Az uniós pályázatok új eleme lesz, hogy a magánlakások felújításához is lehet majd támogatást kapni az európai uniós forrásokból - jelentette be Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás megnyitóján a Hungexpo vásárközpontban.
Jean-Claude Juncker már a 315 milliárd eurós Beruházási Terv kidolgozásának kezdetén világosan megmondta, hogy nem szabad politikai alapon kiválasztani az EU-szerte támogatásra ítélt projekteket, mert ez éppen azokat a magánbefektetőket riasztaná el, akikre döntő részben alapoz a program - hangsúlyozta az esetleges politikai jellegű döntéshozatal elleni érvet a Portfolionak adott interjúban Jyrki Katainen. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a közös uniós büdzsé pénzéből és egy garanciavállalási keretből létrejövő alap mindenképpen el tudja érni a tizenötszörös tőkeáttételt a beruházásokhoz, hiszen hatalmas likviditás vár a magángazdaságban, amely a vonzó szabályrendszer mellett bevonható lehet életképes beruházási projektek finanszírozásába. A tagállamok számára azzal tették vonzóvá a plusz befizetést, hogy például a túlzott deficit eljárásnál nem veszik figyelembe a programra szánt pénzeket, így már öt tagállam élt konkrét felajánlással. A Bizottság alelnöke sorban járja a tagállami fővárosokat, és most pénteken Budapestre is ellátogat, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a Beruházási Terv kereteit és a benne rejlő lehetőségeket.
Az Európai Unió tagállamainak fővárosait kezdte látogatni Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke és ennek a roadshownak a keretében most pénteken, április 17-én Budapestre érkezik. A látogatás célja az EU több mint 300 milliárd eurós költségvetésű beruházási tervének népszerűsítése, valamint a kormányok, a befektetők, a vállalkozások, továbbá a regionális hatóságok, a szakszervezetek és más közösségek előtt megnyíló új lehetőségek ismertetése - hívja fel a figyelmet a Bizottság közleménye.
Néhány kisebb pályázati keretösszeget leszámítva csak szeptember-október körül jelennek meg azok a pályázati kiírások, amelyek az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) égisze alá tartoznak - derül ki az 1210/2015-ös (IV. 10.) kormányhatározatból. Az EFOP idei pályázati menetrendjét rögzítő éves fejlesztési keret összesen 27 pályázatot, illetve 145 milliárd forintnyi keretösszeget tartalmaz. Ezek nagy többsége azonban közfeladatok ellátásához kapcsolódik, ezért kiemelt pályázati kiválasztási rendbe tartozik, így tehát például kkv-k nem indulhatnak rajtuk. A vállalkozásokat sokkal jobban érintő GINOP idei 750 milliárd forintos fejlesztési keretéről ebben a március végi cikkünkben írtunk.
A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra a most induló új uniós fejlesztési ciklusban összesen 750 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére és ebből az egyik nagyprojekt, a 64 milliárd forintos szegedi szuperlézer központ második, 36 milliárd forintos fázisát finanszírozó EU-s pályázat a napokban jelent meg - többek között erről beszélt egy mai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője arra mutatott rá, hogy a különleges gép segítségével olyan vizsgálatok elvégzésére is mód nyílik, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Az eseményen részt vevő Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációsért felelős helyettes államtitkára többek között azt jelezte, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 237 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a hazánk versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette az MTI-nek, hogy az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építése során érkezett bejelentés a felmerült kartellgyanúval kapcsolatban a versenyhatósághoz. Arra a kérdésre, hogy a bejelentést ki tette, illetve hogy indít-e vizsgálatot a versenyhatóság, a GVH nem válaszolt. Az eddigi kormányzati kommunikáció azt jelezte, hogy a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési Főosztálya vizsgálja az ügyet Lázár János kérésére, a GVH "bekapcsolódása" az ügybe friss fejlemény. Lázár János a Reuters tudósítása szerint ma délután megerősítette a parlamentben a GVH-vizsgálatot és jelezte, hogy a gyanú szerint a külföldi hátterű cégek összebeszéltek, hogy magasabb árakat adjanak meg ajánlataikban.
A 2007-2013 programozási időszak forrásainak felhasználása, a projektek és a programok zárásának elősegítése érdekében módosult az EU-források felhasználása szempontjából kulcsfontosságú kormányrendelet (4/2011. (I. 28.), illetve a hozzá kapcsolódó egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet módosítására - hívja fel a figyelmet a hivatalos kormányzati pályázati oldal. Az alábbiakban a közleményben megfogalmazott főbb változásokat mutatjuk be.
Az Európai Bizottság elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2014 decemberében benyújtott négy egészségügyi nagyprojektet, így négy megyében egyenként 15 milliárd forintot meghaladó mértékű, összesen 203 millió eurós kórházfejlesztési beruházás valósulhat meg a "Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2." prioritása keretében.
