- A Google keresőmotorja erősen támaszkodik az MI-re és a gépi tanulásra a keresési eredmények rangsorolásában, a releváns hirdetések megjelenítésében és a felhasználói élmény javításában.
- A Tesla önvezető technológiája szintén gépi tanulást és mesterséges intelligenciát használ a környezet észleléséhez, a jármű irányításához és a közlekedési helyzetek kezeléséhez.
- Az Amazon webáruházában is MI-alapú a személyre szabott termékajánlások rendszere, amely a vásárlási előzmények és preferenciák alapján születik.
- Ugyanezen az elven dobja a Netflix a felhasználók elé a film- és sorozatajánlásokat.
- Az IBM Watsonja segít az orvosoknak a betegségek diagnosztizálásában és a kezelési lehetőségek elemzésében.
- A Facebook (Meta) is MI-t használ a felhasználói hírfalak személyre szabásához, a képek és videók automatikus felismerésére és címkézésére pedig a gépi látást alkalmazzák.
Ez csak néhány példa arra, hogy a világ vezető cégei már a mindennapi munka során alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, és a következő időszakban egyre több munkavállaló fog találkozni vele.
Több adat, jobb döntések
A mesterséges intelligencia számos módon segíthet a munkahelyeken, növelve a hatékonyságot, javítva a döntéshozatalt, és megnyitva az utat új üzleti lehetőségek előtt. Az MI-alapú rendszerek sikerrel automatizálhatják az ismétlődő és időigényes feladatokat, például az adatbevitelt, az ügyfélszolgálati interakciókat (chatbotok révén) és a készletkezelést.
Ez lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy kreatívabb és magasabb hozzáadott értéket képviselő feladatokra koncentráljanak.
Mivel az MI képes hatalmas mennyiségű adat gyors és pontos feldolgozására, segíthet a vállalatoknak az üzleti trendek észlelésében, pontosabb piaci előrejelzések készítésében és jobb üzleti döntések meghozatalában.
- Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy személyre szabott ügyfélszolgálati élményeket nyújtsanak, és javaslatokat tegyenek olyan változtatásokra az ügyfélpreferenciák és korábbi interakciók alapján, amelyek közvetve nagyobb árbevételt generálnak.
- Az ipari szektorban az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek előre jelezni a gépek és berendezések karbantartási igényeit, így minimalizálva a leállásokat és akár drasztikusan csökkentve a karbantartási költségeket.
- Kitűnő szolgálatot tehet a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatokban - például önéletrajzok szűrésében, az interjúk ütemezésében, és a potenciális jelöltek értékelésében is. Idővel az MI-alapú rendszerek az alkalmazottak elégedettségét és teljesítményét is nyomon követhetik, és javaslatokat tehetnek a fejlesztési lehetőségekre.
- A munkavállalók képzésében és fejlesztésében adaptív tanulási programok és virtuális mentorok segítségével kínálhatnak személyre szabott tanulási utakat, így növelve nem csak a tudásszintet, hanem a lojalitást is az emberekben.
Mindenkinél előbb veszi majd észre a piaci réseket
Az MI kiemelten jól alkalmazható a kiberbiztonság területén az anomáliák észlelésében és a kiberfenyegetések elleni védelemben, nagyban növelve ezzel a vállalatok adatbiztonságát. A vásárlói adatok elemzése révén az MI segíthet új termékek és szolgáltatások kifejlesztésében, mert mindenkinél előbb lesz képes az új igények felismerésére és ezek azonosítása után új termékek tervezésére. A pénzügyi tervezés, elemzés területén az MI képes automatizálni és javítani a tőzsdei, árupiaci előrejelzéseket, a kockázatelemzést és hatékonyabb befektetési stratégiák kidolgozását teszi lehetővé.
Az idő múlásával azonban számos olyan területen is forradalmi változásokat hozhat, amelyekre ma még nem is gondolunk.
Nem egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miképpen befolyásolhatja a fizetéseket, ez a kutatók mai álláspontja szerint elsősorban attól függ majd, hogy az adott iparágban és munkakörben milyen mértékben vezetik be és használják az MI-t.
- Az MI-specialisták, adatkutatók, gépi tanulással foglalkozó mérnökök és más technológiai szakértők iránti kereslet nőni fog az iparág robbanásával párhuzamosan, így ezekben a szakmákban a fizetések jelentősen emelkedhetnek.
A speciális képzettséget igénylő pozíciókban a magas kereslet alacsony kínálattal párosul, különösen ez első időszakban, ami felfelé hajtja a béreket.
- Azok, akik nem rendelkeznek az MI és a kapcsolódó technológiák alkalmazásához szükséges képzettséggel, gyorsan hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon. Ez a képzettségbeli szakadék várhatóan oda vezet, hogy a magasabban kvalifikált alkalmazottakat igénylő munkák bérszintje nő, míg az alacsonyabb képzettséget igénylőké stagnál vagy csökken.
Azaz összességében tovább nőnek a fizetési egyenlőtlenségek.
- Az ismétlődő, rutinszerű feladatokat végző munkakörökben az MI és az automatizálás bevezetése miatt az előrejelzések szerint csökkenni fog a fizetések szintje. Ezek a munkakörök teljesen meg is szűnhetnek, vagy drasztikusan átalakulhatnak. Az érintett munkavállalóknak új képességeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy magasabb hozzáadott értékű munkakörökben helyezkedhessenek el.
- Az MI ezzel párhuzamosan természetesen új munkaköröket és lehetőségeket is teremthet, amelyek újfajta képességeket és tudást igényelnek. Ezekben a munkakörökben a fizetések kezdetben magasabbak lehetnek, mivel a piacon nehezen lesznek elérhetőek a megfelelően képzett szakemberek.
- Az MI által okozott termelékenységnövekedés hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez, ami hosszú távon pozitív hatással jár a fizetések általános szintjét illetően, hiszen a vállalatok növekvő nyereségessége lehetővé teszi a béremelések finanszírozását.
- Bizonyos iparágakban, ahol az MI bevezetése gyorsan és széleskörben megtörténik, előfordulhat, hogy
a munkavállalók átmenetileg alacsonyabb bérszintekkel szembesülnek,
egészen addig, amíg tovább vagy át nem képzik magukat és alkalmazkodnak az új technológiai kö
Nem lennénk kellően objektívek, ha csak az MI pozitív hatásairól emlékeznénk meg, ami a munkaerőpiacot illeti. Nemrégiben jelent meg például a CNBC elemzése arról, hogy az Amazon és más technológiai óriások túlhajtják a fejlesztőket.
A cégek között kibontakozó verseny miatt a projekteken dolgozó mesterséges intelligencia szakértők rettentő nagy nyomás alatt állnak.
A tempó gyakran a minőség rovására megy, hosszabb távon pedig kiégéshez és projektek hirtelen félbehagyásához vezet. Az MI bevezetése növelheti a munkavállalók körében a bizonytalanságot és stresszt is, mivel az emberek attól tartanak, hogy elveszítik állásukat vagy hogy munkakörük radikálisan megváltozik. Ez különösen igaz azokra, akik kevésbé rugalmasak vagy nehezebben alkalmazkodnak az új technológiákhoz. Az MI alkalmazása során felmerülhetnek etikai és adatvédelmi aggályok, például a munkavállalók megfigyelése és a személyes adatok kezelése terén. Ez hosszú távon szintén jókora feszültségeket okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
