Hogy alakul a majomhimlő-járvány eddig?
Az elmúlt hetekben több cikkünkben is beszámoltunk már arról, hogy idén nyáron a Kongói Demokratikus Köztársaságból indulva újra terjedni kezdett a majomhimlő (mpox) vírus. A súlyos esetekben halálos kimenetelű betegség azóta pedig már Ázsiában és Európában is megjelent.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyan augusztus 14-én nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a járvány kitörése miatt, gyorsan leszögezték, hogy nem érdemes egy új Covid-járványhoz hasonló méretű pandémia kitörésétől tartani. Ennek oka, hogy a Sars-Cov-2 vírussal ellentétben a majomhimlő nem terjed olyan könnyen emberről emberre, valamint oltóanyag is rendelkezésre áll már a fertőzések kordában tartására.
Bizonyos aspektusokat figyelembe véve azonban a helyzet a majomhimlő esetében jóval komplexebb, mint a koronavírus idején volt.
| A WHO által 2022 januárja óta számon tartott majomhimlős esetek száma régiónként | |||||
| Régió | Összes eset | Összes halálozás | Esetek 2024 júniusában | Esetek 2024 júliusában | Havi esetszámok változása (%) |
| Amerikai régió | 64 185 | 144 | 290 | 345 | 19,0% |
| Európai régió | 27 680 | 10 | 100 | 151 | 51,0% |
| Afrikai régió | 5 665 | 47 | 771 | 782 | 1,4% |
| Nyugat-csendes-óceáni régió | 3 665 | 10 | 132 | 123 | −6,8% |
| Délkelet-ázsiai régió | 940 | 11 | 11 | 15 | 36,0% |
| Kelet-mediterrán régió | 862 | 1 | 6 | 9 | 50,0% |
| Forrás: WHO, Portfolio | |||||
Igazából háromféle járványról van szó
Ahogy arra a BBC magyarázó cikke is rámutat, amikor majomhimlőről beszélünk, valójában három betegségről, a vírus különböző adottságokkal rendelkező fajtáiról (biológiai néven „kládjairól”) van szó.
A vírus 1a kládba tartozó fajtája már több, mint egy évtizede felelős a leginkább a Kongó nyugati és északi részein megjelenő esetekért. A betegség leggyakrabban fertőzött állatok húsának fogyasztásával terjed át az emberre, majd emberről emberre is képes terjedni szoros érintkezés által.
Ezzel szemben, az 1b variáns elsősorban szexuális úton – a térségben húzódó kamionos útvonalak vonalában – terjedt el a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén és a környező országokban. A 2022-es, korábbi járványért felelős 2-es variáns hasonlóan az 1b-hez, szexuális úton terjed, azonban elsősorban a homoszexuális és biszexuális férfiak körében.
Ezen három változat közül a BBC szerint
az 1b típus az, amely miatt a WHO globális vészhelyzetet hirdetett ki.
A genetikai elemzések szerint ez a variáns 2023 szeptemberében indult el a kongói Kamituga bányászvárosából, ahol a jelentős prostitúció erősítette fel a vírus terjedését. Nem sokkal később a környező – addig a betegség által érintetlen – országokban, Burundiban, Ghánában, Kenyában és Ugandában is terjedni kezdett.
Arról azonban a szakértők szerint még nincs elég rendelkezésre álló adat, hogy eldönthető legyen, melyik variáns lehet a legveszélyesebb. A vírus pontos halálozási rátája sem teljesen tiszta eddig. A Science folyóirat cikkében
az 1a és 1b variánsok esetében 10% körüli, míg a 2-es típus esetében 3,6%-os halálozási rátáról ír.
A halálozási ráta azonban a földrajzilag egymáshoz közel lévő, Kongó környéki országokban sem ugyanolyan. Egyrészről, egyes régiókban a fertőzés hivatalos azonosításához szükséges laboratóriumi tesztekhez sincs meg a megfelelő infrastruktúra. Valamint, azokon a területeken, ahol több gyerek fertőződik meg, vagy a lakosság nagyobb részének van valamilyen alapbetegsége (például HIV), nagyobb eséllyel lehet a vírus halálos kimenetelű.
Összefoglalva tehát, ugyan az összes egészségügyi tényezőről még nincsen elég adatunk, a vírus eddig tapasztalt adottságaiból kiindulva nem várható, hogy egy Covidhoz hasonló világjárványt okozzon. A betegség 2022-es berobbanása óta összesen mintegy 100 ezren fertőződtek meg, amely jócskán elmarad a Covid-járvány több százmilliós esetszámától. Helyileg, az afrikai országokban azonban jelentős veszélyt jelent a járvány, ami ellen a leghatékonyabb védekezés a már évek óta kifejlesztett védőoltás.
Ebből azonban éppen azokban az országokban van a legkevesebb, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Újra középpontban az oltás
Míg a Covid-járvány idején az „átoltottság”, tehát a lakosság minél nagyobb százalékának beoltása volt a védekezés egyik leglényegesebb eleme, addig a majomhimlő esetében a WHO jelenleg a betegségnek leginkább kitett csoportok oltását szorgalmazza. Ez abból adódik, hogy a fertőzés jóval nehezebb (nem cseppfertőzéssel) terjed, mint a koronavírus idején.
Ezen csoportotok pedig – az esetszámok alakulását, valamint a lokális egészségügyi helyzetet elnézve - főleg az afrikai régiókból kerülnek ki.
