Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A Waberer’s az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A cég már nemcsak fuvarozásban és logisztikai szolgáltatásokban jeleskedik, hanem egyre nagyobb súlyt fektet a biztosítási piacra. A Posta Biztosítók többségi tulajdonának megszerzése új mérföldkő ezen az úton. Milyen szinergiákat kínál az új akvizíció, és miért döntött úgy a vállalat, hogy a biztosítási piacra összpontosít? Hogyan változtatja meg mindez a befektetők szemében a Waberer’s-ről kialakított képet? Többek között erről kérdeztük Erdélyi Barnát, a Waberer's igazgatósági tagját, a Gránit Biztosító igazgazóságának elnökét, és Nyilasy Bencét, a Gránit Biztosító vezérigazgatóját.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
Kellemetlen meglepetésként kapták meg a magyar biztosítók a kormánytól 2022-ben a maguk extraprofitadóját, amely csökkentett mértékben, de még jövőre is velük marad, így minden nyolcadik biztosítási díjként befizetett forintunk különadó formájában az államkasszáé lehet. Próbálják kihozni a helyzetből a maximumot a biztosítók, és úgy fest, ez idén sikerül is nekik: nyereségüket alacsony bázisról megháromszorozták, díjbevételüket 11,6%-kal növelték az első három negyedévben.
A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.
„Megígérni nem tudom, de minden jel arra mutat”, hogy 2026-ban már nem lesz biztosítói extraprofitadó – mondta az NGM államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége csütörtöki éves konferenciáján. 2025. január 1-jével hatályba lépnek a Magyar Nemzeti Bank etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának első szabályai, és előkészület alatt állnak az új uniós szabályok is. A szektor díjbevétele – főleg az inflációkövető árazásnak köszönhetően - idén még két számjegyű mértékben bővülhet, jövőre ez nehezebben fog összejönni. A biztosítóktól mintegy 200 milliárd forintnyi pótlólagos állampapír-vásárlás várható jövőre ennél is nagyobb, de csökkenő összegű különadó befizetése fejében. Nagy előrelépésként értékelték a konferencia résztvevői a biztosítási szektorban megindult élénk kommunikációt és az egy irányba húzást.
A pénzintézeteknek 2025-ben is kell fizetniük extraprofitadót, az OTP is fizet ilyet, ráadásul jóval magasabb lesz az ideinél az OTP befizetése jövőre. A bank most közzétette becslését a 2025-ös adóteherről.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist november 22-i adása. A műsorban a tegnap este megjelent, a jövő évi extraprofitadókat részletező kormánydöntést elemeztük. Először makrogazdasági szempontból vettük át, hogy mit jelent a 2025-re vonatkozó szabályozás az egyes ágazatoknak és a magyar költségvetésnek. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról volt szó, hogy hogyan érintik az extraprofitadó szabályozásának változásai a magyar hitelintézeteket és biztosítókat. Előbbiek esetében az idei évre várt 140 milliárd forint helyett jövőre mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek, ha elegendő állampapírt vásárolnak, azonban a teher bankok közötti eloszlása jelentősen módosulhat. A biztosítóknál már más a helyzet, a témában Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Donald Trump nevezheti ki az új amerikai nagykövetet.
12 foknál hidegebb hőmérsékleten senki sem dolgoztatható.
Felerősödhet a szél.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
