A hidrogén fontos szerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésre irányuló globális törekvésekben. A Roland Berger "The Roaring '30s" című tanulmánya szerint 2030-ra a hidrogéntermelés világ szinten a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik. Ehhez azonban ma kell megtenni a szükséges lépéseket.
Decembertől egy éven át a budapesti agglomerációban és hat vidéki nagyvárosban tesztel hidrogén-üzemanyagcellás buszokat a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. – hívta fel legfrissebb Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium. Mindez azt jelenti, hogy a menetrend szerinti forgalomban próbálhatnak ki az utasok egy Solaris és egy Caetano hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt, a kísérleti projektben a Linde Gáz Magyarország és a Messer Hungarogáz végzi majd a tankolással kapcsolatos szolgáltatást.
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 MW teljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. A fejlesztéssel az állami cég a villamos hálózaton keletkező többlettermelést alakíthatja hidrogénné, a felhasználási lehetőségek kiaknázása céljából pedig partnerségre lépett az iparigázok terén több évtizedes tapasztalattal rendelkező Messer Hungarogáz Kft-vel. A két cég vezetőjét, Kriston Ákost (MFGT Zrt.) és Bohner Zsoltot (Messer) a hidrogén felhasználási lehetőségeiről, például a földgázhálózatba való bekeveréséről, energiatárolási alternatívákról, szabályozási hiányosságokról és a klímavédelmi céldátumok tarthatóságáról kérdezte a Portfolio.
A zöldhidrogén-piac hozzáadott értéke az előrejelzések szerint 2030-ra globálisan elérheti az 500 milliárd eurót – vázolja a Roland Berger tanácsadócég a friss tanulmányában, amely arra is rávilágít, hogy Európa kiváló pozícióban van, mert ennek az óriási piacnak akár a 40%-át is magához kötheti.
Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, "új világot teremtettünk" - fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Békés vármegyei Kardoskúton, ahol átadták Magyarország első hidrogénelőállító üzemét.
Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben.
Az Európai Unió karbonsemlegességi céljai ambiciózusok, főleg az ukrán-orosz háború árnyékában, amely jelentős átalakításokat eredményezhet a fosszilis energiáról való átállásban, de akár fel is gyorsíthatja a folyamatot. Ebben nagy szerepe lehet a hidrogén-gazdaság kialakulásának, amelyben nagy lehetőséget látnak az uniós döntéshozók is, azonban egyelőre több akadály is nehezíti annak széleskörű felhasználását. Ugyanakkor az biztos, hogy a mobilitásban már évtizedes múltja van a karbonsemleges hidrogénhajtású járműveknek.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
„A hidrogén alapvetően a jövő energiarendszerének hiányzó kirakós darabja lehet, hiszen sokoldalúan felhasználható az iparban, a közlekedésben, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában és a fűtésben egyaránt” – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) virtuális konferenciáján.
Ebben a térségben történt a berepülés.
Hollósi Dávid szerint az állattenyésztésben már megélt koncentráció jön a növénytermesztésben.
Egyhangú döntéssel fogadta el a javaslatot a parlament.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
