A kérdés megválaszolásához mindenek előtt el kell mondani, hogy 2020-tól már csak helyben termelt megújuló energiával tudunk irodaházakat rákötni a távhőrendszerre, ami kétség kívül kihívást jelent számunkra. Tehát megújuló erőforrásokat kell termelésbe állítanunk, ezért két darab biomassza fűtőmű előkészítése is folyamatban van; az összességében 5 milliárd forintos projektet 30 százalékban uniós forrás támogatásával valósítjuk meg. Emellett gondolkodunk egy második hulladékhasznosító mű létrehozásán is. Terveink szerint ez a két projekt 2022-ig realizálódhat, ami egyben azt is jelentené, hogy a Főtáv saját hőtermelő képessége 25-30 százalékra emelkedhet a jelenleg 10 százalék alatti szintről. Ez a Főtáv Zrt.-nek a Fővárosi Önkormányzattal közös célja, a terveinkben erőművek vásárlása egyaránt szerepel.
A Főtáv üzleti modelljében kulcsszerepet kap az is, hogy az egyéb hőtermelő kapacitások közül minél többet bevásároljunk. A Városháza is támogatna bennünket bizonyos erőművi kapacitások megvásárlásában - ezek nem minden esetben korszerűek, nem minden esetben megújuló energiaforrást használnak, de azt gondoljuk, hogy műszaki rekonstrukciókkal környezetbarát hőtermelő egységek alakíthatók ki. Az elérhető uniós forrásokat szeretnénk visszaforgatni egy energiahatékonyságát és minőségét nézve magasabb szintű távhőszolgáltatás biztosítására.
Milyen következményei lehetnek az új saját kapacitások termelésbe állásának?
Az új, költséghatékony, megújuló termelő kapacitások a 2020-as években tervezett további terjeszkedésünk alapját képezik. A megújuló termelő kapacitások az egyik legolcsóbb energiát fogják adni. Ez egyben azt is jelenti, hogy amint feláll a hőgyűrű, elindulhat egy hőpiaci verseny, hiszen már most is 2200 MW beépített kapacitás van Budapesten, amiből csak 1200-at használunk. Lehetne tehát versenyt generálni a hőtermelők között, ha van lehetőség arra, hogy az olcsó energiát Észak-Budáról Dél-Pestre lehessen juttatni. A hőgyűrű kiépülésével ez is megoldhatóvá válik. A hőpiaci verseny elindulásának elméletileg árleszorító hatása is van, az olcsóbb hő beszerzésével a Főtáv költségeit is tovább lehet csökkenteni.
Erre jó példa a 3000 forint/GJ értéken vásárolt legdrágább energia összevetése a hulladékhasznosító mű 1200 forint/GJ árával, ez elég jelentős különbség. A második hulladékhasznosító rendszerbe lépése tehát számunkra egy nagyságrendi előrelépés, a biomasszával pedig a kunigunda utcai észak-budai, csúcsüzemre termelő olajtüzelésű fűtőművünket is szeretnénk kiváltani.
Átalakul a szerződéses állomány A hőgyűrű felépülése kihívást jelent majd több kis és nagy termelő egységeknek is. Közülük a leghatékonyabb Csepeli Erőmű körülbelül 2500 forintért tudja adni a hőenergiát gigajoulonként, míg tőle pár száz méterre a Kelenföldi Erőmű 3600 forintért. Ha beindul a verseny a hőpiacon, az várhatóan a hatékonyságjavítás felé tereli majd a ma drágábban termelő kapacitásokat, illetve az új helyzet nyilvánvalóan át fogja alakítani a szerződéses állományunkat is - fogalmazott Mitnyan György. Korábban a szektorban a 10 évnél hosszabb időtartamra szóló szerződések sem voltak ritkák, ezek várhatóan körülbelül 3 éves szerződési ciklusokra rövidülhetnek le. A szerződések kilépési pontokat is tartalmazni fognak, a kötelező átvételi mennyiségeket pedig minimalizálni fogjuk, egyszerűen ezért, mert ha verseny van, akkor a kötelező átvételnek nincs értelme. Ez egyrészt fájhat az erőműveknek, ugyanakkor, ha képesek javítani a hatékonyságon, akkor akár nagyságrenddel több energiát is tudnak majd értékesíteni részünkre. Azzal, hogy megyünk előre és bővítjük a piacot, egyúttal természetesen az erőművek által elérhető potenciális piacot is növeljük. Az erőművek ebben partnereink, például az új fogyasztók tekintetében kért extra, a szokásos napi tarifákhoz képest lefelé indexált árakat is meg szokták adni, de a hőpiac azért ennél nagyságrenddel nagyobb áresést kell hogy generáljon. Az árak meghatározása tekintetében persze az energia- és közműszabályozási hivatalnak (MEKH) is szerepe van, amely minden évben meghatározza az árak maximumát. Miután volt olyan erőmű, amely a 2016-os üzleti évet milliárdos profittal zárta, úgy gondoljuk, van még lehetőség az energiahivatal oldalán is az árak csökkentésére. A törekvés megvan, hiszen a MEKH az elmúlt években is ezt az irányt követte, a mi érdekünk pedig az, hogy ez a folyamat minél gyorsabb legyen, hiszen akkor költséghatékonyabban tudunk működni - mondja Mitnyan György. Budapest hőenergia-igényét helyben négy nagy erőmű szolgálja ki, a Budapesti Erőműnek három - újpesti, kispesti, kelenföldi -, az Alpiqnak pedig egy erőműve működik a fővárosban, Csepelen. Ezen kívül egyéb kisebb termelő kapacitások is üzemelnek a fővárosban. A Főtáv által üzemeltetett fűtőművek csúcsüzemre vannak kitalálva, ezek azonban a rendszert önmagukban nem képesek életben tartani.