Hetek óta rebesgetik a piacon, hogy április 10. körül jelenik meg a kkv-k körében nagyon várt 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitás-bővítési pályázati kiírás, de ez csak a hónap második felében várható - mondta el egy mai egyetemi konferencia keretében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a szigorú uniós kötöttségek miatt nagyon hasonló lesz a TEÁOR-kódok listája ahhoz, mint ami az októberben kiírt hasonló kapacitásbővítési pályázatban már benne volt, de az intézményrendszer tesz még egy próbát annak "tágítására".
Mivel közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pénzügyi zárásának idén év végi határnapja, szerettük volna egyben látni azt, hogy hogyan is alakult a magyar szervek által a pályázók felé teljesített kifizetések idősora 2007 óta. Igencsak látványos, igaz csak éves, adatsort kaptunk a Miniszterelnökségtől.
Nem a magyar kormány által hangoztatott kartellvád, hanem az útfejlesztés megalapozatlansága lehetett a legfőbb gondja Brüsszelnek az M4-es autópályával, és ezért nem hagyta jóvá annak EU-s pénzből való támogatását - írja a Figyelő saját értesülései alapján. A lap szerint ezen kívül még további három nagy magyar útfejlesztés (nagyprojekt) brüsszeli jóváhagyása hiányzik, noha a pénzügyi ciklus idén év végi zárása miatt sürget az idő. Az elmúlt 25 évben példátlan módon leállított M4-es autópálya ügyében további lényeges információ morzsák is érkeztek, igaz az még nem ismert, hogy milyen döntés született a tegnapi kormányülésen. A ma délután 2 órai Lázár János és Giró-Szász András által tartandó sajtótájékoztató feltehetően sok kérdést tisztáz.
A 2014-es adatok alapján továbbra is az Európai Unió és tagállamai a világ első számú segélyezői: a támogatások és segélyek több mint a felét ők adták a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA) keretében - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett összesítéséből.
Mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra - mondta el egy szerdai budapesti konferencián Ruszinkó Ádám. A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára arról is tájékoztatott, hogy az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók, és év végéig a 2007-2013-as uniós keret terhére még 75 milliárd forintnyi támogatást ki kell fizetni.
Egyszerűsített és gyorsított adminisztrációval növeli hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében - közölték a bank sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: nagy növekedési lehetőség rejlik idén az uniós programok finanszírozásában. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, teljes kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Az Index tegnap esti, illetve a Népszabadság ma reggeli értesülései szerint a kormány mai ülésén már dönthet is arról, hogy felbontják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésére vonatkozó kivitelezési szerződéseket. A Népszabadság információi szerint az erre vonatkozó előterjesztés már el is készült és a lap adatai szerint a 110 milliárd forintosnak mondott beruházásból 48 milliárdot már ki is fizettek a hatóságok, illetve a beruházásból összesen 34,5 milliárd jutna a Közgép vezette konzorciumnak. A kormány egyébként ma a Quaestor-botrány kapcsán az állami pénzek brókercégeknél való elhelyezésének, illetve a kincstári számlavezetésnek a kérdésében is sok fontos dolgot eldönthet.
Az Európai Bizottság regionális támogatási főigazgatóságának magasrangú tisztségviselője jelezte a tárgyalásokon a kartellgyanút és ez teszi lehetetlenné az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építési projektjének uniós finanszírozását - egészítette ki az MTI-nek adott nyilatkozatát a Portfolio megkeresésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs államtitkára ezzel azokra a kételyekre is reagált, amelyek szerint a Bizottság nem fogalmazhatott meg kartellgyanút, mivel a projekt jóváhagyása hiányában nem is vizsgálhatta azt részletesen. A Portfolio megkereste az Európai Bizottságot is a furcsa ügyben és megnézte a vonatkozó kormányhatározatokat is. A szövevényes ügyben az egészen biztos, hogy rendkívül drága beruházásról van (lett volna) szó, hiszen az építési költség átlagosan 5,6 milliárd forintosra jön ki, miközben a múlt csütörtöki tájékoztatón azt említette Lázár János, hogy inkább az 1 milliárd forinthoz közeli számot látna szívesen.
Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati "dömping" céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén év végi "dömpinget" említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 Operatív programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére is fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.
A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak nem tudta elhozni az egységesülő gazdaságú kontinenst. A felzárkóztatási fejlesztések nem az integráció és közeledés irányába hatottak. A támogatási források sokszor inkább a visszaélések melegágyává váltak, és versenyt, hatékonyságot torzítottak. A közelmúltban több fórumon felvetett elképzelés, hogy hozzáadott érték alapján érdemes meghatározni a támogatásra méltó, vagy bármilyen módon preferált vállalkozások körét, ismét több veszéllyel jár, mint lehetséges előnnyel - hívja fel a figyelmet saját számításai alapján is Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program minap közzétett éves fejlesztési keretének megfelelően valóban megjelent áprilisban, ráadásul már tegnap két informatikai jellegű pályázati kiírás. A korábbi ígéreteknek megfelelően valóban 30 napot kell várni arra, hogy a jogosultak beadhassák a pályázatukat. A két kiírásnál a jogosultak köre azonban viszonylag szűk, így a forrásokat feszülten váró kkv-knak egyelőre még mindig várniuk kell.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
