Ukrajnáról, a gázai konfliktusról és az EU–Törökország kapcsolatokról kellett volna szólnia a csütörtöki Gymnich találkozónak, amelyen az Európai Unió külügyminiszterei gyűltek össze. Ehelyett újra a magyar kormány került a főszerepbe és egy újabb konfliktus robbant ki Magyarország és az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell között. Eközben a balti államok és Lengyelország az oroszok által igényelhető tartózkodási engedélyek miatt estek Szijjártó Péter külügyminiszternek.
Meglepő módon Borrell felszólította az uniós tagállamokat, hogy szüntessék meg az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások korlátozásait, lehetővé téve, hogy az ukrán hadsereg ezekkel az eszközökkel oroszországi célpontokat is támadhasson. Az ülésen szintén résztvevő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is azt kérte, hogy Ukrajna szabadabban használhassa a nyugati támogatással kapott fegyvereket, de jelezte, hogy nem eszkalációs műveletekben vetnék csak be ezeket.
Borrell javaslata megosztotta a minisztereket: Franciaország, Svédország, Lettország, Hollandia és Lengyelország támogatásáról biztosította Kuleba kérését, míg más országok, köztük Szlovákia és Magyarország, elutasították azt – számolt be a Politico.
Szijjártó Péter határozottan ellenezte a javaslatokat, és Borrell terveit „meggondolatlannak” minősítette. A külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország továbbra is a józan ész és a béke pártján áll, és nem támogatja az ukrajnai fegyverszállítások fokozását.
A szlovák kormány ráadásul különösen kifogásolta, hogy a találkozót nem Budapesten tartották, az EU-elnökség keretein belül.
A brüsszeli helyszín választásról maga Borrell döntött: bár szokás, hogy az EU-elnökséget adó tagállam rendezzen egy informális külügyi találkozót, az Európai Bizottság, valamint legalább tíz tagállam jelezte, bojkottálni fogja a magyarországi eseményeket Orbán Viktor miniszterelnök júliusi Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatása után, melyről előzetesen nem tájékoztatta sem Brüsszelt, sem a többi tagállamot.
Politikai jól kommunikálható összemosás
A Gymnich találkozó előtt az egyik fő téma Brüsszelben a Magyarország által bevezetett „Nemzeti Kártya” nevű program volt, amely nyolc másik ország mellett lehetőséget biztosít az orosz és fehérorosz állampolgároknak, hogy bővített jogkörökkel szerezzenek tartózkodási engedélyeket a schengeni övezeten belül. Az Európai Bizottság augusztus elején aggályait fejezte ki a program kiterjesztése kapcsán, amely eredetileg csak ukrán és szerb állampolgárokra vonatkozott, továbbá válaszokat kértek a magyar féltől.
Míg a balti államok, Finnország és Lengyelország egyenesen attól tartanak, hogy így könnyebben juthatnak orosz kémek és szankciókkal sújtott személyek az EU területére.
A kritikusok attól tartanak, hogy a program kiskapukat nyit meg a titkosszolgálatoknak, valamint biztonsági kockázatot jelent az egész schengeni térségre. Bár a nyilvánosságban politikusok, valamint médiabeszámolók is úgy festik le a Nemzeti Kártyát, mintha az megkönnyítené a schengeni vízum megszerzését,
valójában a tagállamok sem emiatt aggódnak, mert erről nincs szó.
Magyarország is sokszor játszik a félreérthetőségre, amikor összemosnak két problémát. Az emberek a vízumrendszert értik, ezért a tartózkodási engedélyek bonyolult szabályainál politikailag egyszerűbb így fogalmazni
– mondta a Portfolio-nak az egyik kritikus ország diplomatája. Ő jelezte, hogy az egész magyar átvilágítási gyakorlattal van bajuk, amely sok más EU-országéhoz hasonlóan nem elég szigorú és alapos.
A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos aggályok egy másik eleme, hogy akritikusok szerint a magyar hatóságok által alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzések nem elégségesek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és más európai nyilvántartások használata nem garantálja a teljes biztonságot.
Sok forrásunk hozzátette, hogy általában ha Magyarország reputációja miatt a legtöbb országnak eleve gyanús, „ha akármilyen kivételezést kapnak az oroszoknak”.
Az oroszok igen, az amerikaiak nem?
A kritikusok számára a legaggasztóbb, hogy mivel a kártya birtokosai családegyesítésre is jogosultak, és nem vonatkoznak rájuk a hagyományos munkavállalási engedélyek szigorú szabályai, könnyebben mozoghatnak az EU-n belül és bárkit magukkal hozhatnak.
Ahogy írtuk, a rendszer nem jelent semmilyen mentességet az orosz állampolgárok számára a beutazási vízum megszerzésénél, de a letelepedést könnyíti meg, amit a nekünk nyilatkozó diplomaták azért is neveztek „érthetetlennek”
mert ugyanez a szabály a NATO-szövetséges Egyesült Államoknak nem adott, nem szerepel a Nemzeti Kártyára jogosult országok között. Ahogy japán, dél-koreai vagy ausztrál állampolgárok sem élhetnek ezzel, pedig sok ázsiai és amerikai cég hoz Magyarországra dolgozókat, akiknek ez érdemi könnyebbséget jelentene.
Szijjártó Péter a csütörtöki ülésen a kritikákra reagálva kijelentette, hogy a program nem enyhíti a biztonsági ellenőrzéseket, és az orosz állampolgárok tartózkodása Magyarországon továbbra is szigorú szabályozás alá esik. A magyar kormány szerint a Nemzeti Kártya elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik a politikai üldöztetés elől menekülnek – amit a kabinettel sokszor konfliktusba kerülő Helsinki Bizottság is kiemelt.
Valamint arról beszélt – és ez szerepelt a magyar kormány Európai Bizottságnak küldött augusztus közepi levelében is –, hogy alig néhány orosz és fehérorosz állampolgár jutott Nemzeti Kártyához. Mindezt a német és a litván külügyi képviselők sem tartották megnyugtatónak, mivel a programot csak július 1-gyel terjesztették ki.
Azonban a program körüli félelmeket tovább fokozza, hogy az interneten számos hirdetés jelent meg, amelyek a kártya megszerzéséhez kínálnak segítséget, és a magyar bankok is hajlamosabbak engedékenyebben kezelni az orosz ügyfelek kérelmeit, ha Nemzeti Kártyával rendelkeznek.
Egy uniós tisztviselő nekünk nyilatkozva kiemelte, hogy annak is rossz a vetülete, hogy miután Brüsszelben sokan kritizálták a magyar tartózkodási engedélyes rendszert az oroszok miatt, azután a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazott tovább.
Az oroszokkal fenntartott szoros kapcsolat még erősebb bojkottot hozhat a magyar EU-elnökség budapesti eseményeire. Szeptember 13-án az eurócsoport miniszterei ülnének össze egy informális találkozóra, majd a pénzügyminiszterek találkozóját (Ecofin) tarthatnák Magyarországon. Azonban több ország diplomatája és brüsszeli tisztviselők is azt tartják valószínűbbnek, ha meg is tartják ezeket, akkor Brüsszel lesz a helyszín, vagy csak nagyon kevés ország küld miniszteri szintű képviseletet. De hangsúlyozták, hogy sokan nem döntöttek még a budapesti utazásaikról.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter és Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. A fotó forrása: EU
