Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!

A rövid távú befektetések alkonya

Először is tisztázzuk: nekünk, befektetőknek a

• magas hozam,
• alacsony kockázat és
• könnyű hozzáférhetőség (likviditás) lenne álmaink netovábbja.

Ez az a három feltétel, ami nem teljesülhet egyszerre. Mégis, 2012-ig a bankbetétek és egyéb rövid távú befektetések jó hozamot tudtak biztosítani az inflációhoz képest (jó volt a reálhozam is), és emellé még nem is kellett nagy kockázatot vállalnunk. 2012 augusztusában azonban fordult a kocka.

Miért lettek ilyen alacsonyak a hozamok? 2012 augusztusától a jegybank fokozatosan csökkenteni kezdte az alapkamatot, amihez a rövid távú hozam is alkalmazkodott: a bankbetétek, rövid állampapírok és az ezekbe fektető befektetési alapok hozamai elkezdtek csökkenni, és már korántsem hozták a korábban tőlük megszokott hozamokat. A hozamcsökkenés jelenségéért ugyanakkor nemcsak a jegybanki kamatvágás okolható, hanem az MNB önfinanszírozási programja is. Röviden összefoglalva:

Augusztustól az MNB sterilizációs eszköze a kéthetes kötvény helyett a kéthetes betét lett, amely a kötvényhez képest egy kevésbé likvid eszköz az intézményi befektetőknek. Míg a befektetési alapok korábban bármikor hozzájuttathattak a kéthetes kötvényhez, addig az új rendszer értelmében a kéthetes betét vásárlására már nem jogosultak.

Hogy ez miért fontos? A pénzpiaci alapok befektetési politikájukkal összhangban csak likvid vagy gyorsan likviddé tehető eszközöket tarthatnak a portfóliójukban, és a kéthetes MNB kötvény ennek a kritériumnak korábban tökéletesen meg is felelt. Most azonban, hogy az alapkezelők kívül esnek a kéthetes betétre jogosultak körén, az MNB kéthetes kötvényből kiáramló pénzek ráömlöttek a diszkontkincstárjegyek piacára. A rendkívül magas kereslet a hozamokat egyre lejjebb és lejjebb küldi, és jelenleg nagyon úgy tűnik, ez a tendencia továbbra is folytatódni fog. Tehát a pénzpiaci alapok az alacsony hozamkörnyezet, valamint befektetési politikájuk miatt maguk sem tudnak nagy csodát tenni, a jelenleg legjobban teljesítő alapok visszatekintő egy éves hozama is csak nem sokkal haladja vagy közelíti meg a 3%-ot.

Az alábbi grafikon azt ábrázolja, hogy a bankfiókba vagy éppen a postára besétáló ügyfél az elmúlt egy évben milyen hozamokkal találkozhatott. Míg a bankbetétek és kincstárjegyek kamata előretekintő, addig a pénzpiaci alapoknál csak a visszatekintő hozamot ismerjük (amiről jól tudjuk: nem jelent garanciát a jövőre nézve).

Az alapkamat csökkenésével párhuzamosan az újonnan lekötött lakossági forintbetétek és a kamatozó kincstárjegyek átlagkamata is egyre lejjebb araszolt. Az elmúlt egy évben az éven belüli bankbetétek átlagkamata 3,3%-ról 1,65%-ra, míg a kamatozó kincstárjegyek hozama 4,5%-ról 2,5%-ra esett le.

Mivel a fentiek likvid, vagyis könnyen hozzáférhető befektetésnek számítanak, ezért a befektetési alapok piacáról összehasonlításképpen kiválasztottuk a szintén likvid eszközöket tartó pénzpiaci alapokat. Megnéztük az 5 legnagyobb pénzpiaci alap átlaghozamát és azt tapasztaltuk, hogy a pénzpiaci alapok sem tudtak az alapkamatot jelentős mértékben meghaladó hozamot elérni (ne feledjük, a kép csalóka, hiszen a pénzpiaci alapoknál egy éves visszatekintő hozamokat láthatunk).

Feltehetnénk a kérdést, hogy akkor a pénzpiaci alapok kezelőinek hibája-e a rossz teljesítmény? Nem. Egyszerűen csak a hozamkörnyezet és az - alacsony hozamot még inkább megtépázó - alapkezelői- és forgalmazási díj a ludas. Ahogyan az alábbi táblázatból is látszik, az 5 legnagyobb nettó eszközértékkel rendelkező pénzpiaci alap vagyonkezelői díja 1-2,5% között mozog (!). Amit fontos tehát mérlegelni, mielőtt pénzpiaci alapot választanánk:

• csak visszatekintő hozamok állnak rendelkezésre, ami sosem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre (ez persze más alapoknál is így van),
• ne feledkezzünk meg a díjakról, azokon belül is a nagyobb súllyal rendelkező vagyonkezelői díjról, ami szépen le tudja apasztani az elért hozamot (főleg a mostani hozamkörnyezetben),
• a 16%-os kamatadó és 6%-os eho megfizetése ugyanúgy vonatkozik a pénzpiaci alapokra is, igaz, sok olyan pénzpiaci alapot lehet találni, ami eho-mentes alap.

