Fél évszázada ígérik a papírmentes irodát, az AI sem fog holnap mindenkihez bekopogtatni
A papírmentes iroda (eredetileg paperless office) kifejezés 1975-ben születetett, és bár a digitalizációnak köszönhetően sokat haladt előre a folyamat, 50 év távlatából sem mondhatjuk, hogy a „papírozás” egy elavult gyakorlat. Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, többek között a Biztonságos Digitális Társadalomért Egyesület alapító elnöke szerint ennek oka, hogy nem a papírnál kell kezdeni a papírmentesítést, hanem a jogszabályi háttér kialakításnál és az emberek edukációjánál, hiszen az elmúlt 20 évben az emberiségre rászabadítottak több milliónyi szoftvert, de ezek alkalmazási lehetőségeit, felhasználói gyakorlatát nem teljesen sikerült átadni, így hiába van ma már sok mindenre digitalizált megoldás, ezek csak egy része épült be a mindennapi gyakorlatba.
Ugyanakkor Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja kitűzte célul, hogy 2026-ra jön a digitális állampolgárság, megteremtik azt a digitális környezetet, amely jelentősen egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt, az elektronikus tárcával, digitális postaládával, elektronikus dokumentumtárral és aláírással, ráadásul az első, nagyobb prioritást élvező ügyintézések fejlesztése már idén megkezdődik.
Egy felhasználóbarát digitális környezet kialakításában nagy szerepet kaphat a mesterséges intelligencia (AI) is, mert a digitális ismeretek terjedésének kulcsa Hortobágyi szerint az lenne, ha hétköznapi nyelven lehetne erről beszélni, mindenki számára dekódolhatóan. Bár az AI fejlesztése sem most kezdődött, a tavalyi év végén a ChatGPT megjelenésével kapta fel a témát a közvélemény, miközben valamilyen formában már régóta velünk van, elég csak azokra az algoritmusokra gondolni, amelyek a vásárlás vagy internetes keresés során a megismert preferenciák alapján hasonló termékeket, kiegészítőket vagy találatokat ajánlanak fel, vagy a különböző képfelismerő alkalmazások is ide sorolhatók, a zenei lejátszási listák, streaming oldalak személyre szabott ajánlatairól vagy éppen a navigációs alkalmazásokról már nem is beszélve.
A szakértő szerint négy egyszerű kérdésen keresztül meg lehet vizsgálni, milyen fejlettségi szinten tart egy technológia:
- Ki tudtuk fejleszteni?
- Van hozzá egységes jogszabály?
- Van hozzá egységes oktatás?
- Bízunk benne?
Ha például az autóvezetést vizsgáljuk, akkor minden esetben helyeslő választ lehet adni, rendelkezésre áll a technológia, a világon mindenhol elfogadott KRESZ szabályozza az alkalmazását, jogosítvány megszerzése garantálja a hozzá szükséges edukációt, és elhisszük, hogy működik a megoldás.
Az AI esetében ott tartunk, hogy meg tudtuk alkotni, de már az egységes jogszabályi háttérnél elakadunk, jelenleg az sem egyértelmű, hogy nemzetállami vagy uniós szinten kéne-e szabályozni vagy esetleg egy világszervezetnek. Az oktatás szintén nem megoldott, jelenleg az átlagember nem is igen tudja meghatározni mi tartozik a témakörbe, és érthető módon a bizalom is hiányzik, hiszen ki az, aki egy AI-orvos által felírt receptet kiváltana és bevenne.
Hortobágyi szerint
a technológiai evolúció következő lépése az kell legyen, hogy megtaláljuk, hogy milyen területen lehet a legbiztonságosabb és észszerűbb keretek között alkalmazni, ez pedig az olyan zárt, céges AI-modellek lehetnek, ahol a cég működése közben gyűjtött adatok rendelkezésre állnak,
amihez nem kell különösebb engedély, hiszen az adatok a cég tulajdonában vannak. Ehhez a felhasználási környezethez érdemes igazítani majd a jogszabályi környezetet is.
