Az egyiptomi jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott az irányadó kamatlábakon. A testület döntése értelmében az egynapos hitelkamatláb 28,25 százalékon, míg az egynapos betéti kamatláb 27,25 százalékon maradt.
Kínában a jüanban jegyzett új banki hitelek összértéke 1590 milliárd jüanra (1 jüan=51,84 forint) emelkedett szeptemberben az egy hónappal korábbi 900 milliárd jüanról, elmaradva az elemzők által várt 1865 milliárd jüantól.
„Stabil kilátás” mellett erősítette meg a Moody's Investors Service az MBH Bank befektetésre ajánlott besorolásait: többek között hosszú és rövid távú bankbetéti minősítéseit, valamint szenior fedezetlen MTN program és szenior fedezetlen adóssági minősítését - közölte az MBH Bank.
A várakozásokhoz képest lassabban indulnak el a beruházások, amelyek a vállalati hitelezésnél is éreztetik a hatásukat: a forgóeszköz-finanszírozás került túlsúlyba a beruházási hitelekkel szemben. A magas kamatszintek nem kedveztek a hitelkihelyezésnek, illetve a BUBOR feletti kamatfelár elengedését célzó időszakos könnyítés sem hozta meg a várt eredményt. Az MBH Bank mindezek ellenére rekorderedményt ért el a szegmensben, és célja, hogy tovább erősítse pozícióját a nagyvállalati és a trade finance piacon is. Bár a bank vállalati ügyfeleinek döntő része hazai tulajdonú cég, deklarált célja a multinacionális nagyvállalatok akvirálása, amelyben a különböző rugalmas trade finance, és working capital menedzsment termékek jelenthetnek versenyelőnyt számára a regionális szereplőkkel szemben. A Portfolio Balogh Pétert, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezési ügyvezető igazgatóját és Molnár Tamást, a bank faktoring és üzletfinanszírozásért felelős ügyvezető igazgatóját kérdezte a hitelpiac alakulásáról, a faktoring termékekben rejlő lehetőségekről, és a beruházások várható felfutásáról.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Az amerikai szabályozó hatóság egyik ügyvezetője új likviditási szabályokat javasol a bankok számára a bankokat megrohamozó betétesek okozta problémák megelőzésére.
Kedden délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: az irányadó kamatát 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra csökkentette. Megnéztük, ez a döntés hogyan fogja befolyásolni a hitel- és betéti kamatokat, azaz várhatunk-e alacsonyabb kamatokat a jegybank kamatvágása miatt.
Az MBH Bank veheti meg Magyarország legnagyobb lakás-takarékpénztárát, a Fundamenta-Lakáskasszát, a tranzakciót napokon belül bejelenthetik.
Új kártalanítási eljárást vezet be az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA): egy jövőbeli kártalanítás esetén az ügyfeleknek lehetőségük lesz online bejelenteni azt a számlaszámot, amelyre kérik a kártalanítás összegét, ezzel gyorsítva és egyszerűsítve a folyamatot – derül ki a betétbiztosító közleményéből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli az újítást: szerintük a fejlesztés erősítheti a fogyasztók bankrendszerbe vetett bizalmát, ami a pénzügyi stabilitás fontos alappillére – közölték.
Nincs különösen jó helyzetben az az európai, aki lekötött betéttel küzdene az infláció ellen: az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelései után sokan arra panaszkodtak, hogy a hitelkamatok gyorsan emelkedni kezdtek, miközben a betéti kamatok jóformán mindenhol alacsony szinten maradtak. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: a hitel- és betéti kamatok között hazánkban is jelentős különbség van, ennek okai között vannak általános, illetve speciálisabb tényezők is.
Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
Az elmúlt másfél évben számos politikai és katonai elemzés tárgya volt az Ukrajnát ért orosz agresszió és annak következményei. Kevés szó esett ugyanakkor a frontvonalakon túli hátországról, különösen a bankrendszerről. Az országot érő rendkívüli terhek ellenére az ukrán bankrendszer - a hadsereghez hasonlóan okozva meglepetést - megőrizte működőképességét és a lakosság bizalmát, olyannyira, hogy egy év alatt, a háború ellenére, 55%-kal nőtt a bankbetétek állománya.Napóleon óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. De nem csupán a hadseregnek van erre szüksége, hanem a hátországnak is. Túlélni a túlélhetetlent. A napi kiadások és bevételek miatt a háztartásoknak, a megtakarításaikat féltő magányszemélyeknek, s különösen az otthonaikat elhagyó millióknak kulcsfontosságú a bankrendszer működőképessége azokban az időkben, amikor a fizikai biztonságba vetett hit naponta szenved csapásokat. Az ország pénzügyi stabilitásának fontos pillére, az ukrán bankbetét-védelem egyetlen napra sem szűnt meg létezni. A háború okozta rémület és felfordulás ellenpontjaként a jegybankkal közösen megcélzott dafke stratégiai üzenetük, a pénzügyi nyugalom (financial peace) mondanivalója egyértelmű: a bankrendszer ellenáll a sokknak, működőképességével szolgálja a gazdaságot, létezésével erősíti a társadalom normalitásba vetett hitét.
Közel 80 milliárd fonttal (35 980 milliárd forint) csökkent a négy legnagyobb brit bank betétállománya, amiért főleg a lakossági és vállalati ügyfelek kamatérzékenysége, a háztartások megemelkedett megélhetési költsége és a jelzáloghitelesek egyre gyakoribb előtörlesztése a felelős.
Folytatódik az összeomlás a lakáshiteleknél, az MNB friss számai szerint júniusban 59%-kal kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ugyanekkor. A személyi kölcsönöknél 5%-os visszaesést látunk, miközben az új forintos betétszerződések összege nagyobbat emelkedett éves összevetésben a lakosság mellett a vállalatoknál is.Fontos azonban kiemelni, hogy a lakosság betétállománya több százmilliárd forinttal csökkent májusról júniusra.
Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját kérdeztük.
Az adóalapot, a kulcsot és a felezés lehetőségét is frissítette a jogszabályváltozás.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
