Június 23-án nyílt meg, de egy nappal később, azaz szerdán már meg is jelent a hivatalos kormányzati oldalon, hogy ma lehet utoljára pályázni az egyházi épületek új EU-ciklusbeli energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítését célzó 2 milliárd forintos keretre, mert a keret ki fog merülni.
Támogatásáról biztosította az Európai Parlament (EP) szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési intézkedéscsomagot, az úgynevezett Juncker-tervet.
A kormány várhatóan a mai ülésén fogadja el a megyék és megyei jogú városok integrált településfejlesztési programjait (ITS), amelyek közül korábban akadt olyan, amelyet átdolgozásra vissza kellett küldeni - árulta el egy mai nagykanizsai rendezvényen a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Vitályos Eszter egyúttal jelezte, hogy például Nagykanizsa programja rendkívül erős szakmai tartalmú lett. Tegnap egyébként Orbán Viktor kormányfő is a városban járt és meg is állapodott a térség fejlesztéseit összefogó dokumentumról.
A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.
Mivel az ígért egy hónap helyett csak 5-6 hónap alatt ismerték meg a cégek az ősszel benyújtott termelési kapacitásbővítési pályázatuk eredményét, így kedvező hír jelent meg erre hivatkozva a kormány hivatalos pályázati oldalán ma délelőtt, igaz tegnapi dátummal.
Június 24-én déltől regisztrálhatnak az Otthon Melege Program elektronikus pályázati portálján a mosógépcserében részt vevő kereskedők - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden.
Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
Mind a rendelkezésre álló EU-források támogatási szerződéssel való lekötése, mind pedig a meglévő források lehívása terén a megosztott második helyen állt a tavalyi év végén Magyarország - derül ki a KPMG-nek a régió 11 országát átfogóan vizsgáló, EU Funds in CEE nevű, a napokban közzétett jelentésből.
Ma nyílt (nyílna meg) az idei első új gazdaságfejlesztési pályázat elektronikus beadhatósága, de az ehhez szükséges kitöltő program még nem érhető el a kormány hivatalos pályázati oldalán.
Az "M4-es autópálya Abony-Fegyvernek új Tisza-híddal (kivitelezés)" című projekt csökkentett műszaki tartalommal történő megépítéséről döntött a kormány, miután az eredeti projektet korábban leállította - az erről szóló határozat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A Miniszterelnökséghez érkezett jelzések szerint csalók próbálnak visszaélni a vállalkozók tájékozatlanságával az európai uniós pályázatok kapcsán.
A múlt héten kiírt két új gazdaságfejlesztési pályázat még azon cégek számára is tartogat kérdéseket, amelyek 2014-ben már indultak hasonló eszközbeszerzési pályázaton a GINOP keretében, így érdemes részletesen átnézni, átgondolni a feltételeket - hívja fel a vállalkozások figyelmét Váczi Dávid, a Budapest Bank EU-pályázati szakértője.
Egy héttel azután, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy számviteli konferencián már megpendítette egy új pénzügyi hatóság felállításának tervét, egy ma reggeli lapinterjúban Pankucsi Zoltán, a tárca adóügyi helyettes államtitkára már részletesen beszélt az intézményről, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, a könyvvizsgálók ellenőrzését kapná feladatul, és büntetést is kiszabhatna. Az intézményalapítás közvetlen kiváltó oka a közelmúltbeli brókerbotrányok lehettek, ezek újbóli kialakulását akarják elkerülni, de emellett az adócsalások visszaszorítása is cél, illetve az, hogy az említett szakmai kör munkájának ellenőrzése a pénzügyi beszámoló anyagokba vetett bizalmat növelje.
Szerdán újabb részletek jelentek meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy zárt ajtók mondott önkritikus beszédéből. Bevallása szerint a felpörgetett uniós pénzkifizetésnek megvan az ára, kapkodás lett belőle, de a legfontosabb az volt, hogy "kitolják a pénzt".
A kiszivárgott mondatok után még érdekesebbnek ígérkezhet a tárcavezető hetente megtartott csütörtöki maratoni sajtótájékoztatója.
Ma újra előterjesztette az Európai Bizottság a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó javaslatát, emellett további, alapvetőnek számító változtatásokat is javasolt a társasági adózásban. A fő cél az, hogy visszaszoruljon az adóelkerülés, hatékonyabbá váljanak az adórendszerek és mindezzel párhuzamosan javuljon a gazdasági környezet. A célok elérésének egyik érdekes újítása, hogy közzétették annak a 30 országnak a lényegében feketelistáját, amelyeket Brüsszel a tagállami visszajelzések szerint nem együttműködők az adózás területén, így adóparadicsomnak minősülnek. Magyarország egyébként nem vezetett listát ezen országokról.
Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.
Június 30-ig elkészül a gazdaságfejlesztési pályázatok éves menetrendjének átalakítása, mert a kutatás-fejlesztési pályázatok meghirdetése már júliusra előrejön, közben viszont a visszatérítendő támogatási konstrukciók meghirdetése várhatóan 2016-ra csúszik át - hangzott el a Napi Gazdaság mai konferenciáján a Portfolio által a napokban már előrevetített módosítás. A második változás fő oka az, hogy a visszatérítendő forrásokat elosztó pénzügyi közvetítői kör kiválasztási folyamata részben Brüsszel tétovázása miatt még csak a koncepcióalkotás fázisában jár, de néhány alaptétel már látszik. Mindez abba az irányba mutat, hogy idén a cégvezetők még bőségesen számíthatnak a vissza nem térítendő forrásokra a GINOP-pályázatokban, de 2016-tól a fókusz teljesen átfordul a visszatérítési kötelezettséggel járó pályázatok felé. Ez pedig nyilván jelentősen befolyásolja majd egy fejlesztés üzleti tervét, finanszírozását.
Idén 8 milliárd forint értékben hirdetik meg a beszállítói integrátori pályázatot, ezzel a magyar nagyvállalatok is pályázhatnak uniós forrásokra - jelentette be egy mai szakmai kerekasztal beszélgetésen Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a pályázók ugyan a nagyvállalatok, de feltétel, hogy a fejlesztés eredménye a kis- és középvállalkozásoknál, illetve a beszállítóknál csapódjon majd le.
Új pályázati rendszert hív életre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A pályázattal olyan kiemelkedő hazai kutatókat kívánnak támogatni, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain kiváló minősítést kaptak, de végül mégsem részesültek támogatásban. A pályázati kiírás célja, hogy az ígéretes felfedező kutatásokat folytatók ne kényszerüljenek megszakítani vagy külföldön folytatni tudományos munkájukat, hanem magyar fogadóintézményben, kiszámítható körülmények között készülhessenek fel egy újabb, még magasabb színvonalú ERC-pályázat benyújtására.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
