Kovács Zsolt (NGM) a hazai biztosítási piac legalább 50%-ban hazai tulajdonba kerülése kapcsán azt mondta, sok biztosító panaszkodik, hogy nehéz dolga van a hazai piacon, mégsem vonulnak ki. A többségi hazai tulajdon kialakítása továbbra is cél, szerinte 5-10 éven belül lehet ez reálisan elérhető.
Az extraprofitadó kapcsán kifejtette, a biztosítók befizetett pluszadójából extra kamatot adott vissza az állam a szektornak. A biztosítók egy része állampapírokból szerzi a profitját, amit pedig adóbevételből finanszíroz az állam. Kovács Zsolt szerint eljött a befektetések időszaka. Ma a szektor adózás után 120 milliárd forintos eredményt képes elérni, ha az extraprofitadó kivezetésre kerül, ezzel a nemzetközi sztenderdek nagyjából dupláját lehet elérni a hazai biztosítási szektorban. Ezért nem adják el a biztosítókat itthon - tette hozzá.
Bacsó Gergely (Allianz Hungária) elmondta, hogy az AI-ra ebben a szektorban is szükség van, az Allianz szempontjából nézve látszik, hogy stratégiaváltás van a szektorban, belülről látva ezen a területen sokmindent megtett már az Allianz és a szektor is mozgolódik.
A biztosítók extraprofitadója jövőre kivezetésre kerül, mint aláhúzta, a szektorszintű adóterhelés 200 milliárdjából 50 milliárd forintnyi adó esik az Allianzra, szerinte azonban ez egy adottság. Az Allianz itt volt, itt lesz, vannak nehéz gazdasági évek, a szektor át fog ezen jutni. Az első kérdés nem az, mennyi pénzt tudsz innovációra, befektetésre fordítani, hanem mennyire tudsz előre tervezni. A legfontosabb, hogy legyen egyértelmű pálya, amely win-win minden stakeholder számára, de ennek kiszámíthatónak kell lennie, megfelelő befektetések mellett.
A biztosítási penetráció kapcsán Bacsó Gergely kifejtette, hogy túlsúlyos a push értékesítés oldala a biztosítóknál. Hiányzik a beszélgetésekből az ügyfél, akiről az egész kellene, hogy szóljon: hol van a biztosító az ügyfél fejében. Ha valójában érdemben akarnak foglalkozni a penetrációs kérdéskörrel, akkor egyensúlyba kell hozni a push és a pull arányát, erősebb ügyfélszemléletet kellene behozni az üzletbe.
Havas Gábor (Union Biztosító) a kerekasztal beszélgetésen kifejtette, a VIG-nél minden tagvállalat önállóan működik, de elkezdték felépíteni a lokális együttműködéseket, 20-30 közötti intézkedésnél járnak az Union és az Alfa Biztosító között. Az extraprofitadóról elmondta, hogy a biztosítási díj az adó alapja, szerinte adózás előtti eredményre kellene kivetni. Az Unionnál az effektív adóráta rontja a tőkefeltöltöttségét, a biztosítók tőkéje felértékelődött. Kritikus, hogy az adó kivezetésre kerüljön, sőt,
szerinte célszerű lenne, ha már évközben átalakításra kerülne az adókulcs, ahogy a bankok esetében történt.
Kifejtette, hogy a biztosítók most egy olyan piacon szeretnék növelni a penetrációt, ahol a munkanélküliség alacsony, a minimálbér rövid idő alatt 65 százalékot emelkedett, és sokan dolgozhatna home office-ban. Egy ilyen piacon akarnak a közvetítőknek attraktív pozíciókat kínálni. Egy szélesebb körű rétegnek kellene kinyitni jutalékérdekeltséggel az értékesítést, ők önállóan nem értékesíthetnének, de hozzájárulhatnának a penetráció növekedéséhez - vélekedett.
Alexandre Jeanjean (Groupama Biztosító) 12 éve dolgozik a magyar piacon, neki az egyik legnagyobb kihívás a kollégái kapcsolata a szabályozókkal. Nekem az volt legfurcsább a magyar piacon, hogy mindenki arra törekedett, hogy a szabályozásnak 100%-ban megfeleljen, pedig szerintem ez a minimum, ennél többet kellene teljesíteni.
Minden biztosítónak nagy kihívás a jövőre vonatkozó befektetéseket tenni, jelenleg a szektor nagy nyomás alatt van az adóterhelés miatt, a kockázat pedig az, hogy felélik a jövőt. Szerinte rövid távon nem tudnak a biztosítók penetrációt növelni, de segíteni kell az ügyfeleket, optimalizálni a termékeket. A nagy rés az élet oldalon látható a penetrációban, valamilyen vonzó ajánlattal és termékkel első körben meg kellene szólítani az ügyfeleket, mielőtt az értékesítésre helyezik a hangsúlyt. Az ügyfélnek elégedettnek kell lennie, utána lehet a hálózatot, az értékesítési csatornákat megnyitni.
Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója a kerekasztal előtt „Élet a biztosítói értékláncok széthullása után” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy régen egy egyszerű terméklánc volt, volt egy épület, azon belül mindent elintéztek, saját adminisztrációja, ügynöki hálózata volt minden biztosítónak. Az ügyfél megadta az adatait, és megígérték neki, hogy ha baj van, akkor fizetnek. Ezt az értékláncot sikerült komolyan elbonyolítani az utóbbi években – tette hozzá.
Ma rengeteg apró értéklánc-elem tevődik össze, ezeket általában különböző érdekek fonják össze. Ez az értéklánc nem fog működni, ha a szereplők nem kezdenek el kooperálni: az IT-beszállítók, az auditorok, a brókercégek, asz asszisztencia szolgáltatók, és az értéklánc minden egyes eleme. A végén mindenki csinál valamekkora profitot, de mindezt egy cél alá kell terelni.
Az európai biztosítási piac 1130 milliárd eurójából 2-4 százalék a return on sales arány. Szerinte ketté kell szedni azokat a termékeket, amelyeket lehet digitálisan értékesíteni, és amelyeket csak személyesen lehet eladni. Az ügyféligények az összehasonlíthatóság irányába mennek, emiatt a költségekkel kell kezdeni valamit. A szabályozóktól Kurtisz Krisztián azt kérte: ha kitaláljuk a Teslát, hadd csináljuk meg. A Tesla levágta egy mozdulattal a robbanómotorban lévő alkatrészeket az autógyártásban, valami hasonlóra lenne szükség a biztosítási piacon is.
Címlapkép forrása: Portfolio