A technológia háttér nemcsak az algoritmusok megfelelő működésében biztosított, hanem a kellő infrastruktúra is rendelkezésre áll: Polyák Péter, a Lenovo Magyarország kkv szektor igényeit kiszolgáló szakértője előadásában bemutatta, hogy a Lenovo hardware-ei nem csak az extrém időjárási viszonyok között működnek zavartalanul, de vannak olyan porálló eszközeik is, amelyek olyan üzemi körülmények között is zavartalanul tudják gyűjteni a termelési adatokat, mint például egy fűrésztelep. Mert a felhőtechnológiáknak köszönhetően ma már ki lehet küszöbölni, hogy egy cég saját szervereken tárolja az adatait, ki lehet szervezni a szerverszolgáltatást, de az adatokat akkor is rögzíteni kell valahogy, és ennek automatizálása sokszor azzal jár, hogy az érzékeny szenzoroknak extrém környezetben kell teljesíteniük.
Azonban nemcsak az extrém körülményekre koncentráltak az eszközök megalkotásánál, a ThinkStation PX, P7 és P5 számítógépek a Lenovo eddigi legfejlettebb asztali munkaállomásai, amelyek a luxusjárműveket gyártó Aston Martinnal közös fejlesztésben készültek. A két vállalat mérnökei által tervezett számítógépcsaládnak nemcsak a teljesítménye átlagon felüli, de az ergonómiája is és a külleme is, amihez az inspirációt az Aston Martin ikonikus DBS sportautója ihlette.
Az ergonómia szempontjából kiemelendő, hogy a vázkialakítás például szerszámmentes, így bármilyen eszköz igénybevétele nélkül kivehetők/cserélhetők a komponensek, ami nagyfokú rugalmasságot biztosít.
A gépek a szélsőséges, nagy számítási igényű munkaterhelést is bírják, és megfelelnek a folyamatosan növekvő, erőt, teljesítményt és sebességet követelő, a hibrid munkára épülő iparági igényeknek, így többek között alkalmasak
- a virtuális valóság és a virtuális gyártás,
- a gépi tanulás,
- az adattudomány,
- a számítógépes mérnöki munkafolyamatok
- és a mesterséges intelligencia kezelésére.
Koncz Róbert, a Global-Tender kereskedelmi igazgatója szerint az AI képes megreformálni a vállalati értékesítési és kommunikációs stratégiákat, növelve a hatékonyságot és az ügyfélélményt. Előadásában számos olyan területet említett, ahol az AI hatékonyan alkalmazható:
- AI által vezérelt chatbotok: képesek interakcióba lépni az emberekkel természetes nyelven.
- E-mail Automatizálás: e-mail kampányok automatizálása
- Prediktív Elemzések: nagy adathalmazok elemzése és az adatok alapján előrejelzés készítése
- Személyre szabott ajánlatok: a vállalatok képesek jobban megérteni az ügyfeleik egyéni igényeit és preferenciáit, és ez alapján személyre szabott ajánlatokat készíteni.
- Lead generálás: Az AI képes azonosítani és előállítani a lehetséges ügyfelek listáját (lead-ek), amelyek a legnagyobb valószínűséggel konvertálódnak vásárlókká. A Zoho CRM Plus például képes prediktív analitikával előállítani a lead listákat és beágyazott intelligenciával segíti az értékesítőket abban, hogy kiemelkedő értékesítési élményt nyújtsanak.
- CRM folyamatok optimalizálása: Az AI képes javítani a Customer Relationship Management (CRM) folyamatokat automatizálással és előrejelzéssel. A CRM rendszerek képesek "megtanulni" az ügyfelek viselkedését és jobb becsléseket adni a jövőbeni szükségleteikről.
A szakértők az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen egyetértettek abban, hogy
minden cégnek meg kell találnia a saját aspektusát ebben a terminológiában,
érdemes kísérletezni, hogy melyik az a terület, ahol ezt a technológiát fel lehet használni, meg kell tanulnia a cégeknek, hogy az általuk használt adatokat hogyan lehet hasznosítani, és kinyerni belőlük olyan információkat, amely segíthetik az üzleti folyamatokat.
A cikk megjelenését a Global-Tender Kft. a Lenovo termékek viszonteladója támogatta.
