Az elmúlt két év a gazdasági növekedés szempontjából nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Ennek elsődleges oka a külső kereslet kiábrándítóan gyenge teljesítménye, ami nemcsak az ipari termelésre, és így az exportra nyomta rá a bélyegét, de a beruházásokra is rendkívül negatív hatást gyakorolt: a vállalatok a folyamatos rossz hírek hallatán egyáltalán nem akarnak beruházni, miközben a költségvetési hiány kordában tartása érdekében a kormány is visszafogta a beruházásokat.
Ennek következtében idén a bruttó állóeszköz-felhalmozás egészen drámai, 10%-ot bőven meghaladó mértékben csökkenhet.
Eközben a magánfogyasztás messze nem alakult ilyen rosszul, hiszen az első három negyedévben éves alapon több, mint 4%-os volt már a növekedés, köszönhetően a jelentős reálbér-emelkedésnek. A háztartások tényleges fogyasztása és a végső fogyasztás ennél kisebb mértékben nőtt, leginkább a költségvetési spórolás miatt.
Az ábráról is látható, hogy mindez elég különös együttállás, hiszen 3-4% körüli magánfogyasztás-növekedéssel legalább 1-2 százalékos reál GDP bővülés (de általában magasabb) szokott együtt járni. A beruházások azonban annyira jelentős mértékben húzzák lefelé a gazdaságot, hogy alig beszélhetünk idén növekedésről. Az a véleményem, hogy a felhasználási oldal tételeit meghatározó, várható folyamatokat figyelembe véve
2025-ben összességében mindenképpen érezhető, pozitív fordulat várható.
Erős lehet a fogyasztás
- Jövőre továbbra is érdemi reálbér-emelkedés várható, hiszen a minimálbér 9%-kal nő, miközben az infláció éves átlagban várhatóan valamivel 4% alatt maradhat.
- Az MNB harmadik negyedéves lakossági megtakarítási felmérése eközben azt támasztja alá, hogy a kormányzati intézkedések a fogyasztást tovább stimulálhatják. A családi adókedvezmény növelésének teljes összegét például az érintett háztartások 60%-a elköltené, miközben az önkéntes nyugdíjpénztárból való adómentes pénzfelvétel lehetősége is élénkít, hiszen az MNB szerint a pénztártagok 15%-a teljesen, 10%-a részlegesen felbontaná a megtakarítását.
- Az év első negyedévében az ÁKK ezermilliárd forint feletti nagyságrendben fizet kamatot a lakosságnak, ennek az összegnek pedig az MNB megtakarítási felmérése alapján körülbelül a harmada mehet fogyasztásra (egész évben egyébként 1700 milliárd forint körüli kamatot fizet az ÁKK a lakosságnak). A lakosság körében a hitelfelvételi kedv is növekedni látszik.
- A magasabb bérek egy része persze várhatóan továbbra is a megtakarítások gyarapítására fordítódhat, de ez a folyamat már 2024-ben is erőteljes volt, így a reálmegtakarítások visszapótlásában már jelentős előrehaladás történt. Mindez (karöltve azzal, hogy a jövedelememelkedés a nagyobb fogyasztási határhajlandósággal jellemezhető, alacsonyabb jövedelemkategóriákban lehet gyorsabb) ugyancsak a fogyasztás növekedését segítheti elő.
Mindezek miatt, a várhatóan legalább 4%-os reálbéremelkedés jövőre a fogyasztási dinamikát a 2024-eshez képest tovább gyorsíthatja.
Stabilizálódó beruházások
A beruházások alakulásánál ennyire nem lehetünk optimisták 2025-öt tekintve. Ugyanakkor a 2023-as, közel 8%-os bruttó állóeszköz felhalmozás visszaesést idén követő, bőven 10% feletti zuhanás után arra lehet számítani, hogy az esés fékeződhet, a dinamika stabilizálódhat, és 2025 második felében a beruházások éves indexe is emelkedést mutathat. A beruházások a GDP arányában az elmúlt években már elég sokat estek, különösen, ha a reál beruházások gördülő 4-negyedéves idősorának arányát nézzük a hasonlóan számított GDP-hez képest.
Az arány körülbelül visszatért oda, ahol a 2016-os évben járt, amikor az EU pénzeknél volt egy átmeneti, jelentős csökkenés.
Bár most az EU pénzek felgyorsulásával nem igazán lehet számolni, de a gazdasági hangulat javulásával az tűnik valószínűnek, hogy legalább stabilizálódhatnak jövőre a beruházások, tehát már legalább lefelé nem fogják húzni a GDP-t jövőre, még ha a növekedéshez olyan nagyon nem is fognak tudni pozitívan hozzájárulni.
