Az elmaradt kamarai tagdíjak miatt behajtások tízezrei kezdődtek meg, eddig több mint 30 ezer, és a továbbiakban is több tízezer vállalkozásnál "kopogtat" az adóhatóság ez ügyben - írta a Magyar Nemzet.
Az európai uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek, igaz ez jelentős lassulás a 2012-es 6,8%-os bővüléshez képest. Nemcsak ez számít kedvezőtlen fejleménynek, hanem az is, hogy az EU-s átlag jóval alacsonyabb a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is - emeli ki a ma megjelent európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla alapján az Európai Bizottság közleménye. A nemzetközi innovációs trendekről írt legutóbbi saját elemzésünk:
Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram esetében a nyugat-dunántúli régióban a forrás kimerülése miatt 2014. december 3. napjával határozatlan időre felfüggeszti a pályázatok benyújtását. A régióban megvalósítandó beruházásokra 2014. december 4-én 8 óráig lehet pályázatokat benyújtani - áll a tárca közleményében.
Mivel a tudomány, főleg a fejlesztés és az innováció iparszerűvé vált, olyan nemzeti programokat kell finanszírozni, amelyeknél világosan látszik, milyen terméket vagy szolgáltatást eredményeznek - hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos kedden Budapesten a Jedlik Ányos Klaszter (JÁK) által szervezett Nemzeti innováció a hazai e-mobilitásban elnevezésű konferencián.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének záloga a korszerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazása és az innováció térhódítása - fogalmazta meg a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Keszthelyen.
A kormány jelentősen enyhítette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében - áll a Miniszterelnökség közleményében. A közbeszerzési törvényt uniós elvárásoknak való megfelelés miatt változtatja a kormány azzal összhangban, hogy várja Brüsszel pozitív elbírálását a benyújtott új Operatív Programokkal kapcsolatban. A közbeszerzési törvény közelgő változásáról néhány hete már tájékoztatást adott a tárca, de egyes módosítások már mától, azaz a folyamatban lévő beruházásokra is érvényesek. A főbb változásokat az alábbi cikkben foglaljuk össze.
Előbb a kkv-k technológia fejlesztési lehetőségére benyújtott pályázatok tartalmát kell megvizsgálni és csak ennek ismeretében hozható majd döntés arról, hogy a 8,5 milliárd forintos keretet megemelik-e és milyen mértékben - tájékoztatta a Portfolio-t a Miniszterelnökség a sok vállalkozást érintő fontos témáról.
Ma elindította a "Speciális infrastruktúra fejlesztés és eszközbeszerzés a felsőoktatásban" című (TIOP-1.3.1-14/1) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetését a kormány hivatalos pályázati oldala, és amely alapján majd meghirdetik a 3 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírást. A konstrukció keretében két komponensben nyújtható be pályázat, de mindössze 1-3 nyertes pályázat várható. A kiírás szerint konzorciumok nem pályázhatnak és csak olyan központi költségvetési (irányítási) szerv nyújthat be pályázatot, amelynek a konvergencia régiókban van székhelye.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
Ma megjelent a társadalmi egyeztetése a "Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása" (TÁMOP-6.1.5/14 kódszámú) pályázat tervezetének, ami abba az irányba mutat, hogy a kormány friss jelzésével összhangban még idén további pályázatot írhatnak ki Széchenyi 2020 keretprogram terhére az októberben megjelent 9 pályázat mellett. Azt, hogy végül ennek a pályázatnak a kiírása valóban idén megtörténik-e, természetesen nem tudjuk, mindenesetre a pályázat 4 milliárdos keretösszege nem jelent(ene) érdemi kockázatot a magyar költségvetésre nézve. Brüsszel által elfogadott Operatív Programjaink ugyanis csak leghamarabb év végén lesznek, addig az összes kiírás magyar költségvetési kockázatra fut.
Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörökjelentős része - ehhez kapcsolódóan csütörtöki ülésén fogadott el egy módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
Több mint 34 milliárd forintnyi forrásigényt regisztrált már a Miniszterelnökség a kkv-k kapacitásbővítő, november 12-én megnyílt pályázati lehetősége iránt, de egyelőre csak a 8,5 milliárd forintos keret megemeléséről született döntés, a mértékéről nem - mondta el a Figyelőnek adott interjúban Csepreghy Nándor.
