Torba Tamás, a Fórum szóvivője Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az alapvető élelmiszerek 27 százalékos áfakulcsa, amely a legmagasabb az EU-ban, magas haszonnal kecsegteti az áfacsalókat és az illegális kereskedelem résztvevőit, a bűnözés az élelmiszerek áfájának növelésével együtt emelkedett. Az áfacsalás és a feketegazdaság jelentős gazdasági károkat okoz az élelmiszeripari cégeknek, emiatt munkahelyek szűnnek meg, beruházások maradnak el.
Éder Tamás, a Bonafarm csoport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója ismertette: céljuk az volt, hogy olyan, minden termékpálya számára elfogadható megoldást ajánljanak a kormánynak, amely a költségvetés helyzetét is figyelembe veszi. Ezért kérték egy független, az élelmiszeriparhoz nem kötődő, nemzetközi szakmai tekintéllyel rendelkező cég segítségét.
Az E&Y több tanulmányt készített, ezekben felmérték az egyes ágazatok helyzetét, megállapították a csalások becsült mértékét, ezt követően összefoglaló tanulmány készült, amelyben meghatározták azokat az áfa mértékeket, amelyek mellett a költségvetési egyensúly is biztosítható - ismertette Vékási Tamás, az E&Y partnere. A tanácsadó cég számításai szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is.
Vékási Tamás felhívta a figyelmet arra: nem csupán áfahiányról van szó, hanem Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt. Magyarország ugyanis befektetéseket és munkahelyeket veszít a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A szakértő szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra való csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. A piac tisztulásának hatására az összes adóbevétel emelkedne, s az áfakulcs mérséklése segítene kordában tartani az élelmiszerárakat és az inflációt is.
A jelenlegi áfabevétel a vizsgált élelmiszerek esetében 381,831 milliárd forint. Az E&Y többféle áfakulcs (5, 7, 8, 9, 10 százalék) bevezetésének hatását megvizsgálta. A legegyszerűbb módszernek az 5 százalékos áfakulcs bevezetése tűnik, de ha a jelenlegi 27 százalékos kulcsot ennyire csökkentenék, jelentős, 66,707 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne, figyelembe véve a piactisztulás hatását is - ismertette a szakértő.
Bár a piactisztulásból nagyon jelentős pótlólagos bevétele lenne a kormánynak - 5 százalékos kulcsnál 85,323 milliárd, 10 százalékosnál 76,868 milliárd forint -, önmagában azonban nem tudja ellensúlyozni az áfakulcs csökkentésének hatását, 5 százalékos áfakulcsnál még mindig 87,163 milliárd, 10 százalékosnál pedig 46,779 milliárd forintos költségvetési lyuk lenne. Az egyéb adóbevételek hatását is figyelembe véve a helyzet jobb, de a hatás még mindig nem pozitív: öt százalékos kulcsnál még mindig mínusz 66,707 milliárd, 10 százalékos kulcsnál mínusz 30,655 milliárd forint költségvetési hatással járna.
Ezért megnézték, hogy milyen más lehetőségek vannak. A tanulmány szerint, ha a jelenlegi 5 százalékos kulcsot is felemelnék, akkor 10 százalékos kulcsnál az egyensúly biztosított lenne (2,345 milliárd többlet) de az óvatos kalkuláció miatt ezt még 9 százalékos kulcsnál (11,429 milliárd hiány) is lehetségesnek tartja az E&Y.
Az EU-tagállamokban csak két csökkentett áfakulcs lehet; Magyarország jelenleg 5 százalékos (gyógyszerek, könyvek, távfűtés) és 18 százalékos (pékáruk, tej- és tejtermékek) kedvezményes kulcsot alkalmaz.