Az Afrikai Betegségmegelőző Központ (Africa CDC) adatai alapján a kontinensen már több mint 17 ezer majomhimlő gyanús esetet azonosítottak.
Nem véletlen ezek alapján, hogy az Afrikai Betegségmegelőző Központ már a globális vészhelyzet bejelentése előtt jelezte, hogy kevés, mindössze 200 ezer vakcina áll az afrikai országok rendelkezésére, miközben a betegség megfékezéséhez mintegy 10 millió darabra lenne szükségük.
With just 200,000 Mpox vaccine doses available out of the 10 million needed to control the outbreak, global solidarity is essential. Lets unite in supporting vaccination efforts worldwide. #VaccinesSaveLives
— Africa (CDC) August 10, 2024
Hatalmas globális egyenlőtlenségekre mutat rá a helyzet
Ahogy arra a Politico cikke is rámutat, a majomhimlő 2022-es felfutása idején, egy újabb Covid méretű pandémiától tartva, az Európai Unió országai jelentős vakcinakészleteket halmoztak fel. Mivel azonban a majomhimlő leginkább az afrikai országokban okozott (és okoz jelenleg is) tömeges megbetegedéseket, ezek a készletek zömükben megmaradtak.
Ezzel párhuzamosan Afrika szegényebb országai számára gyakorlatilag elérhetetlenek a relatíve drága majomhimlő elleni oltások.
Így tehát, mivel a 2022-es járvány idején a nyugati országok nem szerettek volna megválni a saját oltásaiktól, az Afrikai országok pedig nem voltak képesek saját maguknak vásárolni az oltóanyagból, jelentős vakcinahiány alakult ki.
Jelenleg a világban leginkább két vállalat vakcináját alkalmazzák a betegség ellen: az egyik a dán Bavarian Nordic, a másik pedig a japán KM Biologics oltóanyaga. Míg utóbbi áráról nincsenek részletes adatok, előbbi vakcinából nagyjából 100 dollárba kerül egy dózis, ami hatalmas összegnek számít a szegényebb országokra nézve.
A The Hindu elemzése rámutat, hogy
Az Afrikában tapasztalható oltáshiányért a vakcináikhoz ragaszkodó nyugati országok mellett az ENSZ késlekedése is felelős.
A lap szerint a szervezetnek minden vakcinát engedélyeznie kell, mielőtt azt más közegészségügyi csoportok - mint például a szegény országok számára rendszeresen oltóanyagot biztosító Gavi és az UNICEF- megvásárolhatják a gyártótól.
Vannak még buktatók, de mára már körvonalazódik a megoldás
A WHO azonban láthatóan csak az idei járvány kitörésekor eszmélt rá, hogy a globális cselekvés elengedhetetlen, ha el akarják kerülni a majomhimlő járvány további pusztítását. A szervezet múlt hét pénteken jóváhagyta a már említett közegészségügyi partnerek számára, hogy a hivatalos ENSZ általi elfogadás előtt vásároljanak az oltóanyagokból.
Ezzel párhuzamosan, az Európai Unió is változtatott eddigi stratégiáján és elkezdte szorgalmazni, hogy az európai államok nyújtsanak segítséget Afrikának. Az EU egészségügyért felelős biztosa, Stella Kyriakides nyílt levélben kérte a tagállamok szakminisztereit, hogy küldjenek minél előbb vakcinákat Afrikába.
Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy nem csak az EU országai, hanem világszerte egyre több nemzet kezdett figyelmet fordítani az afrikai majomhimlő helyzetre. A Reuters friss összegzése szerint mára világszerte több ország is bejelentette, hogy oltóanyaggal támogatja Afrika védekezését a halálos betegség ellen:
- Franciaország 100 ezer,
- Németország szintén 100 ezer,
- Spanyolország 500 ezer,
- az Amerikai Egyesült Államok pedig 50 ezer oltást ajánlott fel eddig.
Ezeken kívül a Kongói Demokratikus Köztársaság Japántól mintegy 2 millió vakcinát kért és a jelenlegi információk szerint előrehaladott tárgyalásokat folytatnak ezek küldéséről.
Az oltóanyagok érkezésével párhuzamosan Afrikának készen kell állnia az oltási program lebonyolítására is. Különösen, a betegség által talán leginkább veszélyeztetett kisgyerekek esetében. Eddig azonban a kongói gyerekoltási tervben egyáltalán nem szerepelt az újfajta oltóanyagok alkalmazása, sőt a
a Bavarian Nordic vakcinájának alkalmazását eddig világszerte csak az Egyesült Államokban engedélyezték 18 éven aluliak esetében.
Az afrikai CDC ugyan a héten felülvizsgálta, és kiegészítette az eddigi stratégiát a gyerekek oltási tervével is, további hatósági elfogadásokra van szükség addig, amíg a gyermekek oltása megkezdődhet a hatékony, új vakcinákkal.
A jelenleg kezdődő globális törekvések kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy hogyan alakul a járvány terjedése a közeljövőben. Tovább erősítheti az együttműködés gondolatát, hogy
a történelemben van már egy pozitív példa arra, mikor a szervezett cselekvés véget vetetettek egy halálos kimenetelű betegségnek.
Ez a kór éppen a majomhimlő víruscsaládjába (variola) tartozó fekete himlő volt, amelyet a szervezet tudatos fellépését követően 1980-ban sikerült hivatalosan is megfékezni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
