A magyar mezőgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, ami a gazdaságok számának drasztikus csökkenésében és a termelési struktúra átrendeződésében mutatkozik meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 júniusában mindössze 198 ezer gazdaság működött az országban, ami 18 százalékos visszaesést jelent 2020-hoz, és 33 százalékos csökkenést 2013-hoz képest – írja a Népszava.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy jelentősen átalakítsa a 387 milliárd eurós közös agrárpolitikáját (KAP), és a területalapú támogatásokról térjen át a jövedelemalapú támogatásokra. Ez az ajánlás a gazdák heves tiltakozására válaszul megrendelt jelentésből származik, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog bemutatni – írja a Financial Times. A legfontosabb javaslatok között szerepel egy ellentmondásos rendszer, amely a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére ösztönözné, és segítené a gazdákat az állattenyésztésről való átállásban.
Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.
Csaknem 48 ezer termelőhöz, 11 jogcímen több mint 55,6 milliárd forint támogatás érkezett meg ezen a héten a Magyar Államkincstártól a rendkívüli átütemezésnek köszönhetően – jelezte egy szombati közleményében az Agrárminisztérium. Ezzel elindult az új zöld támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) kifizetése is – tették hozzá.
Az átmeneti év után megkezdődött új szisztéma tapasztalatai is azt mutatják, hogy az agrártámogatása hangsúly az eredeti céloktól, a vidéki életforma és az élelmiszertermelés biztonságának garantálásától lépésről lépésre tolódik el a zöldpolitika, a fenntarthatóság elősegítése felé.
Jelentős változást él meg a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés több területen is – derül ki a Portfolio Podcast Lab által készített interjúkból, amelyet az Alapvetés agropodcast extra kiadásaként teszünk közzé. A megváltozó gazdálkodási környezet felértékeli az alkalmazkodás képességét, akár klímatényezőkről, támogatási lehetőségekről vagy finanszírozásról van szó.
Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, ennek keretében a tegnapi napon 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak – jelentette be szombat reggeli közleményében az Agrárminisztérium.
Azután, hogy az Európai Bizottság a minap elfogadta a magyar KAP Stratégiai Tervet, a jövő héten dönt az Országgyűlés az új agrártámogatási törvényről, illetve zajlik a végrehajtási rendeletek kidolgozása, lesz egy új honlap és sokféle kiadvány is, így az a célja az Agrárminisztériumnak, hogy mindenki a pontos információk birtokában tudja 2023 áprilisában benyújtani az egységes kérelmét – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor konferencia második napjának első szekciójában Feldman Zsolt, a tárca államtitkára. Előtte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága osztályvezető helyettese, Major Bence tartott előadást, amelyben felvázolta a magyar agrárium előtt is álló sokféle kihívást, illetve a kiszámíthatóságot nyújtó magyar terv részleteit. A panelbeszélgetésben Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen újításokkal készülnek arra, hogy a gazdák a kifizetésekhez minél hatékonyabban hozzájuthassanak. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke többek között azt emelte ki, hogy főleg a kisgazdaságok elégedettek lehetnek az új KAP Stratégiai Tervvel, de sok részlet még hiányzik a nagy képhez. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője többek között arról beszélt, hogy sikerült úgy összerakni az agrár-ökológiai támogatási programot, hogy abban minden gazdálkodó megtalálhatja a számítását, de egyúttal azt is jelezte, hogy mire érdemes törekedni a lehetőségek széles tárháza kapcsán.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
A rendkívül erős pályázói érdeklődés miatt az eredetileg tervezett 50 milliárd helyett már több, mint 290 milliárd forintnyi összegben ítéltek meg támogatásokat a 2020-ban kiírt állattartó telepes EU-pályázatban, és a továbbiakban is sok uniós forrás vár az agrárfejlesztésekben gondolkozókra – jelezte az említett pályázat újabb támogatói okiratainak mai átadó ünnepségén Gyöngyösön Farkas Sándor.
Az uniós tagállamok az eltérő hátterük és érdekeik mellett is rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak a hétfői-keddi informális lisszaboni agrárminiszteri tanácskozáson, és emiatt a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni, így reális, hogy a portugál soros elnökséget lezáró június végi tanácskozáson megszületik a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló végső megegyezés – derült ki Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának kedd esti Facebook-videójából, illetve a tárca közleményéből.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Estig nem is várható javulás.
Nem volt unalmas az év a hazai távközési szektorban.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
