"Négy földalatti gáztároló üzemet üzemeltetünk Magyarország területén, összesen 6,3 milliárd köbméter földgáztárolói kapacitás van Magyarországon, ebből 4,4 milliárd köbméter van a mi tulajdonunkban. Nem kereskedünk földgázzal, hanem az ügyfelek földgázát tároljuk a föld alatt, különböző kőzetrétegekben, mészkőben, illetve homokkőben" - kezdte előadását Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy a kardoskúti üzemben 2019-ben fogalmazódott meg az az ötlet, hogy a rétegeket hidrogéntárolásra is használhatnák. Ennek az első lépései az Akvamarin projektben valósultak meg, a meglévő infrastruktúrát szerették volna átalakítani úgy, hogy hidrogén tárolására is alkalmas legyen.
"2020-ban az Akvamarin indulásának első lépése volt, hogy egy elektrolizáló berendezést telepítettünk (2,5 MW), így villamos energia segítségével vízbontással tudunk hidrogént előállítani, majd azt a hidrogént felhasználni például a földgázhoz keverve. Négy egyetemmel és egy kutatóintézettel kezdtük el, megvizsgáltuk, hogy a kardoskúti üzemben a normál technológiák mennyire kompatibilisek a hidrogénnel. Végül 2021 februárjában elindult a projekt, most, két és félév után megvalósult az üzem. A régi kompresszorcsarnok helyére építettünk egy új hidrogénező üzemet.
Egy óra alatt 400 köbméter hidrogént lehet előállítani az elektrolizáló berendezésekkel, ezzel a hidrogénnel tenni kell valamit, így december végén bekerültek a hidrogén puffertartályok, amelyek két napnyi hidrogénteremlés tárolására alakalmasak".
- ismertette a projekt működését Kriston Ákos. "A kivitelezés befejeződött, az egyenirányító tesztelése folyik, és egy hónap múlva már hidrogént termelhetünk a tervek szerint" - tette hozzá. "A tervek szerint akkor termelünk hidrogént, amikor minket a Mavir behív, vagyis akkor vesszük ki a villamos energiát a rendszerből, akkor amikor az felesleges, és amikor azért pénzt lehet kapni. Az így létrejött hidrogént visszaalakítanánk villamos energiává, így egy szezonális villamosenergia-tárolót tudnánk kiépíteni hosszú távon. Ez azonban sok idő és munka, valamint költség és fejlesztés. A hidrogént egy másik csatornán is értékesíteni tudjuk, erre is alkalmas az üzem, mert elkészült egy töltőállomás, ahol tartálykocsikat lehet tölteni, így szállíthatóvá válik."
A szakértő arról is beszámolt, hogy az Akvamarin folytatásaként több kutatásban is részt vesznek, többek között beadtak egy pályázatot, amely során részt vennének a hidrogén föld alá való betáplálásának folyamatában. Valamivel 2030 után remélhetőleg megvalósul az a folyamat, hogy a villamos energiát akkor veszik ki a rendszerből, amikor az szükséges, tehát részt vesznek a leszabályozásban, majd az így előállított hidrogént nagy volumenben és hosszú időre eltárolják, és a visszaadás üzemanyagcellákon keresztül akkor történik meg, amikor arra igény vagy, akár hónapokkal később is.
Elektrifikáció és zöld hidrogén - akadályok és szükséges fejlesztések
Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő többek között arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogy szerintük mi a legnagyobb akadály a zöld hidrogén elterjedésében, és tényleg támogatja-e egymást az elektrifikáció, illetve a hidrogéntechnológia.
Sipos Márton, a KPMG szenior menedzsere elmondta, hogy a megtérülés egy nagyon nagy kérdés lesz a zöldhidrogén-technológiát illetően, de ezen túl a technológiai, finanszírozási, szabályozási és biztonságtechnikai-szabályozási oldalon is vannak kihívások. A hidrogén-technológia nagyon sok elemből épül fel, a termelés, tárolás, szállítás, felhasználás esetén mind külön kihívások látszódnak, és az a tapasztalat, hogy a piac nem minden részét vizsgálta meg ezeknek. Például az elosztóhálózati alkalmazás nem mindig kerül szóba, amikor a hidrogén felhasználásáról beszélgetünk. A hazai szabályozásban is vannak még olyan területek, ahol a hidrogén felhasználása kapcsán nincsenek rendelkezések, ezt kezelni kell. Az oktatás is nehéz kérdés, az sem tisztázott még, hogy a hidrogéntechnológiai tanulmányok hogyan épülnek be az oktatási rendszerbe.
Ha minden területen sikerül javítani, akkor válhatnak az üzleti modellek megtérülővé. De jelenleg azt látjuk, hogy támogatás nélkül nagyon nehéz lesz a fejlesztéseket megvalósítani.
- tette hozzá a szakértő.
Lepsényi István, a Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke elmondta, hogy a hidrogént nem azért kezdjük el használni, mert gazdaságos, hanem mert azt szeretnénk, hogy 2050-re a világ klímasemleges legyen. Ehhez a hidrogén egy, a lehetséges megvalósítások közül. Éppen ezért van Magyarországnak is hidrogénstratégiája 2030-ra vonatkoztatva.
A legfontosabb akadály jelenleg, hogy nincs meg a kritikus tömeg.
- mondta el az elnök, majd hozzátette, hogy az téveszme, hogy a hidrogéntechnológia nem alkalmas ipari alkalmazásra. A hidrogén kialakításának, gyártásának, szállításának, felhasználásának bevált technológiái vannak, persze lehet jobban is csinálni. Eg másik fontos ügy, hogy a hidrogénnel való foglalkozást tanítani kell, jelenleg se szakképzés, se egyetemi képzés sincs, kizárólag egyetemi továbbképzésre lehet jelentkezni Magyarországon. El kell tehát érnünk, hogy kritikus tömeg legyen, ismerjék az emberek, és hogy belépjen az életünk minden fázisába.
Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. technológiai innovációs igazgatója szerint, ha lehet rangsorolni az akadályok között, akkor az üzleti akadályokat emelné ki:
Ma önmagában megtérülő üzletet nem lehet zöld hidrogénből indítani.
- mondta el a szakértő. A szabályozás egyik feladata, hogy ennek ellenére, hogyan lehet mégis segíteni az elterjedését. Hozzátette, hogy a technológia szerinte is működik, a mérnökök megoldják a kihívásokat ezen a téren, de persze lehet fejleszteni még, költséget csökkenteni, hatásfokot javítani, valamint vannak olyan igények, mint a nagy mennyiségben való szállítás, amin még dolgozni kell. A szabályozás során fontos, hogy tervezési, bekeverési, üzemeltetési standardok létrejöjjenek, de nem kell újat kitalálni, a külföldi példák ebben segíthetnek.
Az elektrifikációval kapcsolatban Bertalan Zsolt elmondta, hogy amikor nincs mód arra, hogy az éppen keletkező zöld villamos energiát elfogyasszuk, akkor kap nagy szerepet a zöld hidrogén, ami hosszú távon megfelelő tárolási infrastruktúra mellett is használható lehet. Ezen túl vannak olyan iparágak, amit nehéz lenne zöld villamos energiával dekarbonizálni. Vizsgáljuk, hogy a megújulóknak mi az az aránya a teljes energiamixben, ami mellett már szükség van a zöld hidrogénre, annak nagy mennyiségű tárolására. Az iparági ökölszabályok alapján kb. 50%-os aránynál jöhetnek olyan szintű problémák, amelyek már szezonális energiatárolást igényelnek.
A konferencia további beszámolói:
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
