A lazactenyésztés régóta jó üzlet, de a legtöbben alapvetően északabbi és tengervízhez kötődő helyszíneken képzelünk el ilyesmit. Mennyire lehet hatékony, versenyképes és környezetbarát a lazac előállítása magyarországi viszonyok között?
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a lazactenyésztés a RAS (Recirculating aquaculture systems) módszerrel történik majd. A RAS magyarul recirkulációs akvakultúra rendszert jelent, amelynek lényege, hogy a felhasznált víz folyamatos tisztításon és szűrésen megy át, így újra és újra fel lehet használni. Azáltal, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség egyes folyamatokhoz, nagyban kíméli a környeztet is.
A legközelebbi hasonló, úgynevezett land-based, vagyis szárazföldi, nem a tengerhez kapcsolódó lazacfarm Svájcban van, egy körülbelül fele akkora, mint a Zalaegerszegre tervezett beruházás, és ők norvég technológiát használnak. Lazacfarmok főként Nyugat- és Észak-Európában működnek, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is megtalálhatók a természetes közegben kialakított ketreces lazacfarmok, amik sokkal környezetkárosítóbbak, mint a szárazföldi telepek.
Mivel azonban a lazactenyésztéshez alapvetően nincs szükség sós vízre, (sőt, a halak életük java részét édes vízben töltik – a szerk.), így az egész világon elindultak fejlesztések, és melegebb éghajlatú, déli országokban, városokban is létrehoztak már land-based farmokat, találunk ilyet például Miamiban, Japánban vagy Franciaországban is. Magyarország ebből a szempontból úttörő, hiszen itthon valósulhat meg a régióban először hasonló beruházás.
Szakértői prognózisok szerint az akvakultúra előtt valóban nagy jövő áll világszerte, hiszen a hal egy jó fehérjeforrást jelent, amelynek a népszerűsége növekszik. A lazac a halak között is kedvelt, ugyanakkor prémiumterméknek számít. Viszont, ha Magyarországon haltenyésztésről beszélünk, akkor jobbára a ponty, intenzív formában pedig az afrikai harcsa adódik, mint lehetőség. Miért pont a lazacot választották, amelyre az egész régióban nincs példa?
Magánemberként is egyre fontosabb szempont a környezetkímélő életmód, üzleti szempontból pedig két évvel ezelőtt kezdtem el kifejezetten környezettudatos, fenntartható befektetési - úgynevezett ’impact investing’- lehetőségeket keresni, amelyek pénzügyi hozam mellett mérhető, kedvező társadalmi vagy környezeti hatást is kifejtenek.
Magyarországon is látunk egy-egy nagyobb szereplőtől jó példát, viszont az agráriumban eddig csak elvétve voltak jellemzőek az ilyen fenntartható befektetések, amelyek társadalmi, illetve környezeti problémák megoldására is törekszenek, így a Zalmon Kft. a szárazföldi lazacfarm beruházással úttörő ezen a területen.
Üzletileg is megéri ilyesmibe kezdeni?
A lazac ezen felül kifejezetten jó megtérülést ígér, hiszen ennek a halfajtának a piaca világszerte fejlődik. Éves szinten 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik a lazac iránti kereslet, miközben szűkülnek az előállítás feltételei. Éppen ezért a fenntartható szárazföldi lazactenyésztés egy növekvő piacon nyújt jó lehetőségeket, ahol az előrejelzések szerint 2030-ig mintegy harminc százalékkal növekedhet a kereslet.
A lazac ráadásul más halfajokhoz képest többre értékelt a fogyasztók szemében, kifejezetten drága halnak számít. Mindezek az előnyök akkor is vonzóak, ha tudjuk, hogy a lazac nevelése tovább tart, mint más halfajoké.
22 hónapba telik, mire az ikrából 4,5 kilós, piacképes hal lesz.
Mi lesz a konkrét termék, amellyel megjelennek majd a piacon? Milyen formában értékesítik a lazacot?
A piacképes méretre fejlődött lazacokat úgynevezett head-on-gutted formában, vagyis a fejükkel együtt, de kizsigerelve értékesítjük majd. A telepen lesz egy nagy kapacitású jéggyártó gép is, így a halakat jégen, frissen szállítjuk, vagyis a jég miatt hidegek maradnak, de nem fagyasztjuk az árut. Ezt aztán nagykereskedőknek, valamint halpiacoknak értékesítjük. Ezek a piaci szereplők feldolgozással foglalkoznak, filét készítenek belőle, vagy akár füstölt lazacot.
Milyen menetrendet tudna felvázolni a beruházás kapcsán? Mikor kerül a magyar boltokba a zalai lazac?
Az üzem építése hamarosan, 2022 első negyedévében kezdődik, az első értékesítés pedig 2024 év végén várható, abban az évben karácsonykor már sokan magyar lazacot ehetnek. Bár a beruházás időigényessége miatt az üzleti és pénzügyi terveink konzervatívak, egyáltalán nem tartunk attól, hogy ne tudnánk értékesíteni a halakat, hiszen egyrészt komoly szükséglet mutatkozik a környezettudatos módon előállított, azaz jobb minőségű, frissebb, antibiotikum, mikroműanyag- és vegyianyag-mentes lazacra a hazai és a világpiacon is.
Másrészt az alkalmazott technológia miatt az áraink versenyképesek lesznek, így a 2024-es évet követően folyamatosan várható az értékesítési volumen növekedése.
A hazai halfogyasztás – igaz, rendkívül alacsony szintről – de folyamatosan növekszik. A jelenlegi 6 kilogrammot alig meghaladó éves fogyasztás nemzetközi összehasonlításban még akkor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy nem vagyunk tengeri nép. A hazai keresletet tehát jelentősen lehetne növelni. Erre céloz a Zalmon is?
A hazai lazacfogyasztás évente mintegy 350 tonnát tesz ki, amelybe már beletartozik a fagyasztott mennyiség is. Mi fagyasztott halat nem fogunk értékesíteni, friss lazacból ugyanakkor évente 1000 tonna mennyiséget tervezünk előállítani. Ez tehát a magyar fogyasztás nagyjából háromszorosa. Bár a magyar piac is fejlődik, ezekből a számokból világosan látszik, hogy exportértékesítésre terveztünk a kezdetektől fogva.
Elsősorban Bécs, Graz és München, illetve Észak-Olaszország nagykereskedői hálózatai számítanak a friss halainkra.
De már van olyan európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc is, amellyel szintén tárgyalásokat folytatunk.
Az export értékesítés mellett a lazacfarmmal az itthoni friss lazacfogyasztás egy jelentős részét is biztosítani szeretnénk, a fagyasztott termékekkel viszont nem kívánunk versenyezni. A jelenlegi terveink szerint a termelésünk nagyjából 70-80 százaléka megy majd exportra, a többivel pedig jelentős szeletet tudunk kihasítani a hazai fogyasztásból is.
Uniós pénz a megvalósításra
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarország számára lehívható, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) forrásból mintegy 3 milliárd forintot biztosít a projekt megvalósítására, amely világszínvonalú technológiák és nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával válhat a régió lazactenyésztésének úttörőjévé.
A telep a kezdetekben közel 30 munkavállaló foglalkoztatását tervezi, akiket féléves szakmai továbbképzéssel és tanulmányúttal készítenek fel a csúcstechnológiás rendszerek használatára.
A cikk megjelenését a Zalmon Kft. támogatta.
Címlapkép: Getty Images Fotók: Zalmon Kft.
