„A jelenlegi ciklus forrásai soha nem látott mértékű fejlesztési lehetőséget kínál az agrárszektornak” – mondta Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára előadásában. A vidékfejlesztési keret három fő egységre bomlik, amelyből a gazdaságfejlesztési beruházások kapták a legnagyobb hangsúlyt 1500 milliárd forintos kerettel, de az igények már meghaladták az 1800 milliárdot. Az állattenyésztés, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás pályázatai különösen népszerűek voltak, több mint 1419 projekt benyújtásával.
A kisebb gazdaságok támogatása kiemelt prioritás, hiszen ezek adják az agrárium gerincét
– emelte ki Szigeti. Az új programokban hangsúlyos szerepet kapott az öntözésfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás, amelyek célja a fenntarthatóság és a jövedelemtermelő képesség javítása. A minisztérium célja, hogy a fejlesztések révén az agrárium hosszú távon is stabil és versenyképes ágazattá váljon.
Garamvölgyi Balázs, a MBH Forrás Pénzügyi Tanácsadó és Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója kiemelte a pályázati struktúra sikerét. A pályázatok olyan szakmai felkészültséggel kerültek kiírásra, hogy az igények találkoztak a lehetőségekkel, amit a társadalmasítás és a szakmai véleményezés is igazolt- vélekedett és hozzátette, hogy a túligénylés nehézségeket is okozott. A pályázók felkészültsége egyértelműen megmutatkozik, de felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes már a folyamat kezdetén alaposan átgondolni a finanszírozási lehetőségeket, például a hitelintézetekkel való egyeztetést. Nem elég csak a támogatás elnyerése után lépni; fontos előre tervezni, hogy a megvalósításhoz szükséges források időben rendelkezésre álljanak.
Nagyné Legény Ildikó, MAGOSZ Gazdasszony Tagozat elnöke a támogatások jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy olyan mértékű források áramlanak most a vidékfejlesztésbe, amelyre korábban nem volt példa, és ez hosszú távon is meghatározó lesz. A szakember rávilágított, hogy a mezőgazdaságban sok kistermelő számára nehézséget jelent az újításra való hajlandóság, különösen mivel sokan nem rendelkeznek megfelelő tőkével. A pályázati lehetőségek és a hozzájuk kapcsolódó hitelek segíthetnek ezeknek a gazdálkodóknak abban, hogy átvészeljék a nehéz helyzeteket és sikeresen fejlődjenek – vélekedett Nagyné Legény Ildikó.
Rengeteg kérdés és megkeresés érkezett, és örömmel vettem részt a pályázatok előadásainak kidolgozásában”
– mondta Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója. Ugyanakkor hozzátette: "Érezhető volt, hogy a jelenlegi beruházási környezet nem volt teljesen ideális”
Személyes tapasztalatként megjegyezte, hogy a fejlesztési környezet ma már sokkal kedvezőbb, de vezetőként ennek kezelése korántsem mindig könnyű feladat. Az igazgató elmondta, hogy a támogatások elnyerése után kiemelten fontos a fejlesztések finanszírozásának alapos megtervezése, különös tekintettel a kamattámogatásokra és az EU által meghatározott korlátokra. Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a pályázati felhívások készítőinek célja az volt, hogy olyan lehetőségeket teremtsenek, amelyek minél több gazdálkodónak hasznosak, és sokan élhessenek ezekkel a forrásokkal. Ugyanakkor hozzátette: „Az elsődleges feladatunk, hogy az uniós forrásokat oda irányítsuk, ahol valóban szükség van rájuk és fejlődni szeretnének, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett lesz a döntésekkel.”
Arra, hogy hogyan dől el kik lesznek a nyertesek, a szakember azt válaszolta: „A válasz már magában a folyamatban rejlik. Először minden pályázatnak át kell esnie egy jogosultsági vizsgálaton, amely során az alapvető eljárási szabályokat szigorúan betartva értékeljük a kérelmeket. A végrehajtói rendszer ezután kiválogatja azokat a pályázatokat, amelyek a legnagyobb hangsúlyt érdemlik, de fontos megérteni, hogy a forráskeretek korlátozottak. Bár némi mozgástér van a plusz források elosztásában, egyértelmű, hogy a beérkezett beruházási igények meghaladják a rendelkezésre álló összeget. Ezért nem nyerhet minden pályázó, de célunk az, hogy a lehető legtöbb helyen hatékonyan támogassunk valódi fejlesztéseket.”
Ismertette, hogy az új, KAP stratégiai terv szerint azonban a szabályrendszer átalakult, így a kisebb termelők számára a támogatás már kizárólag beruházási típusú formában érhető el, ami sajnálatosan szűkíti a lehetőségeket, de bízunk benne, hogy a felhívások sikeresek lesznek az új keretek között is – magyarázta. Szigeti Szabolcs kiemelte, hogy a támogatói okirat kézhezvételét követően a kedvezményezetteknek 12 hónapon belül legalább a támogatási összeg 10%-át le kell hívniuk, hogy bizonyítsák a projekt megkezdését.
A cél, hogy az öt év támogatási időszak után is minél több fiatal gazdálkodó maradjon az agráriumban, és hosszú távon is fenntartsa gazdálkodói tevékenységét
- vélekedett, majd hozzátette, ez nemcsak az agrárium fejlődéséhez, hanem a vidéki közösségek erősítéséhez és a szakmai társadalom értékteremtéséhez is hozzájárul.
„Engem is meglepett, hogy a támogatási összegek ilyen magas szintet értek el, különösen a technológiai pályázatok terén - fogalmazott Tóth Sándor, a Nagisz Csoport általános vezérigazgató-helyettese. Kitért arra is, hogy korábban ezek a keretek sokkal alacsonyabbak voltak, most pedig olyan projektek is megvalósulhatnak, amelyek több szempontból is egyenrangúan versenyezhetnek egymással. Arra a kérdésre, hogy mit változtatna a rendszeren, a szakember két dolgot emelt ki: egyrészt visszaállítaná az előrelendítés eredeti formáját, mert az hatékonyabb volt a gazdálkodók számára, másrészt bevezetne egy átlátható ütemtervet. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat az idő- és pénzügyi tervezésben, valamint a műszaki kapacitások és partnerségek megfelelő lekötésében, hogy gördülékenyebben valósulhassanak meg a pályázati projektek.
Címlapkép forrása: Portfolio
