A magyar kormány európai uniós forrásból 507 millió forinttal támogatja a Le Bélier francia autóipari beszállító ajkai beruházásának első fázisát - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
A tenderezést nem kérdőjelezte meg az Európai Bizottság, mivel nem is támogatja pénzzel az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát, így kartellgyanút sem állapíthatott meg - hangsúlyozta bizottsági és egyéb forrásokból kapott információi alapján a 444.hu. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a friss hivatalos kormányzati kommunikációval szemben valamilyen más ok állhat a háttérben. Ezt erősíti az is, hogy egy tavaly decemberi kormányhatározatban már jóváhagyta a kilométerenként mintegy 4 milliárd forintos építkezés költségeit a kabinet, de akkor nem gyanakodott kartellre.
Mivel az Európai Bizottság soha nem adott pénzt az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építkezésére, mert azt eleve túl drágának találta, így nem is vizsgálja a pénz felhasználását az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), illetve kartellgyanút sem állapított meg - mutat rá egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján mai cikkében a 444.hu. Ezzel egyrészt azt a minapi kormányzati érvet kérdőjelezi meg, hogy kartellgyanút emleget az EU, másrészt azt, hogy Brüsszel felől akár pénzügyi szankció is jöhet, amelyet majd az érintett útépítő cégekkel fizettetne meg a kormány. A lap felveti, hogy más valós indok is lehet a háttérben, az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás.
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az "Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása" című (TIOP-2.2.8-14 kódszámú) kiemelt felhívás március 27-én, amely egy korábbi egészségügyi miniszteri rendeletben megfogalmazott szakmai feltételeknek való megfelelést segít elő 5 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázatot április 27-ig lehet benyújtani.
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.
A nagyvállalatok, illetve a kereskedelmi és szolgáltató szektorba tartozó kkv-k nem pályázhatnak az új uniós fejlesztési ciklusban a kapacitásbővítő pályázati kiírásokban, mivel azok elsősorban a feldolgozóipari cégekre lesznek kiírva - hívta fel a figyelmet Kabai Anikó a Világgazdaság mai konferenciáján. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a gazdaságfejlesztési pályázatok bírálati szempontjainak ismertetése mellett több igen fontos tippet, illetve buktatót is elmondott azzal kapcsolatban, hogy mikre kell nagyon odafigyelnie a pályázóknak, különben jelentős problémákba szaladhatnak bele. Az egyik ilyen - tömegeket érintő probléma - az, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 nappal még postán is be kell nyújtani egy nyilatkozatot.
Számos jelentős változás, könnyítés lép életbe a 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus pályázatai kapcsán, így például az is, hogy a teljeskörűen elektronikus pályázásnál a döntés után perceken belül megjelenik a rendszerben az eredmény - hívta fel a figyelmet az új EU-támogatási rendszer főbb kereteiről tartott előadásában a Világgazdaság konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy ha egy nagyon célzott pályázatnál a nyertes eltér a megvalósítás során a keretektől, akkor kamatostul visszakövetelik tőle a már kifizetett támogatást, de mérlegelheti az intézményrendszer azt is, hogy a kapcsolt vállalkozásaival együtt kitiltják a pályázati rendszerből.
Amennyiben beigazolódik a következő időszakban az Európai Bizottság által minap megfogalmazott kartellgyanú a 4-es autópálya 30 km-es szakasza kapcsán, akkor az érintett cégeknek "az utolsó fillérig be kell fizetni azt a büntetést, amelyet az ország ezen ügyből kifolyólag szankcióként kap" - hangsúlyozta a Világgazdaság ma délelőtti konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az nem kérdés, hogy a most vitatott útszakasz megépül-e, azt viszont csak a következő időszak vizsgálatai döntik majd el, hogy felmerül-e a büntetőjogi felelősség a kartellgyanú kapcsán.
A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki az illetékes szervek, Brüsszel pedig május végén bólinthat rá az 1250 milliárd forintos új magyar Vidékfejlesztési Programra és így nyártól jelenhetnek meg az új ciklus pályázatai - többek között ezeket mondta egy mai szegedi eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanezen a rendezvényen az innovációra szánt igen jelentős uniós forrásokat emelte ki, ahogy azt éppen egy mai elemzésünkben mi is bemutattuk egy tegnapi kormányrendelet alapján.
Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.
A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as kiadásai is fennakadtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának szűrőjén. Az EITI-nek szeptemberig kell meggyőznie a képviselőket ahhoz, hogy megadják a mentesítést - tudósít a Bruxinfo.
Kedden délelőtt a parlament illetékes bizottsága előtt Vitályos Eszter már jelezte, hogy rövidesen megjelenthet a GINOP idei éves fejlesztési kerete, azaz a legnagyobb Operatív Programunk különböző fejlesztési prioritásaihoz tartozó pályázatok idei évi ütemezése, kedd este pedig mindez valóban meg is jelent a Magyar Közlönyben. Amint az alábbi összegzésből látszik, a különböző gazdaságfejlesztési prioritásokra a kkv-k jóval 300 milliárd forint feletti forrásokkal számolhatnak és ezen felül bizonyos szűkített, célzott kör számára további több tízmilliárdos források érhetők el.
Idén összesen 133 uniós pályázati felhívás várható közel 2900 milliárd forintos keretösszeggel - ismételte meg a Portfolio március 12-i konferenciáján már bejelentett információt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség illetékes államtitkára azonban új információként azt is elmondta, hogy a legnagyobb keretösszegű GINOP éves fejlesztési kerete, azaz a pályázatok menetrendje már kihirdetés előtt áll.
Elindult az ivóvízminőség-javító projektek műszaki-gazdasági előkészítéséhez szükséges szakmai háttér dokumentáció és adatállomány elkészítését célzó felhívás tervezetéről szóló társadalmi egyeztetés, amely április 2-án éjfélig tart és egy 4 milliárd forintos pályázati keretösszeget tartalmaz. A nemsokára kiírandó pályázatra egyetlen, 100%-ban állami tulajdonú cég nyújthat majd be pályázatokat, amely egyébként igencsak kiveszi a részét abból a munkából, hogy ne veszítsen forrásokat az ország a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban többek között az ivó -és szennyvíz projektek felpörgetése segítségével.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (Gktv.) 8/A. § (2) bekezdése alapján az évi 5000 Ft-os kamarai hozzájárulás összegét évente a tárgyév március 31-ig külön felhívás nélkül is át kell utalni a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara számlájára. Érdemes odafigyelni erre az egyébként nem túl nagy összegre, mivel a kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, ezért az adóhatóság inkasszót bocsát ki, amely - az elmaradás mértékétől függően - akár több tízezer forint plusz terhet is jelenthet a vállalkozásoknak.
Sokkal nagyobb a nem EU-pénzből megvalósuló állami beruházások aránya, mint azt sokan hiszik, a Magyarországon maradó EU-források aránya pedig sokkal alacsonyabb, mint sok más uniós tagállamban, mégis utóbbi miatt támadnak minket például a közbeszerzés terén - többek között ezeket a témákat feszegette a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésén Dányi Gábor, a Miniszterelnökség EU-s források koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A beszélgetés során szóba került az is, hogy az új EU-s ciklusban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapja a visszatérítendő források elosztásának fontos szerepét és bár ennek a továbbosztási módjáról még zajlanak az egyeztetések, de Wolf László az OTP Bank részéről komoly aggodalmainak adott hangot az elosztás versenysemlegességével és átláthatóságával kapcsolatban. Bertalan Sándor az MFB részéről azt mondta: nincs ok az aggodalomra, mivel még zajlanak a tárgyalások.
"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
