Ma tette közzé az első, dedikáltan a közép-magyarországi régió számára szóló új EU-s pályázatot a kormány, megjelent ugyanis az "Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban" című kiemelt felhívás. A pályázat keretösszege 4,2 milliárd forint, és a pályázatokat már holnaptól be lehet adni egészen idén szeptember 30-ig. Mivel kiemelt felhívásról van szó, így erre csak előre meghatározott állami szereplők nyújthatnak be pályázatot.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: ma valóban átlépte a kerek 8000 milliárd forintos szintet az EU-támogatások magyarországi kifizetésének hivatalos számlálója. Ez tehát azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy 2000 milliárd forint érkezett meg a pályázók "zsebébe", idén augusztusban pedig már 130 milliárd forintot tettek ki a kifizetések.
A szélessávú hálózat fejlesztéséhez, a közmunkások képzéséhez és a jogszerű foglalkoztatás terjesztéséhez kapcsolódóan három új uniós hátterű fejlesztési pályázat jelent meg a napokban a kormány oldalán összesen 101,5 milliárd forintnyi támogatási kerettel, amelyet a hálózatfejlesztés kapcsán 10 milliárdos, kedvezményes kamatozású beruházási hitel is kiegészít. Mivel egymástól jelentősen eltérnek a pályázatok keretei, illetve a támogatható szervezetek köre, így a pályázati lehetőség megnyitásának időpontja, illetve az igénybe vehető támogatás mértéke is jelentősen eltér. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ez a hét a jelek szerint a nagyvállalatok hete, ugyanis már megnyílt a hét közepén egy K+F+I pályázat, amelyen indulhatnak a nagy cégek, most a hálózatfejlesztési pályázaton is szerepet kaphatnak, emellett pedig szombaton a nemzetgazdasági tárca tett közzé a nagy cégeknek szóló támogatási programot.
Múlt hétvégén már felhívtuk rá a figyelmet, hogy néhány nap múlva elérkezik ez a helyzet, a vasárnap délutáni állapot szerint pedig kijelenthető, hogy hétfőn, azaz holnap bizonyára meg is történik: átfordul a kormányzati EU-támogatás kifizetési számlálója a kerek 8000 milliárd forintos határon. Ez azt jelenti, hogy 2007-2013-as uniós ciklusból az utóbbi egy év alatt mintegy nettó 2000 milliárd forintnyi EU-támogatás áramlott a magyar gazdaságba, ami a becsült nominális GDP kb. 6%-át, rendkívül magas arányt jelent.
Kedden tett közzé egyszerre három kutatás-fejlesztési és innovációs EU-s pályázatot a kormány 71 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek közül a legnagyobb, 50 milliárd forintos GINOP 2.1.1. kódszámú kiírás nagyon sok cég - akár nagyvállalat - fantáziáját is megmozgathatja. Váczi Dávid, a Budapest Bank EUBázis 2020 projektiroda szakértője úgy látja, hogy a vállalkozások széles körének szóló felhívással talán az eddigi legösszetettebb pályázati kiírás született meg. Meglátása szerint ez, megfelelő szakmai ismeretek birtokában a vállalkozások igen széles körében ad lehetőséget a pályázásra, egyedi igényekre szabott projektek összeállítására. Éppen ez, a sokféle lehetőség támogathatósága az, ami miatt Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője azt valószínűsíti: már az október 31-i első pályázati szakasznál kimerülhet a teljes pályázati keret.
Az elmúlt napokban közzétett 71 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok után a következő hetekben mintegy 70 vidékfejlesztési pályázat megjelenése várható, amelyekből 176 milliárd forintos keretösszeggel agrár környezetgazdálkodási kiírások is megjelennek, további 64 milliárdos kerettel pedig forintos ökológiai gazdálkodási pályázatok - jelentette be a mai maratoni Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A további témákról külön hírfolyamunk:
Meglepő módszerrel, előzetes értesítés nélkül közölt egy igen fontos szabályváltozást ma délelőtt hivatalos EU-s pályázati oldalán a kormány: délelőtt 11 órától nem támogatható a GINOP-1.2.2-15 kódszámú pályázat keretében az a beruházás, amely a szabad vállalkozási zónának nem minősülő településen valósult volna meg. A pályázati oldalon más fontos információkat is közzétettek ma a két most futó és nagy népszerűségnek örvendő kkv kapacitásbővítő pályázat kapcsán.
