Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt. A mostani fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Az elmúlt években elsősorban a közlekedési és fűtési szektorban a villanyautók, illetve hőszivattyúk terjedésének köszönhetően érzékelhetően elindultak az elektrifikációs folyamatok, vagyis a villamos energia szerepének növekedése az Európai Unióban is, de miközben az áramtermelés világszerte az EU-ban az egyik legtisztább, számos más régióban magasabb az elektrifikációs ráta. A közeljövőben azonban több, az elektrifikáció szempontjából jelentős lépés is várható az EU-ban - hangzott el a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán Szabó László, a REKK igazgatójának előadásában.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Leadta október 16-án a magyar kormány az Európai Bizottságnak a végleges Nemzeti Energia- és Klímatervet, amely értelmében Magyarország 2030-ra nem 40%-kal, hanem 50%-kal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest – derült ki a brüsszeli testület oldalára feltöltött anyagból.
Az idei első 9 hónapban 5,2%-kal 5,5 milliárd köbméterre esett a teljes magyarországi földgázfogyasztás, míg a villamosenergia fogyasztás 1,7%-kal 30,5 TWh-ra emelkedett – hívta fel a figyelmet az elektrifikációs trendre szerda reggeli közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Ezekről a tendenciákról részletesen szó lesz a Portfolio holnapi Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre még néhány óráig lehet itt regisztrálni.
A napelemes kapacitások robbanásszerű bővülése és a folyamatosan gyarapodó ipari energiaigények egyre többször okoznak kellemetlen egyensúlytalanságokat a villamosenergia-hálózatban, amit csak nehezen tud a rendszerirányító (MAVIR Zrt.) kezelni, ráadásul egyre megszokottabbá válnak a negatív áramárak is. A helyzet kezelésére a hálózat rugalmasságának növelése lehet az egyik megoldás, az E.ON új rugalmassági termékével a vállalatok nem csupán fogyasztóként, hanem aktív szereplőként is részt vehetnek a rendszer működésében. Egy-egy nagyfogyasztójukat, például hűtőházakat 15 percre lekapcsolva csökkenthető a hálózat terhelése, nem kell plusz erőműveket üzembe állítani, ráadásul jelentős bevételre is szert tehetnek a cégek. A Portfolio Tóth Zoltánt, az E.ON Hungária Csoport egyedi ügyfél- és települési megoldások értékesítési vezetőjét kérdezte a fogyasztói rugalmasság részleteiről.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren közölt véleménycikkében többek között a hazai üzemanyagárakról, az EU klímacéljairól és az ipartámogatás fontosságáról beszélt.
A technológia akkor érdekes, ha az egy hosszútávú, jó célt tud támogatni. Bár sok régi beidegződést meghaladtunk az elmúlt időszakban Magyarországon is, de még most is sok a kihívás. Mi tudja segíteni a technológiákban a zöld átmenetet? Melyik technológiában hisznek most a nagyvállalatok? Milyen szerepet játszik ebben a digitalizáció? Gazdaságilag ez mennyire fenntartható és min kellene változtatni a zöld átállás megvalósítása érdekében? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciának szakértői Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatójának moderálásában.
A nyereségesség és a cash flow meghaladja a Vitesco Technologies várakozásait, a megrendelésállománya azonban valamelyest csökkent, de az elektrifikációhoz kapcsolódó eredmények bizakodásra adhatnak okot.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Szeptemberben is folytatódott az áramfogyasztás csökkenése Magyarországon, így már 16 hónapja tart a negatív trend, de a visszaesés mértéke tovább enyhült. A felhasználást elsősorban az fogta vissza, hogy a szeptemberi havi átlaghőmérséklet jócskán magasabb volt, mint a tavaly szeptemberi; sőt, a 20,6 fokos érték egyben azt is jelenti, hogy 1901 óta a mostani volt a legmelegebb szeptember Magyarországon.
A márka névadója, Ferry Porsche 1948-ban csapatával együtt alkotta meg első sportautóját, a Porsche 356 ’Nr 1’-et. A márka formavilágát mai napig meghatározó 911-es modellt már az alapító fia rajzolta, az elmúlt évtizedekben pedig sedannal és SUV modellekkel is gyarapodott a kínálat. Az EU-s klímacélok teljesítésének érdekében erőteljes elektrifikációba kezdett a márka, hamarosan szinte minden modell elérhető lesz teljesen elektromos változatban. A sportautó-gyártó idén világszerte ünnepli az évfordulót, Magyarországon a nemrégiben felavatott Balaton Park Circuit versenypálya biztosított helyszínt a rendezvénynek. - derült ki a Porsche közleményéből.
Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben.
Érkezik a segítség a gazdálkodókhoz.
Összeáll Kína, Japán és Dél-Korea.
Megszigorítják a száj- és körömfájás elleni védőintézkedéseket.
Több száz ember rekedhetett a romok alatt.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