- A beruházások stabilizálódását a várhatóan csökkenő kamatok,
- a tovább növekvő belső fogyasztás miatt várható beruházási igények,
- a lakáspiaci kínálatot serkentő, decemberben bejelentett kormányzati intézkedések,
- valamint a Demján Sándor Program keretében bejelentett hitel-, lízing- és tőkeprogramok is segíthetik a következő két évben.
Mind a végső fogyasztás, mind a beruházások szempontjából örvendetes hír, hogy a költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt idén, ami az idei és jövő évi tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra, ami a belső keresletet fékezné.
Szenved a német gazdaság
Ahol továbbra is komoly gondokat látunk, az a külső kereslet. Európa, ezen belül is különösen Németország ipari szektora továbbra is szenved, ami rendkívül kedvezőtlen Magyarország számára.
Sajnos ahogy hónapról hónapra jönnek ki a friss német konjunktúra mutatók, úgy tolódik ki egyre az az időpont, ahonnan a német ipar kilábalására számítani lehet.
Ennek egyik legutóbbi konkrét megnyilvánulása például az, hogy a Mercedes a szokásosnál hosszabb téli szünetet tart a termelésben, ami az ipari évkezdetre is rányomhatja a bélyegét.
Eközben azonban végre beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érhetik el a kapacitásuk felső határát, de már jövőre (leginkább 2025 második felében) segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait. Ráadásul a kedvezőtlen német gazdasági helyzetben akár már jövőre változás állhat be, amennyiben az év eleji választásokat követő új kormány valóban rá tud lépni az erőteljesebb költekezés újtára, hogyan arra az esélyes párt vezetője utalást is tett.
Donald Trump segíthet nekünk
Ugyanakkor nem csak a már ismert autóipari beruházások termőre fordulása segítheti a magyar gazdaságot jövőre. Bár konkrétumok egyelőre nem láthatóak, de a magyar kormány láthatóan intenzív egyeztetéseket folytat a hatalmat hamarosan átvevő új amerikai adminisztrációval. Ugyan a vámok emlegetése Donald Trump oldaláról elsőre nem hangzik jól, de a kedvező politikai kapcsolat esetleg átfordítható lehet megfogható gazdasági előnyökre. Eközben az is valószínűsíthető, hogy az Ukrajnában dúló háború az új amerikai elnökség hatására hamarabb véget érhet, ami a gazdasági hangulatot az egész régióval kapcsolatban javíthatja.
Emiatt úgy vélem, hogy Donald Trump elnökségének hatása a magyar gazdaságra összességében akár pozitív is lehet.
Természetesen a növekedési kilátást kockázatok is övezik.
- A munkaerőpiacon az elmúlt hónapokban kedvezőtlen jeleket látunk, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság rosszabbul alakul, mint ahogyan azt néhány hónapja vártuk.
- A fogyasztói bizalmi index is (némileg váratlanul) lefordult az elmúlt hónapokban idehaza, miközben az élelmiszerárak ismét emelkedni kezdtek, ahogyan a forint árfolyamában is jelentős gyengülést láthattunk az elmúlt hónapokban. A fogyasztói bizalmat ugyanakkor a bérek folytatódó emelkedése stabilizálhatja, ahogyan a kormányzati intézkedések is hozzájárulhatnak ehhez.
- A forint árfolyama eközben vélhetően már kissé túl gyenge a fundamentumokhoz képest, még akkor is, ha az Egyesült Államok és Európa közötti kamatdivergencia miatt a dollár erősebb lett, ami a forintnak sem tett jót. A közelmúltbeli hitelminősítői lépések ráadásul összességében arra utalnak, hogy a hitelminősítők is elismerik az egyensúlyi mutatók javulását. A forint kilátásai szempontjából az is fontos fejlemény, hogy jövőre az infláció várhatóan a célsáv tetejéhez közel alakulhat, azaz túl sok további forintgyengülés nem igazán fér már bele monetáris politikai szempontból sem. A forint stabilizálódása a fogyasztói hangulatra is jó hatással lehetne idővel.
A fenti folyamatoknak köszönhetően összességében a következő negyedévekben fokozatos kilábalás jöhet a magyar gazdaságban, aminek következtében 2025 második felére akár 4% körüli éves reál GDP növekedés is elérhetőnek látszik, éves átlagban pedig továbbra sem elképzelhetetlen a 3%-os GDP növekedés elérése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