A pénzpiaci alapok egyre gyengülő teljesítményét a befektetők is érzékelik, a nettó eszközérték már év eleje óta folyamatosan csökken, ezen belül is leginkább a likviditási alapokból áramlik ki a befektetők tőkéje.

De hova áramlik ez a pénz?

Részben lakossági állampapírokba. Azok a befektetők, akik a kisebb kockázatot továbbra sem kívánják feladni, ugyanakkor nem elégedettek a bankbetétek nyújtotta hozamlehetőséggel, az állampapírok piacáról is szemezgethetnek. Sajnos azonban itt sem nevezhető rózsásnak a helyzet. A legnagyobb hozamot a vizsgált papírok közül jelenleg a 3 és 5 éves prémium magyar államkötvény adja, de ez esetben a likviditásról kell lemondanunk. Ezzel szemben a kincstárjegyek megfelelnének a célnak, csakhogy a tőlük elvárt hozam sem sokkal haladja meg a pénzpiaci alapok hozamát.

Természetesen vannak olyan befektetők, akik hosszabb távon is nélkülözni tudják megtakarításaikat. Ezt bizonyítja a 3-6 éves futamidejű állampapírok iránt az elmúlt hónapokban megnőtt kereslet is. Kérdéses persze, hogy megelégednek-e a befektetők éves szinten 5% alatti hozammal. Ezt mindenki maga dönti el, de akik nem, azoknak van még miből válogatniuk a piacon.

A rövid távú befektetési lehetőségeket összegezve tehát azt láthatjuk az elmúlt egy évet nézve, hogy a bankbetétekből folyamatosan áramlik ki a pénz. A pénzpiaci alapok még úgy, ahogy tartják magukat, de ha mélyebbre nézünk, észrevehetjük, hogy a likviditási alapokból is folyamatos a tőkekiáramlás. Ami úgy látszik, továbbra is tarol a lakosság körében, az a kamatozó kincstárjegy, jelenlegi 2,5%-os hozamával.

Itt az abszolút hozamú- és vegyes alapok aranykora?

Hova áramlik akkor a pénz nagyobbik fele? A magasabb kockázatú alapokba. Míg a pénzpiaci alapoknál folyamatos tőkekivonás figyelhető meg, addig a kötvény-, részvény-, abszolút hozamú- és vegyes alapoknál fordított tendenciát láthatunk. Kimagasló pénzáradat van ezen belül is az abszolút hozamú- és vegyes alapoknál.

A vegyes alapokon belül a legnagyobb pozitív irányú tőkeváltozás a dinamikus vegyes alapoknál jelentkezett, ahol a kötvények súlya kevesebb, mint 35%. Hogy ez mit jelent? A befektetők a kockázatmentes befektetésektől egyre inkább a kockázatosabb lehetőségek felé kacsingatnak a magasabb hozamlehetőségek reményében.

Ahogyan az alábbi ábrán is láthatjuk, a pénzpiaci alapok nettó értékesítése folyamatosan csökken, míg a kötvény-, vegyes- és abszolút hozamú alapoké egyre feljebb kúszik.

Nem is csoda, hogy a befektetők a pénzüket ezekbe az alapokba teszik. A visszatekintő hozamok alapján a legnagyobb nettó eszközértékkel rendelkező abszolút hozamú alapok éves átlagos visszatekintő hozama 6-14% közötti, míg a vegyes (kiegyensúlyozott) alapok éves átlagos hozama 8-16% közötti értékeket vett fel egy éves időtávot nézve. Azért lássunk a számok mögé: itt már korántsem beszélhetünk alacsony kockázatosságról, és nem is az egy éven belüli befektetések azok, amik megtérülnek majd. Az erre az útra lépő befektetőknek számolniuk kell időnként nagy hozamingadozásokkal és 3-4 éves befektetési időtávval, mire - remélhetőleg - szép hozammal ki tudnak szállni a buliból.

Merre tovább?

A befektetők kockázattűrő képessége tehát jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 1-2 évben. A bankbetétek, állampapírok, de még a likvidebb befektetési alapok sem tudnak csodát tenni: az alacsonyabb kockázatért cserébe fel kell adni a magasabb hozam lehetőségét. Most úgy tűnik, hogy azoknak a befektetőknek, akik 5% feletti hozamot szeretnének elérni, a jövőben a magasabb kockázatú befektetési alapok felé kell tekinteniük. Rá kell ébrednünk, hogy álmaink netovábbja - ilyen formában legalábbis - nem létezik. Magasabb hozam - magasabb kockázat: ez a valóság.


Szeretné megtakarításaiból kihozni a maximumot? A Portfolio Profit segítségével megtalálhatja az Ön számára ideális magas hozamú befektetési formát!

• Címkék:
• bankbetét,
• Vallalatok,
• befektetési alap,
• lakossági állampapír