"Két éve ezen a napon 11 euró volt a gázár, erre az árszintre épültek fel a gazdaságok. Egy évvel ezelőtt 60 euró volt ezen a napon a gázár, ekkor kezdődtek el a beszélgetések arról, hogy a beruházások akár meg is térülhetnek. A tegnapi napon 245 euró volt a gázár, ami azt jelenti, hogy már nem is az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy egyáltalán van-e. A fenntarthatóság most teljesen más szinten került elő, rövid távon ez egy kényszeridőszak" - mondta el felvezető előadásában Endersz Frigyes, stratégiai és fenntarthatósági igazgató, E.ON Hungária Zrt.
A kérdés, hogy a jelen, hogy fér össze azzal a jövővel, amit építeni szeretnénk. A klasszikus energiatrilemma: megbízható, megfizethető és fenntartható legyen az energia.
- rövidtávú kényszer, gazdasági megtérülés és hosszútávú felelősség
- most a leginkább megtérülő dolog az energiahatékonysági befektetés, akár tudásba is
- tökéletes viharban vagyunk, minden összejött, ezt egyedül senki nem fogja tudni kezelni, a legszélesebb összefogásra van szükség az összes szereplő részéről
Összeférhet az energiapiac jelene és a zöld energia jövője?
Mik lesznek a legfontosabb kérdések a közelgő brüsszeli tárgyalások során? Már látjuk, hogy a naperőműkapacitás 3-ról 8 gigawattra fel fog menni, milyen hatással lesz ez a hálózatra, hogyan lehet ezt a rendszerstabilitással együtt megvalósítani? Mennyiben jelenthet megoldást az importarány csökkentése és a karbonkvóta esetleges kinyitása? – tette fel a kérdéseket a panelbeszélgetésben Weinhardt Attila, a Portfolio vezető elemzője.
Nem egyetlen megoldás lesz, ebből mindenkinek ki kell vennie a részét. Az egyik megoldás a fogyasztás visszafogása, másik lehetőség az ügyféloldali szabályozási szolgáltatásban való részvétel, bizonyos paraméterek mellett fogyasztáscsökkentés. Az egész mögött viszont a hálózat áll, így
hiába van sok napelem, ha azt nem lehet a hálózatra csatlakoztatni.
– mondta el Endersz Frigyes, stratégiai és fenntarthatósági igazgató, E.ON Hungária Zrt. "Ezen a téren éveken át komoly fejlesztésekre lesz szükség, az iparág szereplőinek folyamatos egyeztetése mellett. A reguálció - dereguláció is fontos kérdés, de olyan szereplők jelentek meg, akik teljesen másként működtetik ezeket a piacokat, amit nehéz lekövetni. Egy ilyen időszakban nem keveredhet ennyire a pénzügyi befektetés és az energiaellátás. Mivel mindenki biztonságot keres, ezért vállalunk be akár rosszabb kondíciókat is, ha az stabilitás jelent"– tette hozzá Endersz Frigyes.
Az erőművi termelés mellett a hidrogén szerepe is erősödni fog. A szezonális energiatárolás jövője a hidrogén, itt lehet akkora mennyiségeket eltárolni, amelyeknek krízishelyzetekben valóban nagy haszna lehet.
A rémálom, hogy nem lesz elég energia, drága lesz, és piszkos forrásból fog származni: ez most mindhárom szempontból megvalósult.
Ahhoz, hogy ez mindegyik területen megváltozzon, a hidrogén a legjobb megoldás. Ami a közlekedést illeti, először a tömegközlekedésben, áruszállításban, majd a vasúti teher és személyszállításban, végül a magas ár miatt legkésőbb a személygépkocsiknál terjedhet el a hidrogén, de ugyanez az agráriumban is nagyon sok előnnyel járhat. Az ETS-t valóban fel kellene függeszteni, hogy elkerüljük azt a kérdést, hogy „heat or eat”. – emelte ki dr. Nyikos Attila, ügyvezető igazgató, Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség.
Soós Szabolcs, a Solar Markt Csoport pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a hosszú távú hálózati felkészítés egy többszereplős játék, a fizikai fejlesztésektől kezdve az energiaközösségekig, de ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, egy megfelelő üzleti modell és megfelelő termék kialakítását is fontosnak tartom, ami lehetővé teszi a naperőművek finanszírozását és fejlesztését.
A kereslet és a kínálat minél hatékonyabb összekötésével a hálózat tárolási aspektusa minimalizálható.
A fogyasztók partnerségben gondolkodnak, fenntartható, kiszámítható, ellátásbiztonságot garantáló csomagokban, a piac megérett a zöldülésre" – hangsúlyozta a szakértő.
Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, Technológiai és Ipari Minisztérium szerint a fő kihívás nem az, hogy a háromszög melyik felén vagyunk, hanem az, hogy hogyan tudjuk mindhárom követelményt teljesíteni és mi lesz az optimális egyensúly. Mik azok a strukturális változások, amik a fenntarthatóság irányába mutatnak, milyen szabályozói módosításokat, milyen támogatásokat vezetünk be. Most az energiapiac mindegyik ágazata mozog, mindenben egyszerre kellene elmozdulnunk.
A gázfogyasztás luxussá vált, csökkentenünk kell a fogyasztást, és a megújulók irányába elmozdulnunk.
A mostani brüsszeli tárgyalás érdekes lesz, hiszen kevés a felkészülési idő, de kormányzati szempontból az a fontos, hogy olyan javaslatot ne fogadjunk el, ami a magyar gázellátást veszélyezteti, mivel nagyon nagy az importkitettségünk" – mondta el Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy egy esetleges ársapka bevezetésének hatására az eladói oldal nem biztos, hogy hajlandó lesz szállítani és ezt meg kell akadályozni. "Minden alternatív megoldást meg fogunk vizsgálni, de ez nem mehet az ellátás rovására. Az mindenesetre biztató, hogy Németország is nagy kitettséggel rendelkezik, és Európa legnagyobb gazdaságaként számukra is rendkívül fontos a gázellátás. A magas gázárak a villamosenergia-árakat is az egekbe lökték, így az is kérdés, hogy hogyan lehet a villamosenergia-árakba belenyúlni, ez nem egy-két nap alatt fog megoldódni, elhúzódó vitára számítok." - hangsúlyozta az államtitkár.
"Az elektrifikáció az, amivel a kitettségünket csökkenteni tudjuk, ha vannak olyan termelőink, amik helyben, tiszta energiát termelnek. A cél, hogy amennyire lehet, zavartalan legyen az ország importellátása, minél nagyobb mennyiség betárazása mellett, illetve egy fűtéskorszerűsítéssel egybekötött nyílászárócsere program, ami az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők számára 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújthat"– tette hozzá.
Szász Szilárd, Environmental Deal-Structuring Consultant, ACT Financial Solutions elmondta, hogy a fosszilis erőművek mentesítésének lenne ráhatása az árakra. Az energiaárrobbanás a cégeket nagyon sok esetben megviselte, próbálnak hatékonyságot növelni, de ez nem működhet a végtelenségig.
Voltak olyan hírek, hogy bizonyos befektetők manipulálták a gáz árát, ez is szerepet játszhatott a tavalyi drágulásban.
Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztók partnerként viselkednek és egyre zöldebb megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a kvóta mértékét" – tette hozzá Szász Szilárd.
A konferenciáról készült további beszámolóink:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
