Az egyiptomi jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott az irányadó kamatlábakon. A testület döntése értelmében az egynapos hitelkamatláb 28,25 százalékon, míg az egynapos betéti kamatláb 27,25 százalékon maradt.
Az augusztusi kellemes meglepetés után szeptemberben is alacsony lehetett az infláció, az áremelkedés éves mértéke 2021 óta először a jegybanki célszintre mérséklődhet – derül ki a Portfolio által készített elemzői körképből. A megkérdezett közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ősszel a bázishatás miatt emelkedhet az infláció, ám az 5%-ot nem fogja elérni.
A május–júniusi nagy kilengést követően a forint úgy viselkedik, mintha odaszögezték volna a 390–400 közötti sávba az euróval szemben. Sőt, az elmúlt két hónapban még ennél is szűkebb területen mozgott az árfolyam. A szűkülő sáv ugyanakkor teret nyit egy jelentősebb szintugrásnak. Mondhatnám, hogy már csak az a kérdés, hogy milyen irányban. De ez szerintem nem kérdés.
Először vált elérhetővé nyilvános felületen, a kormányfő hivatalos Youtube-csatornáján részlet a szombati kötcsei találkozón, zárt körben elmondott beszédéből. Ebben a pár perces videóban a semleges gazdaságpolitika elemeit részletezi, külön hangsúlyozva a finanszírozás kérdéskörét.
Manapság mindenki a kamatcsökkentésről beszél, pedig a monetáris politika irányultsága szempontjából a 2007-es pénzügyi válság óta a likviditási trendek legalább ennyire fontosak. Idáig volt egy rejtett tényező a háttérben, ami a kamatemelések ellenére is nagyon támogató likviditási feltételeket tett lehetővé. Ez azonban megszűnni látszik és ennek messzemenő következményei lehetnek a részvénypiacokra is. Hasonlót már láttunk 2018-ban, akkor 20%-ot esett az S&P 500 index.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Kis forintgyengülést látunk ma, miután a tegnapi MNB-kamatdöntés után erősödés volt, a jegyzés 393 körül mozog. A dollár jelentős erősödést mutat az euróval szemben, ennélfogva a forint is látványosan gyengül a dollárral szemben.
Jelentős pénzek indultak meg a pénzpiaci alapok felé az elmúlt időszakban, felkészülve az amerikai jegybank várható kamatcsökkentésére. A Bank of America szerint a múlt hét szerdával záruló héten 37 milliárd dollár áramlott pénzpiaci alapokba - írja a Reuters.
A közepes és alacsony jövedelmű amerikai családok jelenleg lényegesen kevesebb likvid forrással, például bankbetétekkel rendelkeznek, mint amennyivel a COVID-19 világjárvány okozta zavarok előtt rendelkeztek. Ez olyan pénzügyi feszültségeket okoz, amelyek veszélyeztetik a gazdaság gerincét jelentő fogyasztói kiadásokat.
Kína szokatlan taktikát alkalmaz, hogy visszatartsa az államkötvény-vásárlástól a bankokat: nyilvánosan megnevezi és megszégyeníti őket. A kínai hatóságok gyakorlatilag mindent bevetnek, hogy megálljt szabjanak a kellemetlen hozamcsökkenésnek és megakadályozzák a buborék kialakulását – írja a Financial Times.
A brit font pénteken stabilizálódott a dollárral szemben, ám ez már a negyedik egymást követő hét, amikor gyengülést mutat. A befektetők ugyanis a Bank of England (BoE) további kamatcsökkentéseinek lehetőségét mérlegelik, miközben a globális gazdasági növekedés lassulása miatt aggódnak.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
A nagy alapkezelők nehezményezik, hogy a befektetők vonakodnak kockázatot vállalni és pénzt fektetni a piacokra. Szerintük ezzel jelentős hozamtól esnek el, mindeközben azonban a kamatlábak és a készpénz megtakarítások hozamai több mint egy évtizede a legmagasabb szinten vannak – írja a Financial Times.
A befektetési alapokba fektető amerikai háztartások száma nőtt, miközben a hosszú távra szóló befektetési alapok 2023-ban tőkekiáramlást tapasztaltak - írja az amerikai alapkezelőket tömörítő egyesület, az Investment Company Institute (ICI) kiadványára hivatkozva a Financial Times.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
Európa gyengén teljesített ma.
Nem várt előnye lehet a vírusnak.
Howard Lutnick lesz a kereskedelmi miniszter.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
