Az év végére pedig akár 10 százalék alá is eshet az adóelkerülés mértéke, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, amit az online számlázóprogramok július 1-ei NAV-hoz való bekötésétől várnak. Az intézkedés lényege, hogy minden 100 ezer forint áfa tartalmat elérő, vagyis 27 százalékos áfa esetén a bruttó 470 371 forintot meghaladó számlák adatait be kell jelenteni az adóhatóságnak. Az egymillió forint feletti áfatartalmú számlákkal már most is így kell eljárni, vagyis a nagyobb értékű terméket vagy szolgáltatást kínáló cégek többségének online alapú számlázó rendszereit már korábban bekötötték az adóhatósághoz. Július 1-jétől azonban a kisebb vállalkozások számára is kötelező lesz nagyobb rálátást biztosítani a kibocsátott számláikra.
Hogyan fehéríti ez a gazdaságot? Az adóhatóság a jövőben nemcsak számlabefogadói, hanem számlakibocsátói oldalról is nagyon gyorsan és tételesen fogja látni az érintett számlákat, összefuttathatja azokat. Ha pedig a kibocsátói oldalon nem jelent meg a számla, blokkolhatják az áfa-visszaigénylést, ami alapján a befogadó adót kérhetne vissza. Megnehezíthetik azok dolgát is, akik eddig fiktív számlákkal próbálták csökkenteni adófizetési kötelezettségüket. Persze az sem kizárt, hogy aki csalni akar, az majd feldarabolja a számláit, akár több cégben is, hogy egy tétel esetében se érjék el a számlák a 100 ezer forintos áfatartalmat.
Zara László a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke a Portfolio-nak elmondta, hogy a mikro és kisvállalkozásokra kevésbé lesz hatása az intézkedésnek, hiszen itt ritkábbak a közel félmilliós számlák.A lépésnek kétségtelenül lesz gazdaságfehérítő hatása, de akkor lenne igazán hasznos, ha minden számlára kiterjedne, kérdés, hogy ekkora adathalmaz feldolgozására van-e az adóhatóságnak kapacitása
- mondta a szakember.A kormányzat tervei között márpedig szerepel, hogyha a rendszer működik, idővel az összeghatárt folyamatosan lejjebb szállítanák, végül az adóhatóság maga készíthetné el a cégek áfa-bevallását. Éppen ezért nem érdemes az intézkedés kijátszására törekedni - akár a számlák feldarabolásával - hiszen úgy tűnik, idővel elkerülhetetlen lesz az átállás.
Mi dolga a vállalkozóknak és ki fizet bírságot, ha a számlázórendszer hibázik?
Az adatszolgáltatás teljesen automatikus lesz, tehát a számlák szortírozása és egyéb plusz teherként elképzelt kötelezettségek sem a cégeket, sem a könyvelőt nem terhelik, már ha online számlázóprogramot használ a vállalkozás, és azok közül is olyat, amely megfelel a NAV elvárásainak. Akik továbbra is ragaszkodnak a számlatömbhöz, azok nem sok jóra számíthatnak.A jogszabály szerint a kézzel kiállított számlák esetén az adatszolgáltatást öt napon belül, manuálisan kell teljesíteni a NAV weboldalán keresztül. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait azonban már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen, számlánként. Ezt tovább nehezíti a bejelentkezési jelszó ötperces érvényessége.
Ezzel szemben az online számlázóprogramok esetében csak egyszer kell regisztrálni a programot a NAV oldalán, ezután a rendszer a számlák kiállításakor automatikusan küldi az adatokat az adóhatósághoz, amennyiben szükséges. Persze az sem mindegy, hogy milyen számlázóprogramot használunk. Durván 100 olyan cég lehet, amely valaha számlázóprogramot fejlesztett, de becslések szerint közülük legfeljebb 40-45 adja majd ki a változtatásokkal összhangban lévő szoftverfrissítéseket. A nem frissített programok ugyan továbbra is használhatók lesznek, azonban ezek esetében a NAV által elvárt adatszolgáltatást a vállalkozónak a szoftvertől függetlenül kell majd elvégeznie.Érdemes online, felhő-alapú szolgáltatásokat választani, hiszen ebben az esetben a kiállított számla adatai garantáltan, automatikusan mennek a NAV rendszerébe. Bár egy-egy előre telepített alkalmazásnál internetkapcsolat nélkül is kiállítható a számla, viszont ennek hiányában a vállalkozó nem tudja elküldeni a számla adatait NAV felé, amely akár 500 ezer forintos bírságot is vonhat maga után
- mondta a Portfolio-nak Jósvai Tamás, az OTP eBIZ ügyvezetője, amely egy olyan digitális megoldást fejlesztett, amely a "NAV-ra kész" adatszolgáltatás mellett számos egyéb, a vállalkozások adminisztrációját könnyítő eszközt tartalmaz.Jósvai szerint ugyanakkor rengeteg olyan nagyobb cég is van, ahol vagy külföldi programot használnak vagy saját fejlesztésűt. Előbbi esetében nem biztos, hogy megfelelően lekövetik a magyar jogszabályi változásokat, utóbbinál pedig túl sokba kerülhet a rendszer frissítése.
Ilyen esetekben sem kell feltétlenül eldobni a megszokott rendszert - főleg, ha annak csak egy része a számlázóprogram - hanem különböző interface-eken (API-kon) keresztül lehetőség van ezek bekötésére az eBIZ rendszerébe, így az adatszolgáltatási kötelezettség megoldható a jelenleg használt számlázóprogram segítségével is
- mondta az OTP eBIZ ügyvezetője.
TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikk megjelenését az OTP eBIZ Kft. támogatta.
