Uniós források

Itt a reakció Lázár példátlan bejelentésére

A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.

Döntött a kormány: 2017 közepéig kiírják az összes uniós pályázatot

A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Képes-e két év alatt kiírni az összes EU-pályázatot a kormány?

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

EU-források: kiemelten foglalkozik a témával az idei Közgazdász-vándorgyűlés

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak hamarosan induló, új pályázataira tekintettel központi szerepet kap a szeptember 3. és 5. között a Miskolci Egyetemen megrendezendő, 53. Közgazdász-vándorgyűlés programjában az EU-források felhasználása. Szeptember 4-én, pénteken például két külön szekció is kiemelten foglalkozik majd a témával - az előadók soraiban államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal, a fejlesztéspolitika jelenlegi és korábbi döntéshozóival, szakembereivel. Másnap, szombaton, a konferencia záró plenáris ülésén pedig Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője és az EU-források koordinálásáért felelős miniszter tart előadást.

Hatalmas fegyvert kapna a kezébe a magyar kormány

Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.

Vizsgálja a kormány a milliárdos EU-s munkapiaci projekt hátterét

Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.

Hamarosan a vidékre zúdulhat 1200 milliárd forintnyi uniós pénz

Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Így nézett ki a magyar terv Lázár példátlan bejelentéséig

Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.

Gyorssegélyt kért Magyarország az Európai Bizottságtól

Magyarország csütörtökön 8 millió eurós gyorssegélyt kért Magyarország a bevándorlással összefüggő befogadó kapacitásának kiterjesztésére - jelezte egy mai brüsszeli sajtótájékoztatón Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos.

Rendkívüli horderejű bejelentést tett Lázár!

A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

Duplázódik az idei magyar büdzséhiány az EU-pénzek miatt?

Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.

Csepreghy: 2-3 hét múlva újra jön a pénz Brüsszelből (2.)

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.

Megszűnik a kkv-k ingyenes állami tanácsadó cége (2.)

A pénzügyi szektor átalakulásai az RFH cégcsoportot sem hagyták érintetlenül, így a jelenlegi formában nem működünk tovább - jelezte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. égisze alá tartozó Regionális Fejlesztési Holding leányvállalati hálózatának vezérigazgatója. A téma kapcsán az MFB menedzsment felől a Portfolio további információkat is kapott.

Jövőre jöhet a vasúti EKÁER

A 2014-es adatok szerint az összes árutömeg 18%-át vasúton szállították Magyarországon, és látva a közúti rendszerre bevezetett EKÁER számait, "nem tartanám meglepőnek, ha a jövő évben bevezetésre kerülne a vasúti áruforgalmi ellenőrző rendszer, rövid nevén az EVÁER" - fejtette ki meglátásait Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a KKVHÁZ-nak.

Magyar migrációs hullám: 20 milliárdot már lehívhatunk Brüsszeltől

Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.

Itt a nagy hír: zöld a lámpa az 1300 milliárdnyi agrárpénz előtt

A június 15.-i benyújtási időpontból, illetve a szaktárca elmúlt időszaki jelzéseiből arra a kedvező kimenetre lehetett következtetni, ami ma valóban be is következett: elfogadta ugyanis az Európai Bizottság Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját (VP) - jelentette be közleményében a brüsszeli végrehajtó testület. Ez 4,2 milliárd eurónyi (mintegy 1300 milliárd forintnyi) közvetlen és közvetett agrártámogatás fő kereteit tartalmazza, amelyekből 3,4 milliárd eurót az EU költségvetése fizet majd, további 740 millió eurót pedig a magyar költségvetés. A mai kedvező brüsszeli fejlemény azt jelenti, hogy a 10 magyarországi Operatív Programból már a kilencedikre is rábólintott a Bizottság.

Nincs kegyelem: idén év végéig kell lehívni az összes EU-forrást

Igen érdekes mondatot vettünk észre egy szerdai görög cikk legvégén, miszerint Görögország mellett még 7 másik uniós tagállam is azt kéri (kérte) az Európai Bizottságtól, hogy az idén év végi határidő után is le tudjon még hívni forrásokat a 2007-2013-as uniós ciklusból. Mivel a friss magyar forráslehívási adatok alapján nálunk sem zárható még ki, hogy bizonyos Operatív Programokban esetleg nem jutunk hozzá minden pénzünkhöz, így rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy pontosan mi a helyzet az esetleges határidő-hosszabbítással és ezen 8 ország között Magyarország is ott van-e. A válasz a minap érkezett Brüsszelből egy vezető uniós forrástól, aki névtelenséget kért.

Mennyi EU-támogatás járhat egy családi ház felújításához?

Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.

Így jár az adókedvezmény, ha megváltozott munkaképességűt foglalkoztatunk

Adókedvezményben részesülhetnek azok a munkáltatók, akik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak úgy, hogy a munkahelyeket és a szervezeti kultúrát ennek megfelelően alakítják ki. - hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium egy kiemelt TÁMOP-os projekt keretében, összefoglalva a kérdéskör legfontosabb tudnivalóit.

Tényleg vizsgálja Orbán vejének volt cégét Brüsszel

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálja az Elios Zrt. által megvalósított projekteket - közölte a hatóság Jávor Benedek EP-képviselővel, aki a Facebookon osztotta meg a hírt. A cég áprilisig Orván Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában volt, a kormány egészen eddig nem ismerte el a vizsgálat tényét.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.