Az Európai Bizottság 1,25 milliárd eurós támogatást oszt szét 41 határon átnyúló energetikai projektre, amelyek az áram- és okoshálózatok, valamint a hidrogén- és szén-dioxid-tárolás fejlesztésére összpontosítanak - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A finanszírozás a Connecting Europe Facility (CEF) keretéből érkezik, és olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek az európai energiapiac integrációját és a zöld átállást segítik elő.
Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy több területen is együttműködne a Hyundai és a GM, most újabb részletek derültek ki az együttműködésről. A kooperáció nem véletlen, az autógyártók világszerte keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a brutális versenyben helyt tudjanak állni.
Jármű-fiatalítási programjról számolt be a MÁV-csoport: idén 131 db dízelüzemű jármű és egy hidrogénmeghajtású autóbusz beszerzésére indított közbeszerzési eljárásokat a vállalat. A MÁV közlése szerint jelenleg az autóbuszok átlagéletkora körülbelül 10 év.
A tőzsdék világában nagyon sokan fókuszálnak a paradigmaváltó megatrendekre, gőzerővel keresik a következő Internetet, a következő Elektromos Autót, a következő Mesterséges Intelligenciát – azt, ami alapjaiban formálja át az általunk ismert világot, ráadásul olyan módon, hogy a végén talán már rá sem ismerünk. Arra viszont már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem feltétlenül kell feltalálni a spanyolviaszt, ha a következő nagy durranás felkutatására adjuk a fejünket, egyáltalán nem biztos, hogy egy szexi technológiai újítás lesz a következő világformáló megatrend. Év végi elemzésünkben négy olyan témával is foglalkozunk, amelyek első blikkre talán nem hangzanak olyan izgalmasan, mégis alapvetően változtathatják meg a jövőt.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
A brüsszeli Hidrogén Hetet hétfőn váratlanul félbeszakították, amikor tüntetők zöld folyadékot hánytak ki, tiltakozva az ellen, hogy a fosszilis üzemanyag-vállalatok befolyást szerezzenek a fejlődő országok erőforrásai felett. Az eseményt az Európai Bizottság rendezte, politikusok és energetikai vezetők részvételével – írja a Politico.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban"- fogalmazott október 23-án Brüsszelben Didier Reynders igazságügyi biztos. A magasztos cél és logika ellenére is protestálni vagyok kénytelen, ugyanis a politikus érvrendszere csak a 2022 februári ukrajnai invázió óta a szankciós politika. Ne feledjük, az EU kommunikációja ennél régebb óta deklarálta, hogy Európa „elhagyja” energia-mátrixából a fosszilis (szén alapú) forrásokat, azaz leválik az oroszok által nyújtott fölgázról és kőolajról. Írásommal új szempontokat kívánok behozni a diskurzusba, közelíteni az eddigi elemzési síkokat és sajátos keretben elhelyezni múltat és jövőt, javaslatot téve az új európai biztonsági architektúra egyik alapvető elemére; remélve, hogy mindez további termékeny gondolkozásra sarkallja a téma iránt fogékony közvéleményt.
Visszatér a Volánbusz vidéki vonalaira a hidrogén-üzemanyagcellás tesztautóbusz, hiszen a most indult hónapban Zalaegerszegen, decemberben pedig Győrben tér vissza a települések helyi közlekedésébe a korábbról ismert Solaris tesztautóbusz – hívta fel a figyelmet hétfő esti Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Hidrogénmeghajtású lopakodó harckocsi fejlesztésébe fogott Dél-Korea – írta meg az Interesting Engineering.
Az Európai Unió 9 millió eurós közös beszerzési mechanizmus kifejlesztését kezdte meg a kritikus nyersanyagok és energiahozdozók esetében. Brüsszel jelenleg nyolc pályázat közül választja ki a megfelelőt a platform fejlesztésére. A Reuters által megismert dokumentumok és informátorok szerint az unió célja, hogy összevonja a beszerzéseket, így a résztvevők nagyobb tárgyalási erővel bírhatnak az ártárgyalásokon.
Manapság a zöld hidrogént tartják a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztésére, de még ma is számos probléma és megoldandó kérdés indokolja a nagy léptékű alkalmazásának késését.
"A földgázrendszer rugalmassági kérdései, a (zöld) hidrogén és a biogáz szerepe a vállalati dekarbonizációs törekvések során" - címmel zajlott le a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján egy beszélgetés, ahol többek között a földgáz szerepéről beszélgettek a szakemberek a zöld átállásban, de szóba került a biometán és a biogáz, illetve a hidrogénfelhasználás is.
Egy nagyszabású energetikai rendezvényt hív életre hagyományteremtő céllal az E.ON Hungária Csoport, amely átfogó jövőképet ad erről a szerteágazó területről. A konferencián bemutatják többek között a szélenergia, a geotermia és a hidrogén lehetőségeit, de szó lesz a jövő kihívásainak történő megfelelésről, az ESG-ről, és a mesterséges intelligenciáról is. Az E.ON Horizon Meetupról és a fenti témákról kérdeztük Tóth Zoltánt, az E.ON Hungária Csoport egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetőjét.
A Mol százhalombattai finomítójában megkezdte a termelést Kelet-Közép-Európa eddigi legnagyobb, 10 megawatt kapacitású zöld hidrogén üzeme. A létesítmény évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént állít itt elő, amelyet az üzemanyaggyártás során használnak fel. Így 25 000 tonnával – kvázi 5400 átlagos autó éves szén-dioxid-kibocsátásával – csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását.
Az árukereskedelmi platformok éles kritikát fogalmaztak meg a földgáz, a hidrogén és a kritikus ásványi anyagok beszerzésének központosítására vonatkozó uniós javaslatokkal kapcsolatban. Az iparági vezetők, például az Enmacc és a MetalsHub bürokratikus túlkapásként ítélték el a terveket, azzal érvelve, hogy az EU-t kereskedelmi versenytárssá változtatnák, és aláásnák a helyi technológiai bajnokok támogatására irányuló erőfeszítéseket.
A lényeg, egy helyen.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nem volt jó a hangulat.
Azt állítják, lejárt az ötéves stratégiájuk.
Tart a kijózanodás a geopolitikai üzengetés közepette.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
