A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
Egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal kell növelniük a bankoknak az állampapír-állományukat, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok nemhogy növelték volna, 400 milliárddal még csökkentették is állampapír-állományukat. Utánajártunk, hogy fordulhatott ez elő.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
Egyre nagyobb a Richter nyugati jelenléte, jelenleg az egyetlen olyan hazai cég, amely ebből az irányból képes jelentős tőkejövedelemhez jutni. Az idei év legnagyobb kihívása – a tavalyihoz hasonlóan – a logisztikai láncok biztosítása lesz, időközben pedig már nagy erőkkel készülnek a cariprazine hatóanyagú sztárgyógyszerük szabadalmi időszakának végére, de egy az egyben a kieső bevételt nem lesz lehetséges pótolni. A 2030-as dátumra ugyanakkor jó, ha nemcsak a Richter, hanem a magyar állam is felkészül, mert az a magyar devizamérlegre is negatív hatással lesz. A jelenlegi LLM-alapú AI technológiák nem fogják alapjaiban felforgatni a gyógyszeripart, a Richter pedig még ennél is összetettebb helyzetben van, a pszichiátriai gyógyszerek esetében ugyanis még az állatkísérletek sem túl mérvadóak. Az extraprofitadó idén terheli utoljára a gyógyszercég könyveit, jövőre ugyanis beszámítható lesz a globális minimumadóba, az export adóztatása viszont hungarikum, ami jobb lett volna, ha nem kerül be a történelemkönyvekbe – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Élesen kritizálja a Spar Magyarország működését a kormány, azt állítva, hogy a cég csak azért kritizálja a kiskereskedelmi különadót, valamint állítja azt, hogy a lánc kiszorítására tett lépéseket a magyar vezetés, mert nem működik hatékonyan. A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja a kiskereskedelmi óriás állításait.
A holland áruházlánc, a Spar panaszt nyújt be az EU-nak a magyarországi különadó miatt – írja a Financial Times.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Biztosítás 2024 konferenciánk első kerekasztal-beszélgetésén a biztosítóvezérek az NGM miniszteri biztosával a hazai biztosítási szektor jövőjéről, az extraprofitadó hatásairól, a szektor magyar tulajdonosi arányáról és a biztosítási penetrációról beszélgettek. Kurtisz Krisztián (Uniqa) a kerekasztal előtt a biztosítói értéklánc széthullásáról tartott előadást.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist január 26-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy csütörtök éjjel újabb különadót kaptak a nyakukba a hazai gyógyszergyártók. Ez elsőre megijesztette a befektetőket, de közben kiderült, hogy gyakorlatilag technikai jellegű módosításról van szó, és hogy a változás egyébként pozitív hír a szektor számára. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében Szekeres Viktor, a pénteken a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájába átsorolt Gloster igazgatósági elnöke volt a vendégünk, harmadik témánk pedig az agrárium volt, amiről Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának vezetőjét kérdeztük.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosította az extraprofitadóról szóló rendeletet, a fókuszban most a gyógyszergyártók állnak - de hogyan hatnak a bejelentett változások a hazai tőzsde egyik legjelentősebb vállalatára, a Ricterre, illetve hogyan reagál az árfolyam?
Nem január 31-éig egy összegben, hanem január 31-éig és július 31-éig két egyenlő részletben kell megállapítaniuk, megfizetniük és bevallaniuk a biztosítóknak az előző évi díjbevétel alapján fizetett, extraprofitadónak is nevezett pótadót idén és jövőre – döntött a kormány. A gyógyszergyártói különadó mellé bevezették a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát is egy másik rendelettel.
A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.
Beindult a biztosítások jelentős drágulása Magyarországon, miután a szerződések indexálása időbeni csúszással követi az inflációt. A harmadik negyedévben 16%-kal felülmúlta a biztosítók díjbevétele az egy évvel korábbit, de még így is csak 4%-os növekedésnél tart a piac idén az MNB friss számai szerint. Tavalyhoz hasonlóan három hónap erejéig veszteségbe csúsztak nyáron a biztosítók, viszont most nem az aszály, hanem a viharkárok miatt. Mindössze 12 milliárd forintnál jár a biztosítók idei profitja, így elmondható, hogy 100 forint befizetett díjunkból 1 forint biztosítói nyereség képződött, 16 forintot az állam vont el különadók formájában.
A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatos szakmai várakozásokra, az extrapofitadó következményeire, a digitalizáció ágazati hatásaira is kitért Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke abban az interjúban, amely a Biztosítás és Kockázat folyóirat friss számában jelent meg.
Az elnök megmagyarázta, mi történhetett.
2024 első negyedévében csupán egyetlen régióban csökkent a lakosság fizetőképessége.
Nagy mondások 2020-ban - Vajon bejöttek a fenntarthatósági várakozások?
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
