Ahogyan a Portfolio ingyenes konferenciasorozatának székesfehérvári állomásán is elhangzott, a 2021-2027-es időszakban a pénzügyi eszközök a vállalkozások versenyképességének növelését támogatják, a keretösszeg összesen 1416,1 mrd Ft az alábbi elosztásban:
- vállalkozás-fejlesztésre 384,3 mrd Ft
- kutatás-fejlesztésre 93,5 mrd Ft
- digitalizációra 49,4 mrd Ft
- a zöld átmenetre 888,9 mrd Ft
“A leghangsúlyosabb fejlesztési céllá a zöld átmenet (energiahatékonysági, megújuló energetikai fejlesztések) elősegítése válik, amely a befektetések megtérülő jellege miatt kiemelt célterülete a támogatott hitelprogramoknak – figyelembe véve a megtérülés időtávját és pénzügyi feltételeit” – mondta el a székesfehérvári roadshow-n Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank EU Üzleti Igazgatóságának igazgatója. A zöld átmenet elősegítéséhez a Kohéziós források mellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) biztosította új forrás is hozzájárul.
Célzott terület továbbá a vállalkozások digitális fejlesztései és a digitalizáció területén működő vállalkozások támogatásai, de a kutatás-fejlesztés területén pedig tőke-támogatásokat is terveznek.
A GINOP Plusz 1.4.3-24 KKV Technológia Plusz Hitelprogram az első, amely elindult, ennek keretösszege 155,54 mrd Ft. “Ez az egyik legszélesebb körben felhasználható forrás, ami most az EU-s források között elérhető, javaslom minden vállalkozás figyelmébe” – emelte ki Kasziba Levente.
Április 30-tól lehet beadni, alapvetően tárgyi eszköz céllal, 10 és 100 millió forint közötti hitelösszegben, ami azt mutatja, hogy ezzel is inkább a kisebb vállalkozásokat próbálják célozni. Mivel alapvető cél a vállalkozásfejlesztés, ezért nincs annyira szigorúan megkötve, hogy mire is lehet felhasználni az elnyert összeget. A hitelprogram előnyei:
- 0%-os fix kamat a teljes futamidőre
- felhasználási célja széleskörű (VTSZ lista alapján)
- nincs kezelési költség
- nincs rendelkezésre tartási jutalék
- nincs előtörlesztési díj
- kedvező biztosítéki elvárások
- saját forrás mértéke minimum 10%
Alulárazott eszközökbe érdemes fektetni
“Nem gondoljuk, hogy visszatér a 2022-2023-as években tapasztalható extrém kiemelkedő infláció, de a ma ismert, 2-3%-os jegybanki inflációs célokhoz képest sokkal magasabb inflációs dinamika lehet jellemző a következő időszakban. Ebből következik, hogy egy magasabb hozamkörnyezettel kell majd együtt élnünk, ezért a befektetési döntéseket a vállalkozásoknak is újra kell tervezniük” – mondta el Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő elemzője.
Az inflációt magasan tarthatja például a deglobalizáció. Sokkal feszültebbé vált a világpolitika, jelentősen több a geopolitikai bizonytalanság és kockázat, ebből következik, hogy rövidülnek az értékláncok. Mindenki sokkal közelebb szeretné hozni a gyártási kapacitásait, ami pozitív abból a szempontból, hogy a biztonságot erősíti, sokkal függetlenebbek tudnak lenni az országok vagy az egyes régiók. Ennek negatív mellékterméke viszont, hogy a gyártási költségek is emelkedtek.
Mivel magasan alakulnak a költségvetési kiadások, ezért sokkal nagyobb igény van az állami újraelosztásra, ami szintén magasan tudja tartani az inflációt. A klímavédelmi szempontok erősödése miatt erős beruházási dinamika jellemző a megújuló szektorban, ez szintén inflációs tényező; illetve ilyen a demográfia alakulása is, hiszen egyre nő az eltartottak aránya, és nincs már érdemi tartalék a munkaerőkínálatban.
A mai hozamkörnyezet egyáltalán nem számít abnormálisnak, sőt, ehhez kell hozzászokni.
Ilyen környezetben hosszú távon különösen az alacsony árazottságról induló reáleszközök (a reáleszköz kifejezés egy olyan eszközben való részesedést takar, ami a reálgazdaságban is megtalálható, például egy vállalkozásban szerzett üzletrész, egy tőzsdén jegyzett cég részvénye, de az ingatlanok is ide sorolhatóak) teljesíthetnek jól, mint a value részvények.
“Viszonylag könnyű jobb hozamot elérni, mint a nagyon rövid távú betéti kamatok. Ehhez a cégeknek is stratégiát kell felállítaniuk, valamint külön kell választaniuk az adott vállalat betétállományát és likviditását” – emelte ki előadásában Soós Péter, a HOLD Alapkezelő senior privátbankára, partnere.
Soós Péter szerint ki kell lépni az eddig biztonságosnak tartott világból, és
meg kell találni azokat a megtakarítási formákat, amelyek cégvezetőként és magánszemélyként is a legjövedelmezőbbek.
Kétféle vagyonkezelési szolgáltatás létezik Magyarországon: befektetési tanácsadás és portfóliókezelés. A különbség ezek között, hogy ki hozza meg a befektetési döntést. Míg a tanácsadás során az ügyfél döntése alapján történik a részvények, kötvények megvásárlása, addig a portfóliókezelés egy hosszabb előkészítést igénylő folyamatot jelent. A másik nagy különbség a végrehajtás. Egy tanácsadásnál az üzletmenet logikája az, hogy amikor valamilyen elképzelése van a tanácsadónak, arról értesíti az ügyfeleit, portfóliókezelés esetén viszont sokkal proaktívabban történik a részvényvásárlás.
Miért jó a tőke a vállalkozások számára?
Láving Gusztáv, a Focus Ventures vállalati portfóliókezelési igazgatója előadásában kiemelte, amikor egy vállalat az előtte álló időszakban valamilyen beruházást, cégfelvásárlást tervez, de
nincs meg hozzá a megfelelő forrás, akkor a pályázati pénzeken és a banki hiteleken kívül a tőkéhez is fordulhat.
De mire jó a tőke? Csökkenti a bankok kockázatvállalását, javítja a hitelképességi mutatót és a kockázati profilt, emellett türelmes és kiszámítható forrás, nincs azonnali visszafizetési kötelezettség. Önerőkiegészítésre is felhasználható pénzügyi eszköz rengeteg területen és eltérő célokkal.
A forrás beruházásra, fejlesztésre és kapacitásbővítésre is felhasználható, elsősorban gép vagy eszköz vásárlásra. A BÉT-en már jelen levő, vagy a BÉT-re készülő vállalkozásoknak is érdemes számításba venni, csak úgy, mint iparági fúziók és akvizíciók esetén.
Változatos összetétellel, közel 40 vállalat kapott eddig közel 50 milliárd forintot a Focus Ventures-től, az együttműködések fókuszában pedig a zöldenergia, az agrárium, az élelmiszeripar, a könnyű- és a feldolgozóipar, valamint az ingatlanok állnak. Az igényelhető befektetés összege 500 millió-5 milliárd Ft.
Képek: Todoroff Lázár/Portfolio
