A megújuló-termelőknek már jó ideje előrejelzést, egy úgynevezett menetrendet kell adniuk várható napi termelésükről, ez azonban az időjárás változékonysága miatt nem egyszerű feladat. A korábbi rendszerben a termelő bónuszban, vagyis anyagi juttatásban részesült, amennyiben előrejelzése bizonyos határon belül pontosnak bizonyult, míg ha az úgynevezett toleranciasávokon kívülre esett, vagyis jelentősebben eltért az előzetesen benyújtott menetrendtől, akkor pótdíjat kellett fizetnie.
Az áprilistól élő – EU-rendelkezés nyomán bevezetett – rendszerben jelentősen szigorodtak a termelés előrejelzésére, a "menetrendezésére" vonatkozó előírások, így a megújulóenergia-termelők már teljesen maguk állják a kiegyenlítés költségét, és a menetrendtől való eltéréssel arányos díjat kell fizetniük, míg a bónuszok, pótdíjak és toleranciasávok megszűntek. Az eddigi rendszer viszonylag kedvező volt a termelők számára, hiszen a kiegyenlítési költség zömét -, amely tavaly több milliárd forintra rúgott – a Mavir átviteli rendszerirányító, illetve közvetve a fogyasztók állták, míg a bónuszok kiegészítő bevételt hozhattak a termelőknek. A változás viszont jelentősen növekvő terheket jelent számukra, noha a kiegyenlítetlenségből fakadó költségeket hatéves átmeneti időszakkal terhelik az erőművekre, melyek ezen időszak alatt szabályozásipótdíj-csökkentő támogatásban részesülhetnek.
Létkérdés
A terhek emelkedésének mértéke a naperőművek esetében méret és támogatásfüggő. A bónuszok eltörlése egy 0,5MW teljesítményű erőmű esetében önmagában átlagosan évi 700-800 ezer forint kiesést jelent (nagyobb naperőművek tekintetében a bónusz vesztesége nem áll fent). Ehhez kapcsolódik a kiegyenlítőenergia-költség is, ami a jelenlegi 3 forint/kilowattóra támogatás mellett is további 5-600 ezer forint éves terhet ró a tulajdonosokra. Tehát, ha nem lenne a szabályozásipótdíj-csökkentő támogatás, akkor ez az éves bevétel 8-12 százalékát - 1,8-2,4 millió forintot - is elvihetné – mondja Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Tulajdonosi szempontból ezért létkérdés, hogy egy megbízható, az új típusú költségeket kiszámíthatóvá tevő, úgynevezett menetrendadó-csoporthoz csatlakozzanak. Magyarországon 2020 júniusáig megközelítőleg 2000 darab napelemes kiserőmű épült már, ezek számára többnyire hazai alapítású vállalkozások nyújtanak menetrendadó szolgáltatást, de van pár olyan szolgáltató is, amely külföldi anyacég támogatásával működik.
A naperőművek jelentős része tehát menetrendadó csoportokba tagozódott, még azok a szereplők is, akik eddig ezt a kötelezettséget maguk látták el. Az eredeti tervek szerint az új szabályozás már 2020. január 1-én életbe lépett volna, az április 1-re történő halasztásával azonban minden piaci szereplő elég haladékot kapott a felkészülésre – véli a cég ügyvezetője. Ezzel együtt akadhatnak olyanok is, akik továbbra sem csatlakoztak, de ezzel jókora veszteséget okoznak maguknak.
Változó szolgáltatási színvonal és pénzügyi háttér
Korábban az volt a gyakorlat, hogy a termelési előrejelzést készítő vállalkozás nem havidíjért, hanem a bónusz egy részéért végezte a menetrendadó szolgáltatást a naperőművek számára. Az új rendszerben már jellemzően havidíjért végzik a munkát, viszont a pótdíj kifizetését is magukra vállalják. Ez az üzleti ajánlat általánosnak mondható, azonban előfordulhat, hogy a kizárólag menetrendezéssel foglalkozó vállalkozások ezt bizonyos feltételekhez kötik - például működő távfelügyelethez, vagy az előre nem jelentett kiesés e körből való kivételéhez. Egy 0,5 MW kapacitású kiserőmű tekintetében a havidíj piaci átlaga jelenleg 45 000 és 65 000 forint között mozog.