A magyar kormány a feldolgozóipar területén működő kis- és közepes vállalatoknak (kkv) szeretne vissza nem térítendő támogatást adni, erről igyekszik meggyőzni az Európai Bizottságot - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen. A téma nem újkeletű, de a friss információ szerint a mintegy tucatnyi technikai-elszámolási jellegű vita között ez az egyik, amelyen a messze legnagyobb, mintegy 2500 milliárd forintos keretű új Operatív Programunk brüsszeli elfogadása múlhat.
Az előzetesen kiszivárgott tervekkel lényegében összhangban egy 315 milliárd eurót kitevő, 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó beruházási tervet jelentett be ma az Európai Bizottság elnöke, amelynek célja, hogy Európa újból elinduljon a növekedés útján és több mint 1 millió ember kerüljön vissza a munkaerőpiacra. Az egész csomag lényege, hogy a minimális közös költségvetési források hatásfokát pénzügyi innovációk segítségével tizenötszörösére növelik, azaz leegyszerűsítve tőkeáttételes beruházási tervről beszélünk.
Az innováció három főbb fajtáját különböztethetjük meg, de döntő részben csak az egyik, a piacteremtő innováció hoz létre új munkahelyeket a világban - emlékeztetett saját nagysikerű könyve egyik fő megállapítására az Indexnek adott interjúban Clayton M. Christensen. A Harvard Business School oktatója, a világ egyik legfontosabb üzleti gondolkodója szerint az az egyik legfőbb oka a fejlett gazdaságok utóbbi időszakban megfigyelt lassú növekedésének, hogy rossz pénzügyi mutatószámokat és ösztönzőket tart fontosnak az elit, ez pedig bekorlátozza a tőkefelhasználás fő irányait, így a munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő munkahelyek számának bővülését is.
A legfrissebb fejlemények szerint az Európai Unió közös kasszájának legnagyobb haszonélvezői, így Magyarország is fellélegezhet, mert a holnap bejelentendő nagy európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak előteremtése érdekében nem piszkálják meg a nekünk 2014-2020 között szánt felzárkóztatási forrásokat sem. Ettől részben függetlenül azért még mindig izgulhatunk, mert ha a brüsszeli apparátus által megcélzott 150 darab közé nem fér be év végéig a magyar Operatív Programok elfogadása, akkor a Széchenyi 2020 keretprogramból leghamarabb csak jövő nyár-ősz körül tudnánk nagy volumenben meghirdetni a pályázatokat, nem pedig jövő január-február körül. Ez viszont nemzetgazdasági szempontból is érezhető negatív kihatással járna a beruházási folyamatokra is. A Miniszterelnökség bízik abban, hogy mivel megcsináltuk a "házi feladatot", azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 8 legfontosabb Operatív Programot, így Brüsszel tartja a szavát és elfogadja azok tartalmát idén év végéig, így nem csúszás a pályázati rendszerben.
A Portfolio megbízható információi szerint az ún. aszfaltügyben érintett programokon kívül további három Operatív Programban is vannak olyan területek, amelyekre nem fizeti ki most a támogatási számlákat az Európai Bizottság és az egyik feltárt ügy olyan súlyos, hogy Magyarország kénytelen volt elfogadni egy igen magas, 25%-os pénzügyi korrekciót, ami a gyakorlatban közel 20 milliárd forintos bírságnak felel meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya, illetve a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya is lényegében megerősítette a három szóban forgó Operatív Programra érvényes kifizetési felfüggesztést, de ennek okairól, illetve a konkrét vitás ügyekről egyik intézmény sem adhatott információkat arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó. A Miniszterelnökség közben megkeresésünkre pontosította egy friss sajtóértesülés tartalmát az ún. aszfaltüggyel kapcsolatban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram esetében a pályázatok benyújtását a dél-alföldi régióban a forrás kimerülése miatt 2014. november 24. napjával határozatlan időre felfüggeszti -hívja fel a figyelmet mai közleményében a tárca. A döntés azt jelenti, hogy a régióban megvalósítandó beruházásokra pályázatokat benyújtani 2014. november 25-én délelőtt 10.00 óráig lehetséges.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
