások képzésének a mértékéről, annak időbeni változásairól tudni vélünk.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
A bankok erős, a biztosítók gyenge évet zártak 2023-ban a május 31-éig megjelent éves beszámolóik alapján, legalábbis jövedelmezőségi szempontból. A bankokat elsősorban a jegybanktól kapott kamatbevételek hizlalták, de ha korrigálunk az átmeneti tételekkel, így sem volt náluk kiugró a tavalyi megtérülés. A biztosítók eredményét a különadók és viharkárok tépázták meg, így még a nagyok közül is többen veszteséget jelentettek, miközben kellemes meglepetés is akad.
A bankszektor átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 14,5%-kal gyarapodott az elmúlt egy évben az MBH Bank hitel- és 18%-kal a betétállománya, ezen belül kiemelkedett az első negyedév, amelyben először jelentek meg a Fundamenta mérlegtételei a teljes csoport számai között. A lakáskassza nélkül számított számviteli nyereség 49,1 milliárd, a korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, utóbbi 13%-kal elmarad a tavalyi első negyedévestől, miután a kamateredmény már csökkent.
A K&H Bank 21,4 milliárd forintos nettó nyereséget, a K&H Biztosító az extraprofitadó miatt negatív eredményt ért el 2024 első negyedévében. A pénzintézet minden területen jól teljesített az első három hónapban: a betétek, a befektetések és a hitelezés terén is, jelzáloghitelből például több mint négyszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Komoly helyzetet okozott a szélcsendes, borús idő, éles a verseny az áramért a kontinensen.
Nagyot fordulhat a világ.
Rengeteg területen terveznek módosítást.
Ősi óceán nyomaira bukkantak.
A hatásokat elemezzük.
Lehet izgulni.
Biden négy évét és a következő időszak esélyeit értékeltük a mai Checklistben.