A menetrendadást végző társaságok szolgáltatásának színvonalát ugyanakkor Lugos Roland nem találja igazán megfelelőnek, mivel vannak csak menetrendezéssel foglalkozó vállalkozások, melyek nem szentelnek elég figyelmet az erőmű állapotának. Azon szolgáltatók, melyek a menetrendezés mellett komplett üzemeltetést nyújtanak és ezáltal folyamatosan felügyelik, szervizelik az erőműveket, azonnal reagálnak a nem tervezett termeléskiesésekre is. A csak menetrendezést nyújtó cégek ezzel szemben elvárják, hogy a tulajdonos is aktívan részt vegyen a folyamatban: a tervezett és nem tervezett erőműleállásokat azonnal jelenteni kell, ellenkező esetben a módosítás hiányából fakadó büntetést ráterhelik a tulajdonosra.
Egyes szolgáltatók esetében a pénzügyi háttér is erősen megkérdőjelezhető. Esetükben a bírság havidíj mellett önerőből történő megfizetése a támogatási időszak elején még nem jelent akkora problémát, azonban az ezen források pár év múltán esedékes jelentős csökkenése likviditási problémákat okozhat számukra. Mindenesetre az Optimum Solar tapasztalatai szerint a bankok már bekérték a tulajdonosoktól a menetrendezési szolgáltatást nyújtó partnereik adatait, valamint a pótdíj megfizetéséhez kapcsolódóan vállalt feltételeket.
Egyre nagyobb a jelentősége
Mivel egyelőre a villamosenergia-tárolás nem jelenthet megoldást, az országos rendszerben folyamatosan „össze kell igazítani” a termelést a fogyasztással, vagyis a termelésnek (és importnak) minden pillanatban meg kell felelnie a fogyasztásnak. Ez azonban kizárólag a termelési oldal szabályozásával oldható meg, a fogyasztás visszaszabályozása csak végleges esetben jöhet szóba. Az ingadozó megújuló termelést értelemszerűen csak lefele lehetne szabályozni, azonban a megújuló alapú termelés arányának növelése az uniós és a magyar energiapolitikának is prioritása, ezért a megújulók túltermelésekor a Mavir a fosszilis és nukleáris kapacitás termelésének csökkentésével, alacsony megújulótermelés esetén pedig utóbbiak felszabályozásával egyenlíti ki a rendszert.
Ez a Mavir alábbi, a hazai erőművi villamosenergia-termelést tüzelőanyag (és nettó üzemirányítási mérés) alapján bemutató grafikonján is jól látszik.
A naperőművek termelése egyik napról a másikra, de az időjárási viszonyok változásával napon belül, akár negyedóráról negyedórára is nagyot változhat és eltérhet a várható, előre jelzett értékektől, ahogyan ezt szintén a Mavir adatai mutatják is.
A kiegyenlítési költségek jelentősége úgy növekszik, ahogy a naperőművek ellátásban betöltött súlya. Márpedig az elmúlt két-három év telepítéseinek köszönhetően a hazai fotovoltaikus kapacitás lendületesen bővült, és már tavaly év végén meghaladta az 1000 megawattot a háztartásinál nagyobb méretkategóriában, míg a háztartási kiserőművek összteljesítménye is közelítette az 500 MW-ot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. Ezzel a napelemek súlya a hazai termelésben időszakonként már meghaladja a 20 százalékot, ami a következő években tovább emelkedhet, miután 2030-ra a kormányzati stratégiai cél jóval több mint 6000 MW naperőművi kapacitás telepítése. Az előttünk álló évtized ugyanakkor várhatóan az energiatároló megoldások előretöréséről is fog szólni, az akkumulátoros vagy hidrogén-alapú, nagyléptékű energiatárolás elterjedése pedig érdemben hozzá fog járulni a kiegyenlítés kérdésének megoldásához is.
Illik a sorba
A mostani változás egyébként megfelel a trendnek, miszerint az egyre olcsóbb és egyre inkább versenyképes megújuló alapú termelés világszerte egyre kevesebb támogatásban részesül. A termelési költségek csökkenését a természetes piacérési folyamat részeként mindenhol a támogatási rendszer átalakulása és a támogatások mérséklődése követi. A korábbi, hivatali engedélyeztetésen alapuló eljárásról Magyarország 2019 végén tért át az aukciós rendszerre és hirdette meg első megújulóenergia-támogatási tenderét, amelyen a naperőmű-fejlesztőknek ajánlatok benyújtásával kellett versengeniük a támogatásért. A pilot, vagyis kísérleti tender eredményei szerint a nyertesek a korábbi támogatott árnál 30 százalékkal olcsóbban állítanak majd elő zöldáramot, ezzel jelentősen csökkentve a támogatási szükségletet. Ráadásul, a korábbi, fix kötelező átvételi árral szemben a mindenkori piaci ár feletti bizonyos prémiumban részesülhetnek, ami szintén a „piacosítást” szolgálja.
Címlapkép: Getty Images
