A mostani tervezet alapján az egyik változás szerint bizonyos jogok bejegyzéséhez nem szükséges minden érintett hozzájárulása, hogy az e-ingatlan-nyilvantartásban feltüntessék.
Ez főként a vagyonkezelői jogra, valamint a tulajdonjog-fenntartással és jövőbeli épületekkel kapcsolatos vevői jogokra vonatkozik.
Egy másik módosítás megszünteti a felfüggesztési eljárást bizonyos ingatlanjogi bejegyzések esetében.
Ha például egy jelzálogjog, önálló zálogjog vagy ezekhez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlésére érkezik kérelem, az ingatlanügyi hatóság ezeket rangsortól függetlenül elbírálja, ahelyett hogy az eljárást felfüggesztené.
Az új szabályok egy átmeneti rendelkezést is tartalmaznának a bírósági és cégbírósági határozatok benyújtására. A 2025. január 15. előtt meghozott határozatok akkor is alapot adhatnak a bejegyzésre, ha nem az előírt elektronikus űrlapon nyújtották be őket. Ehhez azonban az érintett személynek kell az ingatlanügyi hatósághoz fordulnia, és a cégbírósági határozatok esetén egyéb szükséges okiratokat is csatolni kell.
A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lépne hatályba, a társadalmi egyeztetés
A lépés azért is érdekes, mert január közepe óta él csak az új E-ing nevű rendszer.
Ez az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézést teljes mértékben digitálissá teszi a tervek szerint. Az ügyvédek és közjegyzők egy online platformon keresztül kezelhetik az ingatlan-nyilvántartási kérelmeket, ami gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat ígér. Az átmeneti időszakban a hagyományos papíralapú ügyintézés is elérhető marad, egészen addig, amíg az új rendszerben ötszázezer végleges döntés nem születik, amit a szakértők 2025 szeptemberére várnak.
Az egyik legnagyobb változás a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bevezetése, amely a korábbi függőben tartás rendszerét váltja fel.
Ez azt jelenti, hogy a hitelből finanszírozott lakásvásárlásoknál először a bank jelzálogjogát jegyzik be, majd a tulajdonjogot egy külön eljárásban lehet bejegyeztetni, ami jelentősen megdrágítja az ügyintézést.
A módosítás ugyanakkor érinti az új építésű lakások piacát is: bevezetésre kerül a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog, amely öt évig védelmet nyújt az eladás és megterhelés ellen, de egyelőre nem biztosított, hogy ez később zökkenőmentesen tulajdonjoggá alakulhat.
Az ügyvédek szerepe is megváltozik az új rendszerben: az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézéséhez külön jogosultságot kell szerezniük, amely képzésekhez, vizsgákhoz és kiegészítő felelősségbiztosítás megkötéséhez kötött.
Kezdetben a digitális hitelesítés kötelező lett volna minden ügyfél számára, de egy korábbi módosítás lehetővé teszi, hogy az ügyvéd papíralapú aláírás után elektronikusan feltöltse az iratokat a rendszerbe. Bár az E-ING rendszer hosszú távon gyorsabb és hatékonyabb ingatlanügyintézést ígér, az átmeneti időszakban több kihívást is jelenthet a lakásvásárlók, a bankok és az ügyvédek számára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