A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.
Az idei első félévben az eredményes közbeszerzési eljárások száma 19 százalékkal, míg az értékük 25 százalékkal zuhant a tavalyi első félévhez képest, ami elsősorban azzal függ össze, hogy jóval kevesebb az EU-s forrásból finanszírozott közbeszerzések száma és volumene - derül ki a Közbeszerzési Hatóság MTI-hez eljuttatott adataiból. ezekből az is kiderül, hogy az elindított vitás esetek száma 64 százalékkal ugrott egy év alatt.
Újabb fiatal magyar vállalkozó vehet részt az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak programjában, így akár hat hónapon keresztül építheti nemzetközi üzleti kapcsolatait, gyűjtheti tudását és tapasztalatait egy más sikeres külföldi cégvezetőnél. Ez azt jelenti, hogy már 50 felett jár azon fiatal magyar vállalkozók száma, akik éltek a közvetlen brüsszeli finanszírozású pályázati lehetőséggel, sőt ezen program testvérprogramjában, a CONNECT-ben olyan vállalkozó kedvű is akadt, aki Brazíliában töltött egy hónapot egy sikeres vállalkozó szárnyai alatt.
Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az új pályázatok kapcsán kiadott közleményben Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára - amint arra tegnapi cikkünkben mi is rámutattunk - többek között azt emelte ki, hogy a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak. Ez kivételes lehetőség a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, mivel a kiírások döntő többségében a nagy cégek nem "rúghatnak" labdába.
Egy hónappal ezelőtti elindítása óta mintegy 210 ezres oldalletöltést ért el a brüsszeli közvetlen forrásokat ismertető pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu oldal - közölte Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.
Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében három olyan, a vállalatok által már régóta nagyon várt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat, amelynek augusztusra előrehozását már nyár elején jelezte a kormány. A mai megjelenés miatt a pályázatok beadhatósága nagyjából egy hónap múlva indul el és a felhívások az új szabályok alapján 2 évig, illetve keretkimerülésig nyitva lesznek. A három pályázat együttes keretösszege egyébként 71 milliárd forint, ami sokkal magasabb a tavasszal jelzett eredeti terveknél. A keretemelés azonban nem váratlan az elmúlt hónapokbeli kormányzati jelzések alapján.
Alapvető vezérelvnek kell lennie az állami bürokrácia csökkentése keretében, hogy a polgár a megrendelő, az állam pedig a szolgáltató; az a mentalitás pedig tarthatatlan, hogy a hatóság abból indul ki, itt mindenki adócsaló - többek között ezeket hangsúlyozta abban a terjedelmes interjúban Lázár János, ami a mai Magyar Hírlapban jelent meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter interjújának időzítése a mai zárt ajtók mögötti kormányzati értékelő konferenciához igazodik és többek között azt hangsúlyozta: négy főbb területen kell változtatni az állami bürokrácia hathatós leépítése érdekében. Jelzése szerint a közigazgatás terén több száz törvény megváltoztatására készülnek, a mutyizás visszaszorítása pedig szerinte majd pozitív választói vélekedésben is lecsapódik.
Európai uniós támogatásból napelemes villamosenergia termelő erőművet hoz létre a magyar állam, az új rendszer termelői engedélyese az MVM Hungarowind Kft. lesz, amely a következő 20 évben azt a közfeladatot látja el, hogy a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználását csökkentse a megújuló forrásból előállított energia nyomán - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A cég az állami költségvetésből támogatásként csak a saját költségén megtermelt áram áfa-tartalmát kaphatja meg, működési költséget nem számíthat fel, de minden létező esetben köteles energiát szolgáltatni saját kockázatára.
Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.
Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.
Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.
Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent.
Az összes uniós pályázat kiírása 2017 júniusáig olyan versenyelőnyt nyújt a hazai szereplőknek, amelyre nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem volt még példa - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
